Újabb #BloggerKépző téma, amit érdekesnek tartottam megosztani.
Én nem értek egyet az állítással általános értelemben. Van, amit nem szükséges tervezni ahhoz, hogy sikereket lehessen vele elérni. Hajdanán én tervezés nélkül írtam történeteket, csak kitaláltam, milyen legyen a főhős, hogy hívják és ő annyira megelevenedett, hogy elkezdte mesélni a sztoriját, belekeveredett dolgokba, kijött belőlük, kapcsolatokat épített és rombolt le... Ma már nem tudok így írni, de ha nagyon tervezni kezdem a történetet, vagy nagyon konkrét az üzenetem, nem szoktam tudni eljutni pár bekezdésnél tovább. Persze van kivétel, a Búcsú például úgy indult, hogy "ezt az álmot akarom feldolgozni", és ahogy nekiültem, csak lepötyögtem. Vannak komoly eltérések az álomtól, egy ponton kellett megállnom átgondolni, hogy ha mágikus irányba viszem a történetet, akkor nem fog kijönni a mondanivalóm, elveszti a realitását és fogalmam sincs, hova kéne vinni a végét, egyébként nem terveztem.
Viszont a magánéletemben abszolút érzem, hogy kell a tervezés. Feri elkezdte használni a Google Naptárat, amit én tizensok éve használok, megosztottuk egymással a sajátunkat, remélem, fel is veszi a várható eseményeket, de legalább az én terveimmel már viszonylag tisztában lesz, látni fogja, kinek mikor milyen ünnepe van. Már ez is előny. To do listát írok arról, miket kell megcsinálni otthon, mert így kerül bele a rendszerbe, enélkül bizony ahogy csinálom a listán fent lévő feladatokat, a listán kívüliek elvesznek. Ne kérdezd, evvan. XD Listát írok a blogtémákról, a a projektjeimről és arról, mivel hogy állok, de listát írok egy dekorációhoz szükséges beszerzésről, van Ferivel megosztott bevásárlólistánk. Tehát nekem szükségem van tervezésre, de nem mindenki annyira zizi, mint én, és van, akinek másképp működik az agya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése