A következő címkéjű bejegyzések mutatása: varrás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: varrás. Összes bejegyzés megjelenítése

Jobbat

Amennyire jól indult a hét, annyira elromlott tegnap és ma. Tegnap nem vittem sétálni a kutyát, mert hideg volt, helyette csináltam néhány fotót Björnről. Szegény kényszer alatt állt, ugyanis közöltem vele, hogy ha elvállalt egy fotósorozatot, akkor muszáj egy kicsit lazulnia, s mivel nagyon szeretne jól teljesíteni, belement olyasmibe, ami teljesen karakteridegen tőle. =) Olyan aranyos volt... *,* De megígértem neki cserébe, hogy nincs több fül és farok, ha ő nem kéri, eltesszük Higladnak. ^^ Mivel Nana megmutatta, merre és hogy mozgatható a nagyfiú, kipróbáltam pár dolgot és tökre örülök, mert olyan masszív a test, hogy még laza gumikkal is megáll térdelésben és négykézláb, nem csak talpon. Van mire büszkének lenni, na. =)

Ha ilyen tempóban haladok a varrással, akkor nem lesz kész most hétvégére sem a táska, amiben szállíthatom a srácot, pláne, hogy tegnap lepakoltam a varrógépet, előszedtem a kis mütyűröket, hátha tudok valamit alkotni belőlük, de rá kellett jönnöm, hogy előbb kell gumis damil, sima damil, drót és kis méretű fogó. Bár utóbbi kettőnek kell valahol lennie a lakásban... ^^;;;; Mindenesetre sok szép dolgom van és azon is gondolkodom, egy későbbi Björn hogy festene, illetve hogy mennyire alkalmas lenne sokféle ember megformálására. Vélhetően nem a tegnapi képsorozat volt az egyetlen, amikor le kellett vetkőznie a gátlásait és félre kellett tennie a személyes érzéseit.

Végre sikerült tegnap időben lefeküdni, de kétlem, hogy bármivel is többet aludtam volna az elmúlt napoknál, mivel kijött Benének nagyon durván az allergiája és egész éjjel az orrát fújta, mászkált, a malac is rendetlenkedett, mert mozgás volt, engem is felébresztett, hogy forduljak oldalra, ráadásul 6:20-kor csörgött először az óra, de alig valamivel hét előtt kelt ki az ágyból. Persze mikor szóvá tettem neki reggel, hogy azért kap korai ébresztőt, hogy mire felkelek, elmenjen, mivel amúgy is a késői indulás miatt elkésik és engem is zavar a motoszkálása, elfelejtek dolgokat, ha mozgás van reggel körülöttem, mivel legalább egy évtizede egyedül vagyok minden reggel, még nekem kellett befejezni a hisztit.

Igazából a nap végét várom megint, mivel összeülünk a srácokkal és folytatjuk a Vihar gyöngyei problémák felderítését. Dani arra készül, hogy megidézi Lavendilt és lealázza, de Ákos válaszából az derült ki, nem lesz ez azért annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik. =D

Ruhát a srácnak!

Ma is necces napom volt, zárás előtt beesett egy ügyfél, nekem kellett postára menni és sok nagy boríték volt, ráadásul esett az eső. Ez persze vicces dolgot is hozott, mivel a zebránál nagyon felverték a vizet a száguldó autók és vigyorogtam ezen. Állt mellettem egy srác és észrevette, hogy tetszik a dolog, s szóba elegyedtünk. Valami olyasmit mondott, hogy reméli, azt azért annyira nem élvezem, mikor másra fröcsköl a víz, mire azt válaszoltam, hogy gyerekként imádtam, mikor a kocsival magasra csaptuk a vizet és nem bántam, ha állt ott valaki. XD Nevetett és előre engedett a postán. =) Ott jöttem rá, hogy nincs meg a lakáskulcsom, pedig határozottan emlékeztem rá, hogy reggel elraktam. Ezen eléggé kiakadtam, végigráztam a kabátom, Timivel a WestEndben átkutattuk, áttapogattuk, de semmi. Hívtam Benét, mondta, hogy megver, ha elhagytam. XD Lementünk Benéért a klubba, ott megmutattam Krisztának a srácom első fotóit, itthon pedig a hűtő tetején várt a kulcscsomóm. Szerintem megtanult teleportálni, vagy én kezdek durván bekattanni. XD

Bene a varr egy pulcsit Björnnek kijelentését továbbfejlesztette és varrt neki pólót, alsónacit, nadrágot, zoknit és sála is lett a srácnak, úgyhogy most már tök menőn néz ki. =D Timi teljesen beleszerelmesedett, tiszta cuki volt, szeretgette a srácot, aztán felvittem Talyéhoz és Mónihoz is, hogy ők is megismerjék. =) Megmutattam pár dolgot, ilyesmit, kicsit beszélgettünk, aztán holnap majd felszedem őket (azt hiszem, mindketten jönnek a farsangi meetre) a Gólembe menet. ^^ Most pedig beszéljenek helyettem a képek:
 Lehet, hogy tévedek, de mintha Timinek is az a bárgyú öröm látszana az arcán, mint nekem... XD A nyálcsorgatás, simizés nála is abszolút megvolt... =D
 Nem voltunk százasok, ezt bevallom és remekül szórakoztunk a saját és egymás hülyeségein. XD
 Hármunk közös munkájának eredménye, hogy Björn zoknit húzós képe elkészült. XD Szerintem frenetikus. =D
Kommentár nélkül. XD
Segít felhúzni a zokniját. =D
 Munkamegosztás: Timi ültet, Bene applikál, Lia fotóz. 
 Alakul... XD
 Ezt muszáj volt, olyan édesen beállt, mint a felelni készülő diák a suliban. XD
 És felel... XD
 O my god... De azért menő, na. =D
 Remélem, nem lesz puli belőle... XD
Akkora jó ez a minta. Bene rajzolta. =D
Timi mondta, hogy Björn nem egy táncos alkat és echte író feje van, de azért gondoltam, egy-két figurát csak bepróbálok a srácnál. XD Hát... kicsit kapálózott és harapott, úgyhogy ezt a projektet sikertelennek könyvelhetem el, de jól szórakoztam. =D
Meghajlás gyanánt Björn jól összecsuklott, aztán ahogy felegyenesítettem, ez lett belőle, nekem meg nagyon tetszik ez a kép. =)
Ígértem, hogy megtartom és publikálom ezt a képet. XD
Ráadás: küzdök a hajával. =D Meg kell majd nyírni a frufrut, de egyedül nem mertem nekiesni. Az enyém visszanő, ha elbénázom, de ez nem fog.
 Láw...
 Ilyesmi lenne egyenes frufruval.
 Fejvakarászás... XD
 Naci első körben.
Tanárbácsi-feeling. XD
Olyan cuki...

Vége az álmatlan éjszakáknak

Ma már rémesen ki voltam purcanva agyilag, átmentek dolgok a fejemen feldolgozás nélkül, azt sem tudtam, mi van körülöttem, meg ilyen apróságok. Beszélgettünk Timivel, mondta, hogy belerúgott valamibe és fáj a lába, majdnem elsírta magát, néhány perc múlva én azt válaszoltam rá, hogy én is majdnem elsírtam magam, csak melóhelyen nem akartam, meg csak azt akartam, hogy legyen megoldva a helyzet, erre visszakérdezett, hogy még mindig a lábáról beszélünk-e. Hát én spec arra gondoltam, mikor azt hittem, a nekünk jött csomag nem nekünk lett szánva, s mikor rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogy jött ez nekem, elkezdtem röhögni, bár ez inkább röhögőgörcs volt és alig tudtam leküzdeni, meg aztán majdnem sírtam is.

Mindenki annyira nagy lázban volt körülöttem és mindenkinek szerettem volna örömet okozni, mindenkivel együtt akartam csomagot bontani, úgyhogy kitaláltam, hogy péntek este az Alleeban csinálunk egy nagy csomagbontást, mikor Timi rákérdezett, hogy akkor hogy is lesz a program és rájöttem, hogy meg sem kérdeztem tőle, hogy nem baj-e, ha összehívom, aki szeretne ott lenni a csomagbontáson, ezzel szétrobbantom a szokott pénteki talinkat. Na akkor jött a fejhez kapás, Taly mondta, hogy suliban van, Nana nagyon megörült a közös csomagbontásnak, de visszamondtam és ő is rájött, hogy nem ér rá, Benével hárman meg már meg tudtuk volna oldani. Persze a dolog nem így lett.

Én hazajöttem, hogy varrjak egy keveset, tegnap ugyanis nekiültem a táskának, kiszabtam az oldalait és a belső oldalait, összevarrtam őket egymással, majd elkezdtem a táska falait is összevarrni. Itthon ma az a meglepetés ért, hogy nem működik a gép, folyton elszakad a cérna, eltűnik az alsó szál, mire rájöttem, hogy be kell pattintani az orsótartót alul, s utána már jól ment. Bele fogok rázódni és a tűfóbiám is el fog kicsit pártolni tőlem, mivel úgy fest, a táska elkészülését jobban akarom, minthogy pár tűszúrás megriasszon. =) Nagyanyámtól lestem el anno, hogy ha nem adja magát jól két anyag, gombos tűvel össze kell ölteni, úgyhogy bár lassít a műveleteken, mégsem annyit, mintha vissza kéne fejteni az elrontott varrásokat. =) Egyszer tegnap ez is előfordult, de ma már egészen egyenesen tudtam varrni. Oké, tegyük hozzá, nincs sem szemmértékem, sem térlátásom. XD Sebaj, megdolgozom a sikerért. ^^

Épp indultam volna, mikor Bene megérkezett. Addigra a kutyát már ráncba szedtem, pórázt tettem rá, rajtam volt a kabát, vállamon a táska, indulásra készen álltam, de Bene kezében egy kartondoboz leledzett, amit nem lehetett félreérteni, hogy micsoda. Kábé fél füllel még hallottam, hogy a munkaidejének lejárta előtt fél órával érkezett meg a futár és hogy Bene abban reménykedett, hogy már nem leszek itthon, ő letette volna az ágyra és jön utánam, bár tudta, hogy kiakadok, ha játék után találom meg, mert úgy gondoltam volna, hogy szólnia kellett volna, hogy megjött Björn. =)

Mondanom sem kell, még a táskát se dobtam le, s már estem is neki a csomagnak. Azzal kezdtem, hogy kiszabadítottam a papírokat, ami a dobozra volt csomagolva, majd a postai ragasztást felvágdostam. Tudtam, hogy felnyitották a csomagomat, mert kerestek benne illegális árut, mondjuk így, meg a lelkesedésem is vitt, alig jutottam el addig, hogy lefotózzam a dobozt. XD

Csomó kis darab volt benne külön csomagolva. Egy pár barna szem, némi putti, egy tépőzár, amire még nem sikerült rájönnöm, mire jó, hova kéne felhasználni, szivacs, amivel tisztogatni lehet, meg a kampók és a kiflik, amiket egészen a mai napig nem tudtam, mire jók. XD

Hát így nézett ki a dolog. Azt hiszem, ekkor vettem le a kabátom, mert láttam, hogy még egy pár percet rá kell szánnom az összerakásra. Én arra számítottam, hogy egyben lesz a srác, mivel a képen úgy volt, de csak a torzó volt összerakva, rajta a két felkarral, alkarral és combbal. Először a kezeket bogoztam ki a pukifóliából, arra voltam épp a legkíváncsibb. A fejet utolsónak vagy utolsó előttinek akartam hagyni, amolyan az utolsó löketek is legyenek igazán élvezetesek címen, de azt hiszem, harmadiknak találtam meg és baromira elcsodálkoztunk, mennyire kicsi. Bene közben állt mellettem, volt, amire rákérdezett, micsoda - például a szivacs -, nézte, milyen izgalommal és átszellemüléssel vágdosom a ragasztásokat, esetlegesen a fóliát, s azt a részt, amit én már megszakértettem, kigyönyörködtem aktuálisan magam benne, megvizsgálta. =)

Végre előkerült a srác. Mit mondjak? Gyönyörű. Imádom a színét, az eres karjait és ágyékát, a szép pociját és formás fenekét. Egy mini adonisz, na. =) Az életben nem vagyok oda az eres testrészekért, a saját kidudorodó kézereim kifejezetten taszítanak néha, de Björn... Elfogult vagyok, azt hiszem. ^^ Porolt rendesen, a térdízületeken meg először röhögtem, hogy hát ez meg mi a franc és hova kerül, de aztán hamar rájöttem, mi a stájsz. =D

Nem a legjobb fotó, de talán látszik, hogy milyen szép kezei vannak. Tervezek természetes fényben is képeket csinálni, de ez vagy csak szombaton, vagy csak vasárnap tud majd megvalósulni valószínűleg, mivel meztelenül nem viszem utcára - főleg táska nélkül -, mert valami elmebeteg perverznek néznek a végén. XD

Bene képei, amint igyekszem a kezét rátenni a fiúra. Ezek szerint a kabátot még le se vettem. XD Ekkor jöttem rá a két holdacska funkciójára és arra, miért mondta mindenki, hogy egy SD összerakásához minimum két ember kell. XD Elég nagyot küzdöttünk a fiúval és amúgy meglepően pici kampói vannak a kezeiben és lábaiban, s megdöbbentően nehezen mozgatható a fejében a kampó, szóval kellett hozzá madzag, hogy mozgatni tudjam. Még jó, hogy nagy figyelemmel kísértem, ki hogy szedi szét a babáit, füleltem a tanácsoknál, de komolyan. XD

Újabb rémes képek rólam, itt már lekerült a kabát, mert Björn megizzasztott minket. =D Azt hiszem, a szemeit jól sikerült berakni, bár lefotózni a gyér fény és a kis szemrés miatt nem volt értelme, majd lesz róla kép természetes fényben. Amúgy teljesen jó a 12mm-s szem, ha nagyobb lenne, nem lenne szemfehérje és furán festene a srác. =) Ezen kicsit aggódtam. Rendeltem egy másik parókát korábban és egy parókasapkát is, de azok még nem érkeztek meg, utóbbiról semmi infóm, mivel nincs követőkódja, úgyhogy emiatt húzom a szám, de az a haj nagyon szép, imádom. =)

Lesifotó a la Bene, mivel elég nagy a frufru. XD Jót röhögtem rajta és egy darabig elszenvedtem, mire kisöpörtem némi hajat az arcából. =)

"Te jó Isten! Hova kerültem?!" - Két idióta körbeugrálta, egy kiskutya ugrabugrált körülöttük, malac mormolt, egérke szöszmötölt a kecójában... =D

Mit tesz, ha az embernek kreatív párja van...? =D Nyilván meg lesz vágva a frufru, csak még nem tudom, hogyan, ezért eszembe sem jutott nekiállni, főleg, mivel hívott Ákos még olyan hat előtt, hogy ha megy valaki boltba, hozzon neki egy zöld vizet, de mondtam, hogy most jött meg a várt csomagom, ezért én sorry, de késni fogok. Erre kérdezte, hogy a figura, mire azt válaszoltam, hogy amennyiben a 65 cm még figura kategória, az esetben igen. =D Tök cuki volt. Amúgy nagyjából egy órát késtem. XD

Kodama jól megszaglászta. =) Nagyon izgatott volt, alig várta, hogy megismerkedhessen az új jövevénnyel. Mindig ez van, tudni akarja, ki került még be a nyájába, hogy vigyázhasson rá, terelgethesse. =D Minden új dolog érdekli, meg hát nehezményezte, hogy nem megyünk sétálni, holott beígértük neki. =D

A megállítása viszonylag egyszerű, de azért ott álltunk körülötte mindenre készen, hogy ha mégis dől a baba, el tudjuk kapni. ^^ A háttérben ott a készülő táska, a varrógép és a dobozról lementett papírosok. =D Szép fiú, tényleg imádom. ^^ Dani első kérdése mi volt szerintetek? Hogy a kukaca állítható-e. XD Mondtam neki, hogy Björné nem, de az ötödik és hatodik projektemé az lesz. =D Mit mondjak? Nem csalódott bennem. =D

Próbáltam lefotózni az arcát és a szemét, de belógott a haja az útba. Bene azt mondta, éjszakára zsákot kell húzni a fejére, hogy ne nézzen minket álmunkban, tekintve, hogy egyben már nem fér vissza a dobozába, mi meg szét nem szedjük, ha nem muszáj. XD Elújságoltam neki, hogy eredeti tervem Trikinek új helyet keresni a szobában és Björnt ültetni az ágy melletti székre, de láttam Benén, hogy nem komálja az ötletet. XD Pedig jobb, ha beletörődik. Azzal érveltem neki, hogy IchiGo is az ágy mellett tartja és még mindketten élnek Gergővel. =) Sőt, mint megtudtam, Hana fiai is az éjjeli asztalon az ágy mellett kaptak helyet. =D

Nyálcsorgatós fotók. =) Nagyon szexi szerintem, ahogy a hátára omlik a haja. ^^ Látszik, milyen kis eres a karja, ami nagyon perverz, de tényleg bejön, tiszta szép a mellkasa és az izmos hasa... Oké, leállok. XD

Így várt haza a srác. =) Egyelőre semmi rongya, arra valószínűleg szombat reggel lesz időm, aztán öltözök és rohanok ki a Nyugatiba azokért, akik nem találják meg némi segítség nélkül a Gólemet. ^^ Ma nagyon kész voltam, végigmutogattam a klubban lévő srácoknak, milyen csodás "figurám" van, meg volt egy félrehallásom is. XD A "fogadó mellett futsz el" helyett "fogd a melled és fuss"-t értettem. XD

Most azt mondom, egészen fura lesz úgy lefeküdni, hogy sem a világórát nem nézem meg, Kínában mennyi az idő, sem az időjárást, milyen a hőmérséklet ott, sem a mailjeimet nem ébredek fel ellenőrizni, írt-e Steven, van-e hír a csomagról, sem remélhetőleg nem ébredek fel éjszaka, hogy azon aggódjak, mi van, ha a doboztam tényleg négy darab minifee van. Sírtam volna, de komolyan. Ez valami durva rémálom volt számomra, meg a két és fél kiló szem is, bár azon valszeg előbb röhögtem volna és csak aztán kezdek sírni. =D

Köszönöm mindenkinek, aki velem izgult, nagyon jólesett a támogatás. Hamarosan elkezdem a Menedék blog írását, de a varrás most előrébb való meló és még mindig annyira sokkos vagyok, hogy nem tudnék írni. =) Remek érzés volt Benével bontani és összerakni Björnt, hallgatni a kommentjeit, a meglepődéseit, mi milyen... =D Folyton azzal jön, hogy jó nagy, nehéz és miért nem lányt akartam, de azt hiszem, egész jól meglesz majd a sráccal egy lakásban. ^^ Ő fektette le a táskára és még be is takarta. =D

Amúgy két napja, vagy hogy kérdezte azt, hogy van-e róla fotó a mobilomban, mivel Björn Stevenes fotója már ott volt és csorgattam rá a nyálam. XD Hát... most Björnről van egy pár képem, de Benéről még mindig nincs, de azt feleltem Benének, hogy tőle más van, tőle a táskámban hordom mindig azt a puffancs digimont, amit egy loli tombolán nyert és teletöltötte nyugi energiával. =D

Na most már megyek aludni - talán tudok is már durmolni. =) A játék remek volt, majd megírom, holnap pörgés lesz... ^^ És Björn mesél, úgyhogy fogok még néhány sztorit írni a közeljövőben. ^^