Első MAGUS versenyem

Egy félkész poszt, mely sosem lesz befejezve, de legalább a fele megvan, noha az időt erőteljesen besaccoltam:

Nagyjából egy hónapja kisütöttük öten, hogy hiába ETK-s rendszer, mi menni akarunk a Krónikák.hu-n megszervezett MAGUS versenyre. Nekem ez volt az első, nagyon izgultam, milyen lesz, s nem csalódtam. =) Kaptunk hangulatkeltő novellát, most már elérhető a kalandmodul és a nap folyamán készült fényképek is a honlapon, ha kíváncsi rá valaki, ott megtalálja.

Résztvevők:
Benedek - Galirion cwa Anrem - Arel pap
Tocsó - Kart Logandi - sogronita tűzvarázsló
Zsolt - Da'har Alin Ruko - Darton paplovag
Robi - Zaida Hagi - dzsad pszi mesternő
én - Siendar Erena - erioni félelf bárdnő

Mind megírtuk a karaktereink élettörténetét, Galirion a nomádok esküdt ellensége lett a szülei megölése és húga elrablása miatt, ám később ő maga vágja el a lány torkát, mert későn ismeri fel, Kart egy visszatérő álom megfejtésén fáradozik, melynek köze lehet Antoh-hoz, Da'har egy vérivó, akinek életcélt talál egy dartonita főapáton keresztül, Zaidát gyermekként veszi meg a pyarroni titkosszolgálat, hogy pszi mestert képezzenek belőle, Erena pedig egy problémás rokon miatt bujdosni, önmagát rejteni kényszerül, ezért négy különböző arcát mutatja a világnak, s ötödiket, sajátját csakis Zaidának, a kedvesének.

Ennek az a története, hogy mikor Robival leültünk karaktert alkotni, beszóltam egy ilyet:
- Tudom ám, mi a karakteremmel a szép?
- Nem. Mi?
- Elmegy férfiakkal, de igazából a nők érdeklik.
És itt Robinak olyat csillant a szeme, hogy egyből megállapodtunk benne, hogy egy párt hozunk. Utána Zsoltról is kiderült, hogy inkább a férfiakhoz vonzódó karaktert hoz, majd elkezdtünk poénkodni, hogy kell egy szűz és egy heteró is a partiba, ami természetesen Benedek és Tocsó között kellett, hogy eldőljön, ki melyik. XD Persze ezt ők nem tudták. XD

Csapatunk két éve találkozott először egy küldetésen, egy alkimistát kellett védenünk egy hatodik társunkkal, aki elárult minket, ami mindannyiunkat arra sarkallt, hogy jobban ismerjük meg egymást, mert egy kicsit kell bíznunk a másikban. Azután Zaida elszegődött felügyelni Da'harra, hogy csakis állati vérrel táplálkozzon, s letelepedtek, így a két nő gond nélkül folytathatta alakulásnak induló viszonyát. Kart és Garilion többet kalandoztak együtt, de az ötösünk egy hangos haversággá nőtte ki magát, mi lettünk a kocsmák rémei, ugyanis Zaidán kívül valamennyien balhés arcok vagyunk. Erena az Ereniel nevet használja a többiek előtt, ezüstszín haját felfogja copfba, így félhosszú fülei és lila szemei semmilyen takarást nem kapnak, nadrágot, vászon inget, fegyvereket és bakancsot hord, van egy könnyű harci lova, egy harci kutyája és öt darab patkánya. Azt, hogy bárd, csak Zaida tudja, mivel bárdhangszerét, egy hegedűt a nyílvesszőinek fenntartott táskában, elrejtve hordja, a többiek úgy hiszik, csak a fegyverkezéshez ért kábé.

Ákos tartott nekünk hétfőn egy csapatszoktató mesét, ami nagyon jó volt, a versenymodul előtti egy évben játszódott egy faluban, ahol egy szellem haragja sújtott egy fogadót, a másik fogadó tulajdonosa pedig onnan jött el. Remek szövevényes kis kaland volt, ki kellett derítenünk, hogy a hatalmon lévő gróf úgy került a helyére, hogy az őse megölte a grófnőt és eltűnésnek álcázta, ezzel kipusztítva a családfa azon ágát. A nőt a fogadóban ásták el, az ő szelleme tombolt, mert elvették tőle a családi ékszerét, ami egy hatalmas rubindarab ezüst, szárnyas foglalatban. A másik fogadósnál volt, azzal hűtötte a borait. Imádom Ákos kalandjait, mindig megdolgozza az agyunkat. =D

A karakteremnek 18-as szépsége van, de inkább fiúsnak és ridegnek mutatkozik, viszont az volt a terve, hogy a csáberejével kicsit előrébb viszi a nyomozást, csakhogy mire elkészült a cicomával, addigra a fiúk megoldották a rejtélyt, úgyhogy lebukott, hogy tud ő nagyon szép öltözékbe, nőiesen is kinézni.

A verseny 14-én volt, egy Magnus nevű férfi mesélt nekünk, aki nagyon tapasztalt, széles tudású, remekjó mesélő, élvezet volt a levezetésében játszani. Minden csapat ugyanazt a modult játszotta, több, mint nyolc óránk volt végigvinni az egészet, de mi nem igazán fejeztük be, s sajnos elvileg a befejezési státusz szerint ment a pontozás, csapatok közti sorrendfelállítás. Ezt nem tartom helyesnek, de mindegy. A szervezés nem nevezhető tökéletesnek szerintem, viszont a hangulatunk és a kaland kiváló volt.

Kart és Galirion egy küldetésről tértek vissza, mi hárman már a Hang-Har névre keresztelt városban voltunk. Kaptunk egy könyvet, melyet le kellett szállítanunk Új-Pyarronba egy Karon nevű fickónak, aki az Ezüst Rend alvezére. Összegyűlt a csapat, különösen nagy kárt nem hagytunk magunk után, eljutottunk a városba fennakadás nélkül, kiderítettük, merre találjuk Karont, így az Alborne negyedben lévő Színházba mentünk némi kísérettel. Bekopogtunk oda, ahol mondták, hogy Karon tartózkodik, azonban nem érkezett válasz, úgyhogy berúgtuk az ajtót. Odabent egy öltöző volt, benne két holttal. Az egyik Karon volt, akinek kiégtek-kirobbantak a szemei, a másik a színház vezetőjéé, egy elf Alborne papnőé volt, akinek összevagdosták az arcát, bevarrták a száját, majd lefátyolozták, ezzel utalva Dellára.