Beérett gondolatok, örömök novemberből

Kezd felpörögni az idő. Anya már a karácsony miatt stresszel, én még ezerrel benne vagyok a NaNoWriMoban. Tegnap olvasni szerettem volna, nagyon érdekel A kör, de kipattant a fejemből Hetény sztorijához egy újabb részlet, úgyhogy muszáj voltam azt pötyögni telefonról. 2033 szó nem is rossz így, nem? =) Még mindig nincs címe, de fejezetcímei már vannak, meg a nagyjából egy hónapos sztorinak eddig az első és az utolsó hete van leírva, a többi lóg a levegőben. Még nem tudom, hogy fésülöm össze a hiányzó részt és a két meglévőt, de majd csak sikerül. ^^;; Igazából alig várom már, hogy publikáljam, de amíg az első hetet nem tudom folytatni, csak a negyedik utáni dolgokat vetítik a fiúk, addig biztos, hogy a "fiókban" marad.

Lassan egy hete levágtam a hajam. Már egy ideje mondogattam, hogy unom, hogy hosszú, hogy folyton betűröm a sálba, ráveszem a táskát, csikizi a hátam közepét, ha bent marad néhány szál a ruha alatt, aztán fürdés után ukmukfuk nekiestem ollóval. Párom nem díjazta, de végül segített a kimaradt tincseket lerövidíteni, és bár azt mondogatta végig, hogy jobban szereti, ha hosszú, ki se lehetett rakni a kezét a hajamból. =D Néhány nappal később rájöttem, hogy a hosszú hajam nemszeretete összefügg azzal a bizonyos 2011. januárjában megesett balhéval is apuékkal, amikor többek közt azzal jöttek nekem, hogy mindenhol ott a hajam. Eddig valahogy nem tudatosult, és bár most megtörtént, egyelőre nem hiszem, hogy képes lennék újra lapockáig érőnél tovább növeszteni a hajam.

Megterveztem majdnem két hónapos várakozás után a novellám illusztrációját, de Levi nem vállalta, mert nincs rá ideje, így Kjattót kértem fel, aki igent mondott. *-* Remélem, jót nevetett, mikor átküldtem neki a Paintben összedobott vázlatom. XD Majd egyszer felvállalom és kikerül IG-re. És itt válaszolnék a túl későn megtalált kommentre: Elkezdtem lektorálni a Zk-t, ami majd szép lassan felkerül az olvasnivalók közé. Átolvastam az Együttélés szabályai sorozatomat, de nem láttam érdemesnek a felrakásra, mert egyrészt két rövidke rész van meg belőle, másrészt nagyon cikinek érzem. X"D Milán és Adrián konkrétan arra mennek rá, hogy kicsinálják a másikat, brutálisan bántalmazzák egymást testileg-lelkileg, aztán tartanak egy kis szünetet, majd összejönnek az eredeti linea szerint, ami a jelenben nekem ilyen nagyon WTF?! kategóriás, sorry. ^^;; Ha megvagyok a Zk-val, vagy Daren emlékeinek nyomábant, vagy Más világot fogok felpakolni, mert azok befejezettek. Utána Igazi örök szerelmet, Lassan felnőtté éreket, vagy Az én naplómat pakolgatom fel, de a befejezésüket egyelőre nem ígérem meg. Darenhez találtam egy csomó füzetet költözéskor, tök jó volt nosztalgiázni. =D Szerencsére be van gépelve mind, úgyhogy csak átnézni kell, a második kötetének meg valószínűleg búcsút kell inteni, mert már nem is emlékszem rá, mit akartam kihozni belőle. ^^;; Problémák hegyén-hátánról is lehet szó, talán lesz időm átbogarászni, hogy javítsam ki benne Leona cirka tizenhárom hónapos kisbabavárását. XD Ahogy belelestem, rájöttem, hogy Alex akkora drámakirály...! X"D Persze ezek a projektek úgy ütemeződnek, hogy elsődlegesen a jelennel szeretnék foglalkozni.

Lett új kocsink. Mármint nekünk új, egyébként tíz éves. Egy Fiat Ulysse, amit Krisz rögtön el is nevezett Piszének. 14-én hoztuk el a kereskedésből, de problémák adódtak vele, úgyhogy letörtünk, mint a bili füle és nem akartuk elkiabálni sem, de mostanra úgy néz ki, javíthatóak és nem akkora problémák, amik vannak vele, úgyhogy már tudunk neki örülni. Bár pénteken frankón majdnem elbőgtem magam, mikor beültem és kaptunk egy defektet, hogy ez biztos a rossz karmám miatt van. ^_^;;; Szegény Kriszt nem irigyeltem, hogy nem elég, hogy defekttel a fél városon át kell gurulnia a gumisig, de még engem is nyugtatgatnia kellett. XD De azóta kijöttem a depiból, tegnap este már mondtam neki, hogy illik hozzá ez a kocsi, mire kiderült, hogy a megismerkedésünk előtt kinézte, csak akkor még kétszer ennyiért lehetett kapni, mint most. Szóval... melós autónak is tökéletes, de jövőre nem kellene nagy autót kérnünk, ha egy kisebb társasággal szeretnénk kirándulni menni. Nyilván egyesektől megkaptuk, hogy családi autó családnak való, húzzunk bele... XD

Ma reggel ez fogadott az Instagramomon:

A könyv egyik írónője kommentelte oda a trilógia központi szimbólumát, a kört, amivel nagyon boldoggá tett. Rögtön elújságoltam anyunak és Blanak. =D Remélem, Sara is úgy örült, mikor megtalálta a posztom, mint én az ő hozzászólásának.

Az utolsónak hitt kráni kaland

Ellőjem előre a poént? Á, nem, várjátok ugyanúgy, mint mi. =)

Kiderült, hogy kedden irány Krán, amit a legtöbben tök elfelejtettünk. XD Szépen összeültünk, még Fischer is megjelent, hogy megnézze, mit mókolunk a piramis előtt. A tábortűznél maradtak a karakterek, kivéve Dávid nyelvészét, aki száz méterre tőlük telepedett le. A piramisból egy rózsaszín gombóc került elő, a földre elkezdett egy kör rajzolódni, aminek Borkir és Ynalis rögtön nekilendült. Utóbbi nem találta el a kaszával, a gladiátor viszont szó szerint kitépte az állkapcsát, majd szétverte vele a fejét. XD Hiába, az aréna törvénye, hogy amíg mozog, felkelhet, üsd, hogy túléld. XD

Rengeteg ellenfelet kaptunk, még egy varázslót, valami gyíkszerű humanoidot, a rózsaszín gömbből többet is, amik amúgy húsból voltak és nekromanciával tudtuk volna megállapítani, egyáltalán mi fán terem, de Zöld orkjának serege lassan ledarálta őket, volt egy íjász is, később megidézésre került egy földelementál... Durva volt, na. =)

Anonimust lelőtte az íjász. Megdobta az egészségpróbát talán, de úgy ítélte, itt az ideje véget vetni a kráni küldetésnek, hazateleportál, csakhogy a Krán köré húzott térgát megfogta. Határvédelem. Kell, ez kétségtelen. Egy nyíl állt ki az oldalából, amikor kibontakozott az éjszaka sötétjéből és azt mondta talán kráni nyelven, hogy segítség. Lelőtték.

Borkir a gyíkszerű humanoidot tűzte ki célnak, hogy letépje annak is az állkapcsát, de lángra lobbant őselemi tűzzel, így mikor beleütött a gladiátor, még porrá hamvadni is forró volt számára, egyedül a pajzsából maradt némi füstölgő massza.

A tűzvarázslók hadakoztak a varázslóval, a szalamandrával és a földelementállal. Utóbbi kapott egy plazmagömböt a gyomrába, aztán szétporlasztották vele a varázslót, ha jól értettem, a másik kettőt Ynalis vágta ketté. Nagy meló volt. Theziát bár Serafin megszólította, s a nőm hajlott is volna némi segítségadásra, miután egybeolvasztotta magával a warg fogat, amit a jobb szemfogára tette, vagyis a fél arca torzult miatta, meg a keresztet a lapockái közé, ami a bőre alá olvadt és púpszerű, gennyes kitüremkedés lett belőle, de az a helyzet, hogy Thezia úgy látta, innen nem lehet győzni, főleg, mivel a három tüzes fiú inkább máglyát gyújt alá az utolsó öröm kedvére, mintsem megmentse, vagyis senki se maradt, aki vigyázna rá, ezért nyitott egy hasadékot a földbe és leugrott. Oké, majdnem a nyakát törte egy csomó motyóval, de macskaügyessége és oltári szerencséje megmentette, aztán nyitott egy árnyékajtót és lelépett.

Míg a varázslatok létrejöttek, addig megjelent a szent tüzet ellopó raquan is, s a három srác legyőzte - Ynalis ronggyá verte, Serafin meg ugyanúgy robbant szét, mint a korcssárkánnyal Ignatio, s ez magával vitte Nielt és Ynalist -, feláldozták az életüket is Sogron tüzéért, amiért egy hatalmas fehér villanást még Thezia is láthatott az árnyajtója túloldaláról, de az istenük nagy kegyekkel honorálta a hibájuk kijavítását, Ynalis olyat nyert, amit a fajtársai közül még senki, lelket kapott, ezáltal bekerül az élet körforgásába és újraszülethet, a két tűzvarázsló meg választhatott, ám mennem kellett, úgyhogy nem tudom, ki mit választott. =) Ők hárman elégedetten álltak fel az asztaltól, Dani és Dávid elcsörtettek, mikor vége lett számukra a kráni kalandnak.

És van egy Thezia, aki ott lépett ki az árnyékajtón, ahol először megpihentek a csapattal. Na hol volt az? Hála Fischunak Robi olyan ötleteket kapott, hogy csak nekem mesél majd egy utolsó utáni kalandot. =D Még kétséges, túléli-e Thezia, de az biztos, hogy vicces lesz. =) Amúgy annak az akvírnak az emlékhelyén van, amelyiknek a zarándokútján mentek végig, meg akinek a lánya meg akarta dugni Dávid nyelvész elfjét. XD Robi annyit árult el, hogy kilép Thezia az árnyajtóból, lepakol, ellátja a sebeit, lehúzza a hatalom italát, aztán akvír szavak kezdenek el felrajzolódni a földben. =D

Én nem adok neki sok esélyt, hogy Thezia túléli, Robi nem érezné sportszerűnek a többiekkel szemben, no meg előre megmondta, hogy ki akar nyírni mindenkit. Pedig vicces lenne Ó-pyarronban megjelenni két akvír ereklyével egybe olvadva, leharcoltan, egy pyarroni varázsló botjával, szabadon... Intrikus játék lenne, s Dani felvetette, hogy mi lenne, ha pont Adaris kapná meg feladatnak az ügy felderítését, miszerint mit keres egy gátlástalan, törekvő harciboszorkánynál egy eltűnt varázsló botja, miért védelmezi, mi történt Kránban... Meridus és Adaris, Thezia trió nagyon mókás lenne szerintem, nagyon sok lehetőséget látok benne, meg ugye van egy Thenezám is. =) Azt elöljáróban mondtam a srácoknak, hogy Harianát és Theziát nem szabad összeengedni, sőt, jobb, ha Hariana nem is tud Theziáról, mert vérszemet kap, a találkozásuk pedig beláthatatlan következményekkel járna. =) Hariana meg akarná ölni Theziát.

Történet hat inkompetens örökösről

Két kalandot kellene elmesélnem, ráadásul elég szövevényes az egész, úgyhogy tömöríteni fogok és reménykedem Ákos javításaiban, ha valamire nem helyesen emlékszem. A várost, ahol járnak a karaktereink, Vihar gyöngyének nevezik, egy hegy tetejére építették és a folytonos szél miatt kapta ezt a nevet. Konkrétan semmit sem tudott róla a trió, azonban belefutott a jet keresése közben egy férfibe, aki a parasztias életmódja ellenére erősen nemesnek tűnt. Mint kiderült, a közeli város száműzött királyi örököse, s úgy tűnt, szükség van a karaktereink beavatkozására ahhoz, hogy a méltó uralkodó kerüljön a trónra, ezért rövid megbeszélés után nekiveselkedtünk a szennyes tisztába tételének. Elég spontán érkezés volt, Hariana úgy döntött, kézbe veszi a dolgokat és a város kaput őrző férfiaknak úgy mutatkozott be, mint Hariana de la Rose Pusztaszentesről és befogadást kér megpihenni fárasztó útján. Nem tudta, de ezzel a belépővel tulajdonképpen a lehető legjobb lehetőséget választotta ki, ráadásul Ahmertint félelfnek hiszik a lila szeme és a fehér haja miatt, ami külön bónusz, noha később derült ki, hogy az első királyné félelf volt, s őt mindenki szerette.

Nos. Adott egy király. Annak az első feleségétől három gyermek, Malcolm, Vermino és Oktár. A második feleségétől újabb három gyermek, Heldon, Ibella és Luxen. A harmadiktól nem született gyermek, ám egy szeretőjétől igen, ő Alibor, viszont a harmadik feleségnek van egy testvére, Éjkergető Fiona, aki jogosult lehet az uralkodásra. Na, belebonyolódtatok már? =D Pedig ez még csak a kezdet.

A jet nyomán vezető úton Heldonnal találkoztak a karaktereink, akit átkeresztelt Hariana Nodlenre, hogy be tudja vinni a városba és át is öltöztette-maszkírozta, nehogy felismerjék. Most a karján és az arcán színes lángok húzódnak, átlagos testalkatot kapott és egy kicsit megpróbálta letörni kicsit, nehogy nekiálljon pattogni, mielőtt még ő is a temetőben kap új szálláshelyet a legidősebb testvér mellett. Ez volt az a dolog, hogy a legidősebb, jog szerint uralkodásra alkalmas egyént meggyilkolták, egy testvért börtönbe zárattak gyilkosság vádjával, egy testvért pedig száműztek. Hát nem volt egyszerű felderíteni, mi van hogy.

Hariana nemes hölgyhöz illően úgy döntött, bebocsátást kér a kastélyba, hogy tiszteletét tehesse az uralkodónál. Nem járt éppen sikerrel a dolgot illetően, ugyanis Verminonak igen furcsa elképzelései voltak uralkodói kötelességeiről, amit a két varázsló nem bírt szó nélkül hagyni. Magyarán elintézték, hogy kidobják őket a kastélyból. Hariana egyébként borzalmasan unszimpatikusnak találta a tagot, ugyanis el kellett halmozni ajándékokkal - saját festményt készített a boszorkám, amit illatos gyertyával dörgölt meg, így a tapintása is egészen megváltozott, s egy darabig finom illata marad a képnek, emellé Tarinban igen ritka fűszereket adott az uralkodónak -, és ha ez nem lenne elég, még úgy is bánt vele Vermino, mintha a körme alá szorult piszok volna.

A második látogatást a négyes Oktárnál tette, ő ül börtönben gyilkosság vádjával. Mivel Uwel hívő, biztosan nem hazudott semmiben a családi helyzetet illetően, azonban Hariana úgy gondolja, mindenki a saját igazát mondja, hajkurássza, s mivel maga számára az állításai igazak, nem büntethető meg csalásért vagy hazugságért. Oktárral sem sikerült zöldágra vergődni, elég harcias egyén, ezért karaktereink őt is kizárták, mint lehetséges jó uralkodót Vihar gyöngye trónjára.

A fogadóba visszatérve, hogy egyeztessék óráikat, megbeszéljék a következő lépéseket Scipio átvette a fogadós szerepét és alaposan felforgatta a kalandot. =D Leitatta Meridust mazsolalikőrrel, Hariana allergiás vadkanszeleteket kapott éteknek, amiről kiderült, hogy mentás vadkanszelet, Adarist pedig narancsos-barackos likőrrel dúsított baracklével kínálta, amit elvett tőle Hariana megkóstolni és mivel a varázsló nem alkoholizál, nem is adta neki vissza, bár nem került sor két kortynál több elfogyasztására. Meridus annyira berúgott, amilyen talán a boszim még nem is látott, a fogadós folyamatosan ott kellemetlenkedett, úgyhogy Hariana eltolt egy rettegés varázslatot rá, hogy húzzon vissza a konyhába, Meridusnak pedig elmorzsolt az orra alatt egy repülősó hatású növényt. Ebből jókora okádás lett, ráadásul a varázsló totál kiájult, ezért a nőm volt kénytelen kiemelni a saját hányadékából, s úgy gondolta, rendbe rakja, lemossa, felébreszti, azonban ahogy néhány korty vizet nyelt a varázsló, a gyomrában maradt tartalmat megkapta a boszorkám. Nem is emlékszem, volt-e már ennyire paprikás az évek során Hariana, az viszont biztos, hogy megmondta Adarisnak, üzenje meg a társának, hogy haragszik rá és meg se próbálják megakadályozni, hogy meglátogassa Ibellát és Éjkergetőt.

Felment a szobájába, hogy megmosakodjon, hajat mosson, átöltözzön, rendbe szedje magát. Ahmertin kivételesen nem követte azonnal, készíttetett neki nyugtató hatású teát és még kopogott is, mielőtt belépett volna az egyébként közös szobájukba. Hát lehet rá haragudni? Ugye, hogy csak imádni lehet? =D Hariana megenyhült, szépen lenyugodott, a nyárra való tekintettel a vizes haja miatt nagyon nem aggódott, s megindult látogatóba Ibellához.

A nő olyan házban él, ami hatalmas és változatos, minden kultúrából őriz magán valamit, s bent is ezt a sokszínűséget tapasztalhatta, még a szolgálói is különféle rasszúak voltak, férfiak és nők vegyesen. Felette növények függtek cserepekben és Hariana talált olyat, amit szeretett volna lerajzolni, azonban Ibellával nem alakultak jól a dolgok. A hölgy megpróbálta rávenni a boszorkányomat, hogy szolgálja őt, segítse a trónra kerülésben, azonban Harianának eszébe sem jutott ilyesmi. Úgy volt vele, ígérhetne és aztán csalhatna, de nem akar ennyire belefolyni ebbe az egészbe, ő a lelkével és a hűségével nem kereskedik, úgyhogy kihúzta magát a felelősség alól. A nő rámordult ugyan, hogy vissza meri-e utasítani az ajánlatát, de Hariana teljes nyugalommal azt felelte, hogy igen. Szépen ki lett dobva, ám Ibella még elejtett egy fenyegetést is, mely szerint mindenki ragaszkodik ahhoz, ami az övé, s emlékezzen rá Hariana, hogy mit mondott a testőréről, hogy őt nem birtokolja. Így van, a nőm nem birtoklásnak éli meg, hogy Ahmertin hűséges hozzá, hanem az ő szabad akaratának és tudja is a farkas, hogy elmehet, ha el akar menni, bármennyire is fájni fog ez a döntése Harianának. Egyébként Ibella két érzékeny pontra is tapintott, felhozta, mi lenne, ha elrabolnák Ahmertint, de Hariana nem akart fogási pontot adni, azt mondta, visszajönne, de végül a körkérdések hatására eljutott oda a beszélgetés, hogy ha nem tud visszajönni, Hariana érte menne, ahogy azt már tette is, csak ezt Ibellával nem osztotta meg, a másik érzékeny pont pedig ezzel a birtoklás dologgal kapcsolatos, mivel Hariana végtelenül hálás Ahmertinnek, s megint felvetült benne, hogy ezt talán nem tudja eléggé kifejezni.

Az utcán Hariana megkomolyodó arckifejezéssel és hanggal, halkan arra kérte a farkast, hogy legyen résen, mert számít a hölgy bosszúállására, azzal útjukat Luxen felé vették. Ő gyakorlatilag egy bordélyházban él, folyton vedel és a szeretőivel hentereg. Szegény Hariana... Luxen személyesen nyit nekik ajtót, átkarolja őket Ahmertinnel és beinvitálja, kábé a keblére öleli őket. Majdnem a helyi varázsdisznó tejéből ad Ahmertinnek - mivel a farkas tejet szeretne inni -, de az nem tenne jót valószínűleg az OD szerveinek, úgyhogy sikerül lebeszélnie Hariananak róla Luxent, hogy abból itassa a testőrét, ő meg elfogadja a bort, fűszeres, gyümölcslével ízesítettet kér és minőségit kap. Luxen hitvallása, hogy mindenki megérdemli, hogy boldog legyen, akár akarja, akár nem. Azt hiszi, azért nem fogadja el az ágybéli keringőt Hariana, mert hűséges akar lenni a férjéhez, de aztán sikerült kifacsarni a helyzetet azzá, hogy Hariana négy férfivel érkezett a városba, szóval van kivel élveznie az életet. XD Luxen erősen hedonista, s nem rest erőszakot alkalmazni, hogy rákényszerítsen valakit a boldogságra, ezáltal Hariana is szív, majdnem tizenheten rontanak rá, hogy csapjanak mind egy orgiát. Szerencsére van érzelem átirányító varázslata, akire meg nem hatott, az a három személy, már lerázható. A boszorkányom itt jön rá, hogy homofób. =D Eddig is irtózott tőle, hogy egy nő szexuális jelleggel érintse, odabújjon hozzá, de Luxen vendégszeretete által kifejezetten iszonya lesz ettől és ráébred, neki mindegy, hogy kivel és mit, csak őt hagyják ki belőle, még két férfit együtt sem visel el.

Megtépázott ruhával és idegekkel indult neki Ahmertin társaságában a fogadó felé, azonban tizenketten útjukat állták. Ibella bosszúja igen gyors, a szószóló férfi elmondja, hogy egyetlen személy mert ellent mondani neki, akit meg akart szerezni, s most a temetőben nyugszik, Malcolm ugyanis nem indult be féltestvérére, ő inkább pihenni akart, hát Ibella elintézte neki, hogy örökre nyugalomban pihenhessen. Hariana elhasználta szinte az összes varázserejét a bordélyház-otthonban, úgyhogy eléggé szorult helyzet elé néztek, ám fordult a szerencse kockája, s az Uwell paplovag ráncba szedte a tizenkét embert. Ővele korábban Meridus beszélt, a boszim annyit vet le a varázsló szavaiból, hogy puhatökűnek találja, ezzel Hariana le is tudta a paplovagot. =D

A fogadóba visszatérve Meridus már éledezik a bekómálásból a szobájában, vagyis lehet, hogy kifejezőbb,  hogy őrjöng a fejfájástól, de mindegy, az meg még Adarist is megrendítette, hogy társnője milyen ziláltan tért vissza. Meridus szobájában Hariana az álmossággal küzdve még elmondja a tapasztalatait, ráveszi a két őrült varázslót, hogy ne koncolják fel a tetteikért Ibellát és Luxent, arra még ráérnek, egy nyilvánvaló uralkodógyilkosság nem tenne jót egyikük hírnevének sem, azzal visszavonul a szobájába és ledől aludni. Vicces, mert azt mondja a két dinka varázslónak, hogy nem tartja problémának az álmosságát, hiszen akár Noir is szólíthatja, holott pontosan tudja, sok más, problémás oka lehet még annak, hogy álomra óhajtja hajtani ilyen hirtelen a fejét. Luxennél ugye borozott. De nem, valóban Noir szólította. =) Hariana a nagy fekete semmiben találta magát, majd megjelent Csalás gyermek alakjában és egy hang azt kérdezte, Csalás kit tud felhozni annak tanúsítására, Hariana hogy remekelt. Csalás a vajákost szólította, aki fiatalon, de már bicegve jelent meg és azt mondta, a boszorkányom talán még nála is nagyobb csaló, meséket mond, elrejti valódi kilétét. A nőm csak lesett nagyokat. Megjelent Álom is, s az isteni hang őt is megkérte, hogy szólítson valakit, aki tanúsítja, Hariana az álmok birodalmában is megállja helyét, erre Álom Nizt szólította. Na itt már a boszim próbálta kordában tartani az arckifejezését, nehogy vigyorogjon, de azért el is vörösödött egy kicsit, hiszen pontosan tudta, mi következik. Niz szavai meg sem maradtak benne, Harianát annyira magával ragadta annak ténye, hogy most szembesítik a nászaikkal és az álmaikkal. Égett, na. =D De olyan pozitívan. Azt hiszem, Niz azt mondta, Hariana úgy él, mintha minden perce egyszerre volna ébrenlét és álom. ^^ Legutolsónak Szerencse jelent meg gyermek alakjában, s ő azt mondta, Hariana megtanulta, mit jelent, hogy a szerencse és a balszerencse kéz a kézben jár, hiszen egy iszonyú szerencsétlen napon is azt tudta mondani, ez nem baj, Noir így van épp vele. Lehányták, megfenyegették, kényszerítették, az életére törtek, ő mégis megőrizte hitét és bizalmát Noir felé, így elnyerte az istennő kegyét. Hogy milyen szférákat kap, arról Szerencse érmével dönt, feldob egyet, aminek egy felén egy koponya, a másikon egy szív van (halál vagy élet, a lélek ugyanis alapszféra, a másik kettő választható), Csalás kacsint egyet, majd a koponya kerül felülre. Előzetesen Ákossal beszéltünk erről, hogy ha választhatnék, a halál, lélek szférát választanám Harianának, mert azzal jobban meg tudja védeni Ahmertint, többet ér vele, úgyhogy tökre virult a fejem. =D

Miután a boszim visszatért Vihar gyöngye városába, annak is fogadójában az egyik ágyra, örömében sikítozva beborult Ahmertin nyakába, aki az álmát őrizte. Szegény farkas... néha annyira sajnálom. =D Abból érthette meg, mi a helyzet, hogy Hariana megnézte a nyakában lógó, anno Niztől kapott szimbólumot, amelyben az érme hozzákapcsolódott a belső felülethez, mozgathatóvá vált benne, az egyik felén a koponya jelent meg, a másikon a félig lehunyt udzs-szem. A nőm érezhette, hogy ez mostantól a szent szimbóluma és úgy sejti, Niz és a vajákos valóban ott volt az "álmában", tehát tudják, hogy elnyerte Noir kegyét. ^^ Hariana nagy örömében rávetette magát Ahmertinre és lenullázta a 19-es állóképességét hat körben. XD Tud valamit azzal a szexkult 4-gyel, na... XD És már megint szegény farkas, aki félájultan hevert utána az ágyon. Amúgy Ákos kockával dobatta ki velem, mennyi manája alakul át kegyponttá és hát nem jártam rosszul, mondjuk úgy. 37 kegyponttal indítani... Kemény. =D

Meridus bekopogott, de Hariana azt kérdezte, tud-e várni 10 percet. A varázsló válasza az volt, hogy akár 15-öt is, azzal gyorsan letessékelte Adarist az emeletről, a boszorkám meg még kikiabált neki, hogy "Szeretlek!". XD Ismeri Harianát, azt hiszem. XD Lett az 30 perc is, míg pihegtek, felöltöztek, Hariana rendbe szedte magukat és a szobát, mert azt kicsit leharcolták, aztán megüzente Meridusnak, hogy "Nyitva az ajtó.". A két varázslót a következő látvány fogadta: egy kidőlt emberfarkas az ágyon, előtte egy szélesen vigyorgó Hariana. XD Nem akarták tudni a részleteket. XD Meridus nekikezdett valaminek, amiből a nőm kábé semmit sem hallott meg, annyira a hatása alatt volt még az elmúlt órák eseményeinek, hogy csak felállt, odalépett a varázslóhoz és megölelte. Szerencsétlen azt se tudta, mit csináljon, úgyhogy jobb híján megölelte és meglapogatta ügyetlenül a hátát, a boszim meg azt mondta neki, hogy "Haragudtam rád, mert lehánytál, de most már nem számít.".

Miután sikerült komolyra fordítani a szót, összevetették, mit derített ki a két varázsló az Uwel paplovagtól, ugyanis míg Hariana a személyes kontaktust választotta a lehetséges örökösökkel, addig ők felkeresték a férfit. Azt már tudta a csapat, hogy a néhai király megőrült, egy feleséget boszorkánymester csinált ki. Felrajzolták a családfát, kiderült, hogy a feleségek közt nincs sok idő, az első halála után alig egy évvel elvette az új nőt a király, a második halála után Alibor anyjával volt együtt, de aztán megismerte Éjkertetőt és őt vette el. Azt hiszem, Alibor anyja végezte a kemencében, s Éjkergető az egyetlen, aki nem városi volt a királynék közül. Az Uwel szentély akkor került felállítása, mikor a boszorkánymester a városba keveredett. A karakterek rájöttek, hogy a hét gyerek a hét főbűnt képviseli, Malcolm a lustaság, Vermino a kapzsiság, Oktár a harag, Helmond a büszkeség, Ibella az irigység, Luxen a bujaság, Alibor pedig a falánkság. Karaktereink megint Orwellára gyanakodnak, de Meridus fejében már megfordult az is, hogy az őrült király nem tartotta be azokat a feltételeket, amiket Uwel szabott neki, ezért a hét retardált gyerek, a sorra haló feleségek, a király őrülete és a káosz a városban. Remélem legalábbis, hogy nem csak Dani gondol erre, hanem Meridus is, mert Hariana sugallata inkább ezt tartja felelősnek, főleg annak tudatában, hogy Meridus Uwel kegyét keresi. ^^

Mivel arra jutottak, hogy nem elég az élőkkel beszélni, bele kell túrni, mi történt még a múltban, ezért Hariana elment Éjkergető Fionához. A hölgy egy egyszerű házban él, semmi fellengzés, normálisan beszél, készséges, úgyhogy Hariana úgy gondolja, rendben van, de miután elhagyta a házát, valahogy felállnak a pihék a tarkóján, úgyhogy elhagyta a ház környékét, észlelhetetlenség, mágia elfedése, majd mágia felfedése varázslatokat alkalmazva körülnéz a házban. Egy pergament talált, Fionában nincs semmilyen mágia, a pergamen pedig üres, úgyhogy nagyon gyanús ez a Fekete bagollyal kapcsolatban és Hariana nem felejtette el, hogy még van dolga vele. Mindenesetre azt már tudják ebből, hogy Fiona nem boszorkány, a nőmben realizálódik, hogy Meridus kitörölt minden emléket a saját agyából, ami a Fekete Bagolyhoz tartozik, úgyhogy Ahmertinnel ketten maradtak titokgazdának. =) A fogadóban ezután az első és a harmadik feleség lelkének megidézésre készülnek, az lesz a következő kalandban, hogy a végére járjanak a rejtélynek. ^^

Továbbra is Noir kegyét keresve

No, kezdésnek annyi kiegészítést tennék az előző részhez, hogy a gorviki sötét bárd nem rabszolgának, hanem kémnek akarta kiképezni a gyerekeket, mivel ezt rosszul írtam. Sajnos nem derült ki számomra, hogy mi történt, míg én nem voltam ott, az, hogy Adaris mit tévelygett, rejtély és Meridus is csak gyűjtötte a titkait, ami kezdi bosszantani Harianát, de majd úgyis csattan ez a fiúkon, ha egyszer elszakad a húr a boszorkámnál.

Az úton Pusztakagylós felé Sidorral beszélgetett Hariana. Így hívják a falut, ahol megszálltunk, a fiú pedig az, akit Meridus keresett, az ő dédapjával van kapcsolatban a varázsló és a srácnak is 10 éves létére olyan kisugárzása van, hogy a legtöbben elé térdelnek, hogy tiszteletüket fejezzék ki számára. Értelmes, olvasott kölyök, aki nagyon kíváncsi is, de Hariana előszedte a mesélői tudását és például a Vérebekről azt mesélte, hogy farkassá tudnak változni, ezért értenek a kutyák nyelvén is. Megérkezés után Harianát jó fél óráig a faluk népe örömében dobálta, mivel ő nem állt ellen, míg Ahmertin ügyesen szlalomozott az emberek között, mivel ő nem szerette volna, ha emelgetik, feldobálják az égbe, ölelgetik. Néhány fiatal nő most is akadt, aki csorogva, csillogó szemekkel bámult rá, Hariana meg ennyit volt képes magában nagy boldogan hozzáfűzni: "Úgy imádom ezt...". Mikor végre túljutottak ezen, könnyű vacsorát kértek fel a szobába, amit Ahmertin hozott, míg a boszorkányom a három Noir szoborral társalgott. Harianát érdekelte a Fekete bagoly, akiről megtudta, hogy a világon az egyik legerősebb bárd, aki az alvilággal üzletel, valamilyen hosszú életű, önmagát jelenleg férfinek tartó lény, aki a kilétét sosem fedi fel, s nem vándorolnak a városai, hanem míg nem ott él, láthatatlanná, észrevehetetlenné, megtalálhatatlanná válnak. A hatalma biztosítása tulajdonképpen a többi bárd, akikkel egy hajóban evez és nincs semmiféle örökös, mint aminek Meridust kinevezték, csupán kellenek megbízható támogatók, védelmezők a városai részére.

Nem sokkal a beszélgetés után megjelent Meridus. Valahogy le volt sújtva, Hariana még nem láthatta ilyennek. Le sem akart ülni, olyan megrendültnek tűnt, hogy a boszorkám komolyan aggódni kezdett miatta, aztán előállt azzal a varázsló, hogy a Fekete bagoly megbízta, hogy törölje ki az emlékeiből a Vándorló falut és mindent, amit ott tapasztalt, vagy különben ő lesz kénytelen eljönni. Meridus nagyon meggyőző próbált lenni, de Hariana makacs és azt mondta, ő szeretne találkozni a Fekete bagollyal és nincs mitől félnie, hiszen ő semmiben nem fenyegeti őt, nem veszélyforrás a számára. A nőm ellenállása totál kibuktatta Meridust, amit noha Hariana nem látott, Dani azért elmondta, hogy a szobájába visszafelé menet azért elgondolkodott rajta, hogy visszavesz az agyak megrépázásából, kicsit lelkiismeretesebb lesz, több szánalmat tanúsít majd, mivel ez az eset alaposan megkínozza őt.

Alighogy kilépett, meghallotta Hariana azt a fület borzolóan kellemes férfihangot. Ahmertin a jelek szerint nem hallotta, nem látta, nem érzékelt veszélyt, ezért Hariana megkérdezte, hogy a hanghoz arc is tartozik-e. Hülye bagoly... megjelent szinte a boszorkányom szakasztott másának, csak némileg fáradtabb volt az arca, amivel alvás közben másolta le a külsejét. XD Hariana kicsit kiakadt ezen és eldiskurált a bagollyal, mivel az ő számára ez egy nagyon bosszantó tényező, hogy megleste álmában, hiszen reménybeli Noir papnőként az alvás-álmodás szent dolog, de a Fekete bagoly valami olyasmivel válaszolt, hogy nem nyúlt hozzá, akkor már nem ugyanakként az emberként ébredt volna Hariana, szóval semmi para. XD Hát... Na mindegy. =D Valahogy túllendült a boszim, a bagoly előadta neki magát, de Hariana néha eléggé nehéz természetű női egyed, úgyhogy mikor megkapta a két felkínált lehetőséget, miszerint önként hagyja, hogy a bagoly megváltoztassa az emlékeiben a pontos helyszíneket, vagy kitöröljön mindent, amit az elmúlt napokban megtudott és úgy emlékezzen rá, mint valamiféle álomra, Hariana még húzta az időt. Na erre bedurrant kicsit a bagoly és megjelenítette a boszorkányom szeretteit, majd mindenkinek levált a feje a nyakáról és a földre hullott. Nos... nem mondanám, hogy könnyű volt tartania magát, de azon túl, hogy kissé összeszorult mindene, nem nagyon mutatott semmit, s közölte a bagollyal, hogy a döntést rég meghozta és természetesen nem áldozat keverni, elfelejteni, melyik város hol fekszik pontosan, ő csupán még egy kis időt szeretett volna nyerni, mert bár nem a legjobb abban, hogy kifejezze az elismerését, az érdeklődésével erre próbált utalni. Hariana ebben az incidensben eldöntötte, hogy a bagoly egy seggfej és van olyan információ, amire nem kíváncsi, mert bár érdekes lenne egy kellemesebb találkozás a Fekete bagollyal, azonban ha az nem változtat a viselkedésén, inkább nem tiszteli meg a társaságával. XD Mindenesetre azért kapott ő is némi meleget a bagolytól és azért cserébe, hogy emlékezhet információkra, tartozik valamivel a bagolynak, aminek teljesítésére idővel sor is kerül, ebben Hariana biztos. Ami még érdekelte, hogy a bagoly hogyhogy ennyire jól és frissen informált, mire kiderült, hogy az elméjüket kevesen tudják jól védeni, úgyhogy Hariana azon kezdett el gondolkodni, hogy ki kell találnia valamiféle védelmet azoknak, akik fontosak a számára, hiszen őket is meg akarja védeni, meg a saját titkait is. Semelyik csaló nem szereti, ha leleplezik a trükkjeit, na. =)

Másnap Meridus az ágyban egy vörös-szőke hajzuhatagot, egy meztelen karral ölelt Ahmertint és egy nagy kupac takarót talált. Szerencsétlen varázsló annyira be volt rezelve, hogy mi történt Harianával, mivel hallotta az emlékmásító dallamokat, hogy az elmondhatatlan, a nő meg tök lazán megigazgatta magán a ruháit, s elvonult paraván mögé felöltözni. Nagy kő eshetett le a férfi szívéről, hogy nem mosta nyáladzó zombi szintűvé Hariana agyát a bagoly, s tudta azt is, hogy a tudásnak ára van és a boszorkám helyett is fél, azonban az a helyzet, hogy a nőm olyan mélyen és szentül és rendíthetetlenül hisz abban, hogy Noir a kezébe vette, a szerencse az ő oldalára kattant, ha erre van szüksége, hogy attól már esztelenül vakmerőnek tűnik. Hariana hisz, kész és ha nem jön be neki, akkor Noir úgy akarta, hogy most a balszerencse legyen az ő osztályrésze, ennyi. =D Mire Adaris megérkezett, Hariana már felöltözött, Ahmertin meg akkor kászálódott ki az ágyból. XD Szegény Adaris azt hiszi, hogy álmában bolyongott valami bárdokkal teli faluban, Hariana és Meridus meg teljes meggyőződéssel: "... Igen! " és mi Danival fetrengtünk a röhögéstől. XD

Nagy ünneplés kerekedett Pusztakagylóson, töménytelen mennyiségű kaja, pia, zenebona, ami kell, s mivel Sidor is tiszteletét tette reggel Harianánál, hogy mit javasolnak neki, előbb dédapját látogassa-e meg, vagy menjen előbb Újpyarrszentesre, a fiú ment velük. Asszem, Adaris gondoskodott az útról a buli után, s a boszorkám hazaérve örömvonítással jelezte érkeztét, erre elég gyorsan előkerült Blegront a hatalmas farkasa hátán és Hastin, no meg még néhány falkatag. Sidor mindenkiből kiváltotta a tiszteletet, az egész partiban egyedül Fischu dobta meg a próbát, szóval Hastin tisztelettel meghajtotta a fejét, Blegront meg féltérdre akart ereszkedni, csak a farkasán ült, úgyhogy lezúgott róla. Hariana jól kinevette, de aztán megszeretgette a bolondos bátyusát, s persze a hatalmas farkasnak is kijárt némi jutalom. Elújságolta, hogy remek kis kalandban volt része, hozott is ajándékot a városnak, azonban először egy bizonyos személynek szeretné megmutatni, mert tudja, hogy sokat fog jelenteni számára és látni akarja az arcán, hogy sikerült kibillenteni a lelki nyugalmából. Az egész nagyon viccesen sikerült, az én fejemben már keveredik, mi mit követett, azt hiszem, Hariana elmesélte a kalandját és kerekedett egy kisebb ivászat is, mivel egy félrészeg Blegronttól kapott egy csomagot, amire azt mondta, hogy ha megtalálja a dinka Noir papot, adja neki oda, ajándék, aztán rávetette magát egy fickóra, aki amúgy Thalis mester. X"D (Közben Ákos rendbe rakta kicsit ezt a szitut a fejemben, mely szerint volt pia Blegrontban valóban, de az unokatestvérének, a lovászfiúnak, Nilennek - aki ugyancsak Niz - küldte a fél csirkét. XD) Na itt volt az a pont, ahol arra hivatkozott, hogy lepakolna, úgyhogy hazament. Nizen már az ajtója mellett a házfalnak dőlve várta, Hariana meg vigyorgott, mint aki begombázott. Lepakolt, hiszen hurcolja magával az alkimista kislabort, gyertyakészítő szettet, tarisznyát, növényes táskát, meg hát odaadta Nizennek Blegront ajándékát, ami egy félig elfogyasztott sült csirke volt. XD Ahmertin örülhetett neki Niz két farkasával, miután lepakolta a három szobrocskát, méghozzá úgy, hogy a férfinek hátat kellett fordítania, be kellett csuknia a szemét és Hariana rászólt, hogy ne csaljon, Nizen meg azt válaszolta, hogy már túl jól ismeri. XD

Szegény Nizen annyira kibillent, hogy lehullott róla az álcája és Nizként, döbbenten, meglepetten, örömködve állt Szerencse, Álom és Csalás előtt, akik természetesen be is mutatkoztak neki a már Hariana számára szokott módon, kivonták őket a pillanatból. Úgy tűnt, Niz vagy sokkal jobban képes értékelni azt a kegyet, hogy Noir három ősi ereklyéjével beszélhet, vagy kevés ekkora megtiszteltetés érte, mindenesetre nagyon cuki volt, hogy mennyire zavarba jött. Persze Harianát a karjaiba kapta, de a beszélgetés alatt Szerencse intézett nekik egy kis balszerencsét, úgyhogy Niz leejtette Harianat, aki erre csak röhögött. Mivel Noir úgy érzi, a boszorkányom még a balszerencsét, mint a szerencse másik felét nem fogadta el, még nem érdemelte ki a kegyét, azonban biztosítja számára a lehetőséget a következő, a mostaninál veszélyesebb küldetés során, ami Sidor kísérése lesz a dédapjához.

A három ereklye úgy döntött, kényelmes számukra Hariana kis otthoni szentélye, ott kívánnak lakni, ami eléggé megijesztette a boszorkányomat, mivel ő ugye a városnak hozta a szobrokat, nem szeretné, ha emberek járkálnának az Ahmertinnel közös otthonában, a pláne meg az a sztoriban, hogy a szobroknak tökéletes rálátásuk van Hariana ágyára. XD Megjegyzést is kapott, hogy ugyan már, ez nem nagy dolog, mások is látják őket, ha két hegy között elterülve szeretkeznek... X"D Na ebbe még Niz is belepirult, Hariana meg belebokszolt a vállába, hiszen ez az ő perverziója volt és az ő hibája. XD Ahmertin a háttérben a csirkét falva nem vette a lapot, úgyhogy Hariana nem éppen csupán célzatosan megkérte, hogy tegye ki magát és barátait a házból egy kis időre, majd előkereste azt a ruhát, amiben először járult Nizhez nászolni, s ráterítette a szobrokra, hogy ne leskelődjenek. XD Nem mintha így nem láthatnának akármit és mindent, meg úgy alapból nem Noirnak lenne ajánlva az együttlétük, de legalább ennyit meg akart tenni a lelkibékéjük érdekében. XD

Másnap Ahmertin hazajött reggelit készíteni a bolond boszorkányának, Hariana meg előkészült a következő kalandra, levelet írt Pietrának, amiben elmesélte a kalandját, a három szobor megtalálását, megkérte Nizt, hogy sajnos nélküle a kötelességei miatt, de adja át a városnak Noir elveszettnek hitt ereklyéit, melyek természetesen maradnak az otthonában és ha visszatér, kidolgoz egy rendszert, ami alkalmat nyit a városiaknak is, hogy bizonyos időközönként látogathassák a szobrokat, méghozzá a Noir szobornál, nem az otthonában. =) Sidort is kicsit körbevezette a városon, bemutatott neki néhány vérebet, elvitte a vajákos asszonyhoz, aki hozta a formáját, Hariana pedig kért tőle néhány füvet még az útra, végül a két varázslóval együtt felkerekedtek négyen és elmentek Tarinba.

Bevallom, engem az foglalt le, hogy megértsem újra a drágakőmágia részt a könyvben és kiötöljek valami védelmet Hariana szeretteinek, mivel az utazás három napján minden este visszament az otthonába néhány órára drágaköveket csiszolni, ékszereket készíteni, amik megvédik az elmét, úgyhogy nem igazán tudom, hogyan jutottunk el Sidor dédapjának rejtekhelyére, azt tudom csak, hogy út közben találkoztunk valami idegesítő földmanókkal, akik egy szeles hegyről akarnak egy nagyobbacska drágakövet. Hariana ilyeneken gondolkodott, hogy Blegront nem igazán hord ékszert, gyakran vetkőzik, mivel szeret a női szépség és az örömök oltárán adózni, tehát neki mindenképpen valami olyasmi kell, ami vagy férfias, vagy vagány, de semmiképpen sem szabadulna meg tőle még szeretkezésnél sem. Na mi ilyen? Hát a bőrbe szúrt ékszer, úgyhogy Hariana az orvoslás 3-mal neki fog állni pirszingelni. =D Ha kidolgozom, milyen védelemre lesz szüksége Blegrontnak, szerintem kap egy vagy két fülbevalót, annyi választási joga lesz, hogy hányat és hova kéri. Nizzel még tárgyal erről, bár a boszim úgy gondolja, a hit pajzsot képez számára, őmiatta nem kell aggódnia, inkább azt vitatná meg vele, hogy Thalis és a vajákos mennyire szorul bevédésre ilyen szempontból, Pietrának is gondolkodik valami szépen, s neki is fülbevalót szán, de vele majd egyeztet, ha Niz úgy véli, veszélyforrás lehet, s végül Ahmertinnek is töri a fejét valami szépen. ^^ Menő lenne egy hatalmas fehér farkas lila szemekkel és karikával a fülében, nem? XD

Mindenesetre Hariana rájött, hogy érdekli őt az a kő, amit a földből előbújó manók említettek, neki jól jönne, meg ha már itt van és a kutya nem kíváncsi rá, az úton sok haszna nem volt senkinek belőle, hogy ők is mentek Ahmertinnel, kitalál magának valami érdekeset. Egyetlen baja, hogy a szobában sehova se tud árnyékajtót nyitni, mivel a fal felülete nem sima, az ajtó faragványos, szóval innen közvetlenül nem jut haza és ez frusztrálja.

Ha lesz TP osztás, fejleszteni akarom a pszijét és a héten ki kell találnom az ékszereket is, mi hogy legyen, szóval lesz dolgom kaland előtt. =) Kíváncsi vagyok, mi vár ránk Tarinban, a törpök városában... =)

Sorry XD

Úgy volt, hogy írok, hiszen megint van mit, tegnap Talyéknál töltöttem a napom, előtte valón találkoztunk Timivel, azelőtt meg lent voltam a klubban, (még jó, hogy valaki fejben tudja tartani helyettem... szóval helyesen: hétfőn találkoztunk Timivel, kedden angoloztam és lent voltam a klubban), de szerintem megint majd csak valamikor... Ma elintézem a kilépésemet, méghozzá megmutatva egy teljes lolita külsőt, mert megjött hozzá a kedvem, aztán lemegyek a helyre, bár fogalmam sincs, milyen játék lesz tartva végül, amiben én is részt tudok venni, de majd csak lesz valahogy. =) Addig is:

"Nekem az élet édes méreg, ha kiüt a végén, akkor is kérek, lenyelem tisztán, én mit bánom, hogy árt..."

Safe and sound-hangulat

A tegnapi napom egészen jó volt. =) Ahhoz képest, hogy szerdán a bíróm a fejemre olvasta, hogy miattam nem fog tudni tárgyalni, mert nem teljesítettem valami utasítást, amire megint ő nem utalt vissza, tehát azért nem lett meg, mert nem tudtam a meglétéről, simán elintéztük az ügyet. Délelőtt volt két szabad órám, egyet ebédelés címén levelezéssel töltöttem, írtam Sangonak és IchiGonak, felhívtam Benét, a másik alatt megcsináltam pár aktát. A délután mókásan alakult, újra kellett indítani a gépet, mert valami frissítést csináltak és folyton reklamált, elment a net, s tartottam tőle, hogy más funkciók sem fognak rendesen működni, ezért két tárgyalás közt megejtettem ezt. A következő tárgyalásközi szünetben a bíróm nem ment vissza a szobájába, úgyhogy otthagytam, addig újraindítottam a "saját" gépem.

Az utolsó tárgyalás érdekes volt, biztosítási kártérítés, mely röviden arról szól, hogy egy fickó külföldön összetörte kicsit az arcát, ám mivel hazajött és 24 órán belül itthon látták el kórházban, a biztosító nem akarja kifizetni a kárát, mert állítólag benne van a szerződésben, hogy külföldön kell megkapni a kórházi kezelést. Nem is ez az érdekes benne, hanem meghallgattuk a férfit, aki összetörte magát meg a három barátját, elmesélték a baleset mechanizmusát, mind elmondta, hogyan folyt a vér a balesetet szenvedett fickó szájából, satöbbi, én meg pofás kis tanulmányt csináltam róluk. =) A felperes szimpatikus volt, fura nevű barátja kicsit mintha nem lenne a toppon, a testvérpár gyerekkora meg nagyon... viharos lehetett. Két oroszlán gyerek, az idősebb egy erős akaratú férfi, a fiatalabb egy kibeszéllek-a-gondolataid-közül típusú férfi. =D Szegény anyuka... én elképzeltem, ahogy ezek kölykökként harcoltak... XD Kemény lehetett. =D Mind a kettő erőteljesen férfias külsőt öltött, ing, az is kicsit kigombolva, hogy látható legyen a nyakukban a nyaklánc, az idősebb esetén egy hatalmas farkasfog, a fiatalabb esetében egy annál valamivel kisebb kereszt. Karlánc, drága ketyere, mindkettőnek karakteres, egész testes kommunikáció... =) Ez a része baromira tetszett. =D Nagyon fáradt voltam, alig bírtam ébren maradni, sokat kellett írni, a bíróm gyorsan is diktált, de ez az ügy feldobott. ^^ Fél négykor tartottunk egy rövid szünetet, akkor megkértem a bíróm, hogy tekintsen most el az utórendezéstől és a következő tárgyalásra való előkészülésről, mert én nyitom a klubot és sietnem kell. Eltekintett, mehettem. Felhozták a bukósisakot, amit nem engedett behozni a biztonsági szolgálat lent, megmutatta a fickó, hogy eltört, lepattant róla egy-egy darab, a hülye biztosító-képviselő meg azon erősködik, hogy biztos lehet javítani, ezért egy nüanszi pertárgyértékű perben szakértő kirendelését fixírozza, illetve kényszeríti ki a felperesi oldalból. Kábé ez a nonszensz kategória. XD A tárgyaláson amúgy kaptunk egy videófelvételt cd-n, amin a baleset van, meg az utána történtek, ha minden igaz, de nem tudtuk megnézni, mivel a gép totálisan meghalt tőle, mikor betettem, újra kellett indítani és állítgatni a felbontást, képernyőméretet. De parában voltam! Szerencsére pont annyi időre volt szükségem rendbe tenni, míg a felperes elmesélt mindent. ^^

Miután végeztünk, ez volt 55-kor, rohantam fel két emeletet, hogy ott is összepakoljak. Láttam, hogy hívott Timi, nem is akartam visszahívni, mivel azt írta a neten, hogy beszél a témavezetőjével, de aztán csak rácsörögtem, miután összepakoltam és bezártam az irodát. Kollétanőim már sehol se voltak. =D Elkezdek neki mesélni, hogy mi volt, mittomén, már az utcán mentem, mikor betolta, hogy "Akkor most leteszlek.", én meg néztem, hogy mi van, mert nem mondta, hogy közbejött valami, meg semmi, hanem kinyomott. Nézem a telefont, aztán felpillantottam és ott volt előttem Timi. =D Közölte, hogy mivel utálom a meglepetéseket, gondolta, meglep. XD Volt tíz perce szabadon, úgyhogy elkísértük egymást a metróhoz, de hogy mi volt ezalatt azon kívül, hogy beszélgettünk, megint kiesett és megint csak az öröm, mint érzés maradt meg. XD
A helyen lent voltak egy csomóan, nem is kellett volna sietnem, de Zöld ezen a héten megjátszotta azt, hogy két nap is ígérte magát, de nem szólt, hogy nem jön, míg tegnap egyszer csak megjelent. =D Aranyos volt, miután körbeköszöntem, átkarolt és el sem engedett. ^^ Két napot végigkovácsolt és nem is tudja, mit készít - ihlete van. =) Meséltem neki, hogy én most nekifogtam egy fantasynak, pedig én igazából reális világban szeretek írni, szóval lehet most valami a levegőben. =D

(Én is szeretem az Éhezők viadalát és nem is emlékszem, Talyor Swift hogyan énekelte el ezt a dalt, Sam annyira szépen énekli... =D )

Előző éjszaka Benével fél háromkor feküdtünk le, mert kibeszéltük magunkból a dolgokat, volt minden, ami kellett. =) Mikor leért a helyre, elmentünk kajáért és közben elmeséltem neki, milyen napom volt, beszélgettünk.

Ákos és Agyar tartott játékot, én Ákoséban játszottam, összeraktam egy nemesi származású dalnokot, de nem nagyon tudtam játszani a fáradtságtól. Mellettem ült Benedek és szívatott, Theziának nevezte el a lovát. XD Mellette ült Tocsó, akinek át kéne küldenem írást, csak még nem tudom, melyikeket szeretném. Másik oldalamon ott ült Dani - nehéz lesz nektek megkülönböztetni a két Danit, mivel mindkettőnek hatalmas dumája van és mindkettőt imádom XD de szóval van egy szerepjátékos Dani és van egy Bene régi barátja Dani XD -, mellé leült Zöld. Mindenki annyira hozzá való karaktert hozott... =D Tocsó egy 1500 éves elfet, aki legendákat kutat, Benedek egy Arel papot, Dani egy abasziszi orvost, Zöld egy Darton lovagot. Én most kifejezetten egy pozitív karaktert csináltam Élet-Káosz jellemmel, nemesi külsővel, kedves-barátságos viselkedéssel, mivel Bene közölte velem a helyre visszafele menet, hogy "... a többiek azért utálnak néha veled játszani, mert ilyen alattomos szemét karaktereket hozol és jól ki is játszod őket..." és javasolta, hogy most már valami pozitív személyiséget akasszak már le. XD Kleer de Jahrisszal nem lesz sok gond, kicsit beképzelt, de jólelkű. =) Amúgy a fáradtságtól belealudtam a játékba. X"D

Fischer felajánlotta, hogy Ignatio vigyáz Thenezára, ha Thezia nem élné túl Kránt!!! =D Belegondoltam, milyen lenne úgy a kiscsaj... Úristen! =D Egy boszorkány, aki az anyjától rengeteg mindent megtanult, ő már tud Kránról valamit, a jelleme torzulhat, ha az anyja erőszakos halált hal és kitartásban ő sem lesz semmi, bosszút akar majd állni a gyilkosán, ellenben egy varázsló tanítaná élete második felében többek közt... *fülig ér a szája* Thezia a köbön lenne a kiscsaj! =D

Őszintén

Délelőtt jól felhúztak ma. Telefonálnom kellett az infónak, hogy állítsák vissza a programot a tárgyalónkban, de nem értem el az informatikát, a bíróm is hívott, hogy vigyek le neki egy határnapot, be kellett fejeznem egy aktát, aztán a kezembe nyomott egy nagy kupacnyit, mikor leértem, s közölte, hogy ítélet is van benne és sürgős, mire mondtam neki, hogy oké, de van még egy az asztalom régebbről, azt fogom előbb megcsinálni, mire kiakadt, hogy miért van nálam még. Hát azért, mert minden sürgős volt, meg előre kellett venni. Jó, akkor azokat nagyon gyorsan csináljam meg, aztán ezt. Az nem baj, hogy közben aktázni nincs időm, de majd ugyanezt a kört járhatom be vele. Aztán meg felhozott két aktát, hogy ez extrahiperszupernagyon sürgős. =/ Gyorsan meg lehetett csinálni, de na. Közben elértem az infót és egy srác vette fel, aki kábé duruzsolt a telefonba. Ez jó kedvre derített, mert bár az volt az érzésem, hogy hülyít, vicces volt. XD

Sikerült beindulnia a napnak, délelőtt meglettem az egyik ítélettel, hamarosan megvagyok a másikkal, aztán eltüntetek reményeim szerint egy kupacot az asztalomról, hogy holnap legyen hova pakolni. Amúgy az dühít, hogy most két emberre dolgozom, a bíróm álladóan felborítja a terveimet és azt hiszi, jó fej, amikor vigyorogva ad nekem oda valamit, amivel persze jól kicsesz velem. Hát nem jófej. Sőt, úgy pláne nem jó fej, hogy hazaviszi a munkát, meg bent maradozik, én meg nem akarom egyiket se.

Persze fog összeszorít, remél a legjobb, meg minden.
Azért néha nagyon elegem van.

3. lolitalim

Tegnap olyan egy óra környékén sikerült is elaludnunk. ^^;; Bene azt mondta, mikor délben sikerült magamhoz térnem, hogy úgy nézek ki, mintha másnapos lennék. =) Pedig tegnap este direkt leszedtem a sminkem, hogy reggel ne a párnámon és a karomon legyen szétkenve. XD Megkajáltunk, melegszendvicseztünk, aztán ő most PS-ezik, én meg visszabújtam az ágyba. Csodálatos idő van, hála Istennek. =) Tartom, hogy ma loliban szeretnék menni a barátnémhoz. =) Már teszem össze fejben a kompozíciót. =D

Tegnap... =) Végre sikerült rendesen elkészülnünk, nem kellett kapkodnunk, mindenünk megvolt, jó hangulatban indultunk el, ... Csak tíz percet késtünk, de még nem voltak ott túl sokan. Nana bemutatott minket, Arita rögtön fel is ugrott, hogy személyesen bemutatkozzunk egymásnak, úgyhogy odamentem hozzá. =) A másik két lány nem tűnt úgy, hogy szükségesnek tartaná, hogy kezet fogjunk egymással, úgyhogy azt annyiban hagytam. Arita viszont első pár mondattal zavarba hozott. =D Még totál abban a pánikhelyzetben voltam, hogy beazonosítsam a nevét, hol találkozunk az interneten, mit olvastam tőle, ő meg úgy tűnt, képben van velem kapcsolatban. XD De aranyos volt nagyon. Örültem, hogy slashertársak is vannak a csapatban. =D Míg kicsi volt a létszám, elég érdekes témákról beszélgettünk. Én inkább hallgatóközönségként funkcionáltam, mivel ahogy Jackie Chan mondja a Csúcsformában című filmben, "Én hagyom beszélni azt, aki beszélni akar.". =D Meg nekem kicsit ismeretlen volt az a világ, amiről a beszélgetés folyt. =) De IchiGoval és Kishivel megbeszéltük, hogy elmegyünk egy melegbárba bulizni. Nekem ez sacc per kábé négy éve vágyam volt, szóval... *ultrawattvigyor* Kishit meg majd becsempésszük. =D

Nagy lolita sereggé duzzadtunk lassacskán. Meg lettem dicsérve a paróka miatt, meg Sakura is. Sakura teljesen más lett a paróka miatt, úgy értem nem csak a külseje, hanem a viselkedése is egy kicsit nyíltabb és vidámabbá vált. =) Azzal mélyen ellenkezem, hogy Cchannak nem állt jól a waloli, maga a ruha is fantasztikus volt, s neki is nagyon komoly, nőies jelleget kölcsönzött. Szerintem remek választás volt, a fekete és a melegebb színek összjátéka szerintem illik a leányzóhoz is. =) Múlt meeten egy lila-fekete BodyLine ruhában volt, most meg ebben a fekete-vörös darabban. =) Kishi itának öltözött, de szerintem így is jól nézett ki. =) IchiGo pedig megmutatta a karamiját. =D Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól áll a karami, bár bevallom, az én képzeletem szegénységét tükrözi, hogy nem bírtam elképzelni, hogyan fest az valakin. ^^;; IchiGon jól állt. =) Nana fejdísze nagyon tetszett, kétféle feelinget tudtam társítani hozzá, a bohókás vidám lányét, aki belehempergett a lehullott levelekbe, meg azt a nőét, aki az ősz díszeit tette a fejére. =) Úgy éreztem, helytálló az a kifejezés, hogy olyan volt, mintha kicserélték volna. Nem csak sokkal vidámabb, de szabadabb is. =) Ez nagyon tetszett. =) A hímzett mintájú ruha szerintem fantasztikus volt, s amikor a Párom azt mondta, hogy majd megkéri a Nagyiját, hogy hímezzen ő is mintát egy szoknyámra, én úgy kiakadtam, mint a franc, mert vagy egy hónapja mondtam neki, hogy szeretnék egy saját hímzéssel díszített ruhát. =) Nem baj, Drágám, most már megjegyezted. =D Ő szegény nem volt túl jól, úgyhogy a fél meetet fekve töltötte. =/ De annak örültem, hogy a végre kicsit jobban lett és be tudott kapcsolódni a lányokkal való beszélgetésbe. =)

Férjjóslással indult be a meet. =) Fel kellett írnunk a nevünk egy papírra, aztán bedobni a kalapba. Kishi meg is jegyezte, milyen szép az írásképem (ha jól emlékszem, ezt mondta). =D Olyan. Én pont azon nevetek, hogy anyunak is mennyire tetszik, ahogy írok, nekem meg anyu írása tetszik nagyon. =) Ültem és az volt az érzésem, hogy én leszek az első. És valóban első kihúzott név az enyém volt. XD Álltam fel, "Tudtam! Tudtam!". =D Kihúztam valakit - tudni kell, hogy én a japán zenei életből alig ismerek valakit, s akiket ismerek, inkább nők -, Kaorut. Volt pár irigykedő megnyilvánulás, én néztem a képet: "Egész jóképű pasi, megtartom.", mondtam magamban. =) A Dir en Grey gitárosa ő és Az Év Kecskeszakálla. =D Egy szép Baby ruhát húztam esküvői ruhának, s az életünk elég jó jövőt kapott. Hét gyerekünk lesz, a munkája miatt sokat lesz távol, de boldog életünk lesz, bár a kapcsolatunk a végére barátsággá szelídül. =) Bene nem viselte túl jól a dolgot, de aztán mondtam neki, hogy Kaoru csak a második, pontosabban a sokadik pasim/férjem, hiszen én háremet tartok és nekem ő az első. =D Erre beszólt, hogy a hárememben lévő pasik buzik, mire én úgy feleltem, hogy ez nem probléma, én férfinek is jó vagyok, amivel persze ő nem értett egyet. =D A férjjóslás végén közölte velem, hogy ő eladó, úgyhogy nem sikerült megbékítenem. Erősen tiltakoztam a dolog ellen, inkább Kaorut adtam volna el, mint őt. =)

Fergeteges traccsparti kerekedett, legalábbis mi azt csináltuk. Lehetett volna kártyázni, meg lehet, hogy mást is, de mi a kis csoporttal tök jól elvoltunk. Fényképezkedtünk is, aztán Cchannak előbb kellett mennie, úgyhogy elbúcsúztunk tőle. Én gomboltam be a kabátját, mert szegény a felcsavart yukata ujjal alig bírt mozogni. =) Mi még maradtunk, rám rám tört a rajzolhatnék is, amiből aztán az lett, hogy lerajzoltam Nanát, majd Sakurát, majd végezetül IchiGot. =) A képeket majd beszkennelem, de most nem nagyon van időm, háromra vár minket Sango és még fel sem vagyok öltözve, s sétálva megyünk, ami újabb idő. =) Sakura kapott a hangulaton és rajzolt nekem egyet. Nagyon tetszik a rajza, s ő Elyonhoz hasonlította, hogy nem annyira jó, nem annyira cuki. Kishi rém jól kezelte a helyzetet, azt mondta, hogy Sakurás és ő Sakurás rajzot kér tőle. =) Pluszpont Kishinek! =D Elyon munkáit én is szeretem, de az a rajz, amit a füzetembe alkotott Sakura, jobban tetszik az utóbbi idők Elyon-rajzainál. =) Ezt ott nem volt alkalmam elmondani, de fontosnak éreztem - remélem, Sakura olvassa. =)

Mi voltunk az utolsók, akik elhagyták a helyszínt, úgyhogy találtunk egy lila-fekete halálfejes sálat, egy zacskóban mellényt és kalapkát, aztán kaptunk egy fekete fésűt és egy pöttyös hajgumit is. A talált tárgyak osztályát IchiGonál nyitottuk meg, ő vállalta, hogy elviszi haza és a kövi meetre, ha megvan a feledékeny tulajdonos, behozza a cuccokat. =) Beértük Nanáékat is, úgyhogy Párommal megint feltettük őket a buszra. Ott volt alkalmam beszélgetni Nanával és Aritával, úgyhogy nagyon örültem az alkalomnak. =) Ezután bementünk az Alleeba vécére. Épp takarították a női mosdót, úgyhogy a mozgássérültbe küldtek. Mókás volt, már mindent letoltam, mikor két csaj rongyol be. Semmi gááz, deehogy. Csak álltam és mondtam, hogy foglalt. Visszahőköltek, de még azért nyomultak befelé - a szoknyámnak hála nem láttak amúgy semmit -, mire mondtam nekik újra, hogy foglalt. Végre felfogták, hogy mi van, mert elhúztak. Már kezdtem félni, hogy kíváncsiak rá, minek vagyok öltözve és hogyan akarok ennyi szövetben megvalósítani egy pisilést. XD Nagyon gáz volt. Aztán megyek ki a vécéből, a Párom meg füstölög, hogy csak háromszor szólt a csajoknak, hogy a vécé foglalt. XD Na ezért nem jó, ha az okos enged - a hülyék uralják a világot! *röhög* Mindegy. =) Egy-egy szelet pizzával aztán nekivágtunk az útnak. Beszélgettünk, élményeket és terveket osztottunk meg. =)

Sajnos nincs fényképezőm, vissza kellett adnom a Párom családjának, úgyhogy vagy nem fogok tudni képeket csinálni a fülbevalómról és a nyakláncomról, amit erre az alkalomra készítettem, vagy el kell kérnem apáét. Közkívánatra bocsátom a dolgot. =P

Csináltam keresztet is, egy egyenlő szárú körbe zárt keresztet - ez a védelmezett embert jelképezi, s az az előnye, hogy bárhogy fordul, nem lesz belőle kard vagy a Sátán jelképe (a fejre állított kereszt). =) És csináltam szellemet is, amivel rémesen meg vagyok elégedve. Csak nem volt időm és igazából helyem se, hogy valahova felapplikáljam. XD

Az Újholdból már csak két fejezet van vissza. =( Mióta Jacob nincs képben, kicsit szenvedek vele. XD Ami amúgy nem tudom még, hogy tetszik-e, vagy sem, hogy a könyvben tök máshogy vannak dolgok, mint a filmben. XD Kimaradt az a rész, amikor Edwardot rávágták a lépcsőre. Bazi jól nézett ki a filmvásznon, ezt el kell ismerni, viszont a könyvben Jane szorongatja meg egy kicsit, amit meg feeling volt olvasni. =D
Ennyit az ellendukkerkedésemből, ami Edwardot illeti. =D

És "Ennyi mára, kedves naplóm!". =)
Hey, Doug - még mindig szeretem. =D

Beszámoló - kész!

Íme itt a várva várt beszámoló. =)
Mára a program megírni ezt a bejegyzést, aztán szobát pakolni és paraparázni egyet, utána pedig megírni legalább az egyik fejezetet az alternatív szálhoz. ^^
De most jöjjön a Con! =D

Mai beindító, ami igazán illik majd a beszámolómhoz is:
"Csak egyszer élsz, mire vársz?
Hát használd ki, tombolj és játsz!
Csak tedd meg azt, amire vágysz,
Élvezd a percet és élvezd, hogy itt jársz!
Csak kölcsönbe kaptuk a Földet,
Hát tapasztalj, alkoss többet!

Mert tudod jól, hogy aki mer, az nyer.
Tiéd a szíved, a leked, a tested, a fegyver...
Az a nagy kaland, amire vágysz,
Hát kóstolj, és érezz, és játsz!
Tegyél tegyél többet és élj!
Hidd el a hangszer a húr, hogy mindig zenélj!

Lehet, hogy csak egyszer élsz,
De tiéd lehet, bármit kérsz,
Ha szabad vagy és szállni se félsz!
Csak tépd el a láncot és célhoz érsz!"
(...)
"Most kell, hogy érezd, bármit megélhetsz!
Engedd, hogy vigyen a láz és ne végezz!
Mikor a színpad előtt magadra lelsz,
Éld meg, hogy csak tiéd most ez a perc!

Lehet, hogy csak egyszer élsz,
De tiéd lehet, bármit kérsz,
Ha szabad vagy és szállni se félsz!
Csak tépd el a láncot és célhoz érsz!"
(...)
Hooligans - Pörögj!
Nagyon szeretem ezt a számot, jókat lehet rá tombolni és a szövege is nagyon ütős. Hihetetlen, hogy csak egy kólareklám. =D

Pénteki napról még annyit azért érdemes tudni, hogy nem csak bevásárlókörutat tettünk, de egész nap nagyon feszültek voltunk, így igazából hajszál híja volt, hogy összevesszünk. Mivel minden apróm odaadtam, egyéb pénz meg nem volt nálam, de amikor a Párom bunkón beszólt nekem, mert zsebre tettem folyton a kezem, ezzel őt kizárva a jelenemből, mondtam, hogy most adjon pénzt buszra, hazamegyek. Fú, nagyon mérges voltam, azzal úgy az egész napom elromlott, meg minden. Aztán anyuéknál kötöttünk ki. Tudni kell, hogy anyunak és a maminak is van egy "hisztije", amivel most már minden alkalommal nyúznak és mivel alapvetően nagyon nem volt hangulatom dolgokhoz, hát majdnem kiakadtam. De ez egy ilyen nap volt, a Párom a nap elején volt full ideges, anyukám se mondhat el magáról mást, csak azt, hogy neki egész napos volt a feszültség. ^^;; Estére rendeződtek a kedélyek kettőnk közt, mamiéknál kajáltunk, finom sült bacont, tojást és hagymát zsömlével, sikerült kicsit alkotnunk, itthon kiszámítógépeztem magam, aztán ruhapróba, stb. XD

Másnap hajnalban kellett volna kelnünk, hogy elkészüljünk, beutazzunk és találkozzunk két barátnénkkal, de nem bírtunk felkelni, úgyhogy egy órát még aludtunk. XD Aznap volt a családi szüret és mivel később keltünk a tervezettnél, mindenkivel összefutottunk. Testvérem reggel ért haza, álmosan fel sem ismertem elsőre és csak rémülten álltam a szekrény mögött rejtőzve bugyiban és topban, hogy ki a fenének van még kulcsa a lakáshoz a háziakon kívül. XD Aztán leesett, hogy ez a kerek fejű férfiember a tesóm. *röhög* Meg hát titok volt mindenki előtt, hogy vettünk pénteken parókát is. Lett volna belőle nagy hiszti, ha kiderül, hogy ilyesmire költjük a pénzünk, mikor akármi... Anyunak mondjuk próbáltam megmagyarázni előző nap, hogy nekem most ezt kell csinálnom, érzem, de még mindig nem érzi át és érti meg a helyzetemet. Sose fogom megérteni... vér ezoterikus ember és nem érti meg az egyszerű összefüggést, amit elmondok neki... *fejét csóválva hátratúrja a haját* Na mindegy. Ennek örömére apu és a barátnője is kétséges volt, hogy kilátnak-e a csipából és felfedezik-e, hogy pár árnyalatot változott a hajam, s mintha a frizurám se lenne a tegnapi... XD

Mindenesetre úgy tűnt, sikerült elkerülni őket, nem buktunk le. =) Bár apu nem az a fajta, aki balhézik az emberrel, azért jobb, hogy titok maradt a titok, mert apu az a mosolygós és csendes gyilkos típus.
Így festettünk:

Mi voltunk a lolita-kodona páros. Az egyetlen a Conon. ^^

Engem ihlet járt körbe, így a buszon írtam. Aztán a Blahához érve elkezdtem izgulni, vajon a csajok megismernek-e. =) Nem mondtuk el nekik, hogy van parókám, ahogy senkinek sem, kivéve egy barátosném és egy srácot. =) Előbbinek tetszett, még jókat poénkodott is, utóbbi szerint szörnyű. XD A két lány lesett egyet, de megismertek és nagyon tetszett nekik, meg a szerelésünk is. =) Így indultunk hát négyesben Conra. =)

Közben Infected Mushroom megy, Heavyweight. Ideális az íráshoz, hosszú, kellemes. =)

Na... odaértünk szépen rendben, beadtuk a kabátom a ruhatárba, a lányok elmentek pipilni és jól elkeveredtünk egymástól, mert már mi nagyon be voltunk izgulva az amv-k miatt, úgyhogy tíz perc várakozás után bementünk a nagyterembe. =) A cosplay miatt nagy volt a tumultus mindenütt, rengetegen voltak, így mi csak a földön tudtunk leülni, de legalább jó helyünk volt, láttunk is valamit, nem tapostak agyon minket. =) Volt sok sikoltozás a részemről, minden, ami tetszett, arra sikítottam. XD Szerintem a környezetem a Páromon kívül mind nagyon szeretett egy idő után, mert én bizony lelkes fangirl voltam. =D

A legtöbbet akkor sikítoztam, amikor az ismerős loliták vonultak fel a színpadra. =D Mindenkinek külön-külön, meg a csapatnak is együtt. =D Jó nevetek volt!!! Igazán ötletes. Kodonám mindjárt meg is szólalt: Megvan a győztes. =D Két magányos loli vonult fel, az első aranyos volt, a másodikon sokat mosolyogtunk össze a Párommal, mivel az első másodpercben, mikor felért és riszált egyet, kilátszott a feneke. XD Megállapítottuk, hogy ez a lány a beöltözős fajta és ennyivel letudtuk a dolgot. Nem akartuk fikázni, mert nem. Ha valaki veszi a fáradtságot, hogy cosplayel valamit, kiérdemel egy kis tiszteletet. Persze az az egyén hibája, ha a cosplayelt dolgot, legyen az stílus vagy egy karakter, nem ismeri alapjaiban. Meg ugye nem bántunk másokat és ami a legfőbb: az vessen másra követ, aki nem hibázik sosem. Nincs jogunk hozzá! Ennyi az egész. A tollboa nekem fura volt, meg nem tetszett, hogy a lány fehérben volt és a cipője fekete volt, nem volt bugyogója sem, de majd legközelebb többet fog tudni remélhetőleg a lolitáról. =) Reménykedjünk benne. =)

A cosplayek nagyon jók voltak, a playerek ügyesek, szóval gratula! Nem volt könnyű dönteni, azt hiszem. =) Az amv versenyt nagyon vártuk, mivel egyik barátném indult rajta. Nem került be a legjobb 13-ba, ami nagyon elkedvetlenítette, főleg azért, mert volt pár amv, ami szerint jobb volt az övé, mégis levetítették. Igazából osztom a véleményét, én kifejezetten utálom a villogó és csupaeffekt dolgokat, Taly meg olyan amv-t rakott össze, amely bemutatja mindhárom animét, amiből dolgozott. A Vadon hercegnője, a Vándorló palota és a Chihiro Szellemországban című animéket választotta, nagyon jó jeleneteket belőlük, tetszettek az összemontázsolásai, az effektjei és a zene is nagyon kedvenc, amit hozzá választott. Láttam, mielőtt beküldte. És még csak le sem vetítették... T_T Helyette levetítettek olyat, amit aznap vagy kétszer-háromszor láttunk. X" Nem kafis... Aztán a leányzó kedvét tovább rontotta, hogy kiderült, meghalt a kedvence. Szegény a fél Cont átsírta, meg jól befordult. Nagyon gondolkodtam rajta, hogy mit csináljak, aztán nem jutottam semmire. =( Részvétet nyilvánítottam, kicsit megsimogattam a karját és a hátát, s ennyi. Utólag többet vártam volna magamtól. =S

Bevallom, a játékokról készült videók nem érdekeltek, úgyhogy én addig írtam. A Párom jó mérges is volt rám, hogy eljövök Conra és írok... *felvont szemöldök, nemért fej* Én meg azért lettem mérges, hogy miért baj ez, csak akkor írok, amikor nincs más, vagy amikor nagyon jönnek a szavak. Na mindegy, ez a mi hülyeségünk. =D A Cataclysm videóját egy ideig néztem, míg megjelentek a Worgenek. Arra kíváncsi voltam, hogy milyenek, aztán ennyi. Ari volt a környezetemben pár csaj, sikoltoztak, meg ugráltak, teljesen odavoltak a WoWért. Jót kuncogtam magamban rajtuk, én meg arra gondoltam, hogy végre van a gépemen és megint nem tudok játszani, mert eltűnt a szeró, ahol nekikezdtem. *sírva röhög lélekben* Ennyit erről.

Ezután jártuk igazán körbe az Expot. =D Mindenhova benéztünk, akartam kitűzőt, de aztán nem fértem oda a sok csajtól, úgyhogy hagytam a fenébe. Pedig egy Lovelesses tetszett, meg aztán később Taly megmutatta, hogy talált Gravitationöset is, én meg sikítottam és nyüszítettem egyszerre. XD Régen hülyeségnek találtam a kitűzőket, most már magam is szeretnék pár különlegeset, meg amilyen animéket szeretek. Például Junjou Romanticásat, Nanásat, Gravisat, Rome X Julieteset, FMA-sat, Black cateset, de nem mondanék nemet egy Ayashi no Ceresesnek, Detektív Conanesnek, Wolf's rainesnek, Fruits basketesnek, Haru wo daite itásnak sem. =D Óhhh és a táskák... Én olyan jó táskákat láttam... T_T Eddig animés táskákat se akartam igazán, mert eddig nem tetszett igazán egy se, de szombaton olyan csúcs tatyókkal jártak az emberek, hogy az hihetetlen! Mivel én elkötelezett JR- és Nanafan vagyok, elsősorban azok érdekelnének, de egy RXJ, egy FMA vagy egy Black catest is vennék szerintem. =) Nem vagyok egy otaku, főleg nem az elvetemült fajta, de az első kettőért szenvedélyesen rajongom.

Igazából nem is tudom, mivel ütöttük el az időt, míg nem kezdődött a tánc és a parapara. =D Sétáltunk, ettünk, vásároltunk, beszélgettünk, találkoztunk. Ó, igen! Összefutottunk rengeteg lolival, aminek nagyon örültünk. =) Mindenkivel váltottunk pár szót és olyan feelinges volt, hogy végre nem csak ketten-hárman/négyen vagyunk ismerősök a Conon, hanem ott is egy ismerős arc, meg ott is, és jajdejó velük beszélni akár csak két szót is! =D Találkoztunk IchiGoval, akit egész nap nagyon kerestem. ^^ Szerintem aranyos a párja is, bár látszott rajta, hogy már fáradt. ^^ Minden lolitól első kérdéseim egyike volt, hogy találkoztak-e vele, stb. XD Akartam szavazni a sütijére is, csak aztán felhomályosítottak, hogy zsűri fog csak dönteni. Úgy rémlik, a MondoCon honlapján írták, hogy kiállítják a süteményeket és külső alapján szavazhatnak a conosok, de mindegy. ^^ Felfedeztem még egy netes ismerős nevét, aki nem más, mint Sagastrina. =) Sosem láttam élőben, de már a gondolat is rettenetesen feldobott, hogy versenyzik, valószínűleg ott van. =) Megtanáltuk az ikreket is, Nekohimét és Gigit. =D Szépek voltak, s mindketten nagyon megörültek, hogy van egy kodonám. Gigi megkérdezte, hogy vettem rá, én meg félkaján vigyorral mondtam, hogy Bene elég őrült magától is, nekem szólni se kellett ezügyben, mert ő találta ki, hogy kodona lesz, én meg bőszen támogattam. =D Ő találta ki az összeállítását is, az én csíkos zoknim volt rajta, úgyhogy nagyon mókás volt számunkra ez a dolog. És én még szerelmesebb voltam belé kodonaként. Nem voltam az a fajta, aki ölelgeti, csókolgatja a párját, és nekem is volt egy határ, amíg bírtam, ha velem ezt csinálta. De aznap és vasárnap néha elemi erővel tört fel belőlem, hogy adnom kell neki egy puszit, egy csókot, jól meg kell ölelgetnem, hozzá kell bújnom. Büszke voltam rá nagyon. =) Ami nagyon megmelengette a szívünket, hogy Gigiék meghívták őt a következő lolimeetre, mint kodonát. Nagyon köszönjük, élni fogunk a lehetőséggel. *nagy mosoly*

Vásároltunk. A bőség zavara és az árak magaslata jól megzavart engem. A kitűzőkhöz nem fértem ugye rendesen oda, amelyik kupachoz meg igen, ott nem tetszettek a kitűzők, mert tele volt Twilighttal és japán zenészekkel, együttesekkel. Szeretem a Twilight sagát, könyvben és filmben is. Megértem azt is, aki nem. Nekem a legkedvesebb karakter benne Jacob, s Meyer nagy lett a szememben a farkasok bevésődésével, a rendező/rendezők meg azzal, ahogy a farkasok egymások közti viselkedését mutatták be. Ez a három momentum megérdemli, hogy említsem mindig és fanoljam. Hiszen farkasmániás vagyok. ^^ Zenészek és együttesek terén úgy vagyok vele, hogy én egy-egy számukat szeretem elsősorban. Nagy kedvenc Evanescence, 30 seconds to Mars, Linkin park, Placebo, Three days grace, Rammstein, jah, hogy japánok kellenének, hát akkor Ayami Hamasaki, Chihiro Onitsuka, Anna Tsuchiya, Olivia Lufkin, de szeretem Maaya Sakamoto és Yuki Kajiura számait is, de egyetlen felsoroltról sem állítanám, hogy mindent kedvelek tőle. =) Ha kitűzőt kéne választanom, 30stM, Linkin park és Chihiro Onitsuka kitűzőket keresnék, de nem ilyen fekete-fehér összeállításban. ^^ Na mindegy. Láttam sok szép animés dolgot. Pár póló nagyon tetszett. A magyar mangákat támogatom, bár még nincs birtokomban egy sem, de ezen változtatni fogok. Mert ugye én elkötelezett magyar vagyok. XD Hajrá magyar termékek, magyar nyelv, Magyarország, magyar találmányok, magyar logika, magyar hülyeség, ...!!! =D Mind jellegzetes, azt gondolom. =) Nagyon tetszettek azok a dolgok, amik kézzel készültek, mint például az egyik standnál az a lány, aki az égetett gyurma figuráit árulta. =) Az ilyenekért nagyon tudok lelkesedni. =) A Holy Sugar Factorytól is majd szeretnék valamit, s erre rögtön két okom van, Gigi nagyon ügyes kezű, s ha csak kevéssel is, de szeretném támogatni a magyarokat. =) Na, ebbe most megint jól belementem. XD A manga részlegnél két kör után vásároltunk. Nem bírtuk ki. XD Páromnak kellett egy Alice Csodaországban, nekem meg már régóta fájt a fogam egy újabb boy's love-ra, így az áhított Vázlatokat választottam, noha eléggé elgondolkodtatott a kínálat. A legnagyobb meglepi egy négy (loli)ujj vastag, majdnem A4-es japán yuri manga volt. Azon behaltam. Hatalmas, sok, ojjé... *kidől* =D De volt ott színes boy's love is, meg rengeteg angolul kiadott vágymanga... Zettai kareshi (Absolute boyfriend, Tökéletes barát) például nagy álom, meg valamennyi Watase Yuu darab. Ayashi no Ceres, Imadoki legalábbis mindenképp. =) Junjou romanticát is láttam, angolul. T_T Pedig arra lecsaptam volna, ha magyar lenne, hiába szeretem jobban az animét. XD Kevésbé szabadszájú, szebb a rajzolása és jobban vannak megkomponálva a jelenetek. =) De láttam Get backers mangát vagy 25 fejezetet angolul, úgyhogy lassan, de biztosan csak eljutnak ide is a dolgok. Nagy imádatom tárgya a Nana (még mindig), ennek ellenére még nincs egyetlen mangám sem. Erre két okom van, nem volt darabonként 2500Ft-om rá, no meg ez a történet tarolt nálam, olyan szinten kibuktam tőle, hogy az nem igaz. 47 részből 40-et minimum végigbőgtem. Persze ennek van egy olyan háttere is az életemben, hogy a névrokonommal a barátságunk hasonlóan drámai, kusza, szoros, őrült és tragikus, ezt pedig nem tudtam kívül hagyni az ajtón, amikor beléptem az animenézés szobájába magamban. Két lány ugyanazzal a névvel, ugyanolyan korral, más családi háttérrel, álmokkal és jellemmel, de rengeteg-rengeteg közös ponttal... Na ez az a gondolat, ami most is annyira a szívembe mar, hogy ugrom is a következő témára.

Jött a tánc és a parapara. Namármost! Korábban egyszerűen nem értettem, mire jó a parapara. Ez meglepő fordulat, pontosabban felismerés volt nálam a Conon. Vágytam én is paraparázni, de nem mertem menni. Nehezen hangolom össze a kezeim és a lábaim, utánzok le egy mozgást, emiatt meg rettentő rémesen érzem magam. Két évet karatéztam, hetedikben és nyolcadikban, az elején iszonyat szenvedtem, majdnem abba is hagytam egy hónap után, mert egyszerűen nem tudtam egyszerre mozgatni mindenem, ahogy kellett. De hála Istennek volt egy olyan sempaiom, aki nagyon kedvelt és lelket öntött belém. Nagyon szerettem őt, most is többnyire hálával és szeretettel gondolok rá. ^^ Miatta jutottam el két táborba is, miatta versenyeztem, miatta teltem meg erővel és elszántsággal, s a mai napig sem veszett ki belőlem az az igazi karatéka szellem. Tőle vettem meg a ruhámat, az övé volt korábban és mindmáig a szekrényemben őrzöm. Lehet, hogy soha többé nem lesz közöm harcművészethez, noha nagyon szeretnék újra edzeni, kitartást tanulni, de nem adom senkinek soha ezt a ruhát, mert egy olyan emlék és relikvia, amely nem ér fel semmilyen pénzzel. ^^ És tök durva, de könnyezek. A karate nekem két évet úgy segített át, hogy volt hitem, lelkierőm. Nélküle elvesztem volna. Olyan spiritet adott, hogy képes voltam tanulni, levezetni a feszültségeim, kilépni a hétköznapok tragikomédiájából, kint hagytam a dojon kívül mindent és olyan erőt birtokoltam általa, ami által bírtam venni az akadályokat. Nekem nagy mumus volt a történelem, ennek ellenére négyesre vizsgáztam nyolcadik évvégén belőle. Rengeteg családi problémám volt, ezért azt a két napot vártam a legjobban, amikor mehetek edzeni. Mai napig szeretem a keddet és a csütörtököt, azokon a napokon volt ugyanis mindig az edzés és későbbiek során is ezekre a napokra jó órákat tettek. A csütörtök általában hosszú volt, főleg középsuliban, ahol kilenc vagy tíz órám is volt egy nap. ^^ Szóval a karate nekem nagyon meghatározó volt... és a mai napig lappangón, de hatást gyakorol rám. =)

Szóval tánc és parapara. Nem mertem menni, mert nem ismerek egy táncot sem, s nem ott akartam bénázni. A karateedzésekről még rémlik, mi lesz, ha az ember nem tudja, mi van. XD Voltak vicces dolgok, például amikor balra kellett volna fordulni és jobbra fordult valaki és egymásnak ütközött két ember. XD Na, én ezeket akartam elkerülni. De a következő Conra már megismerkedek párral, ezért is döntöttem el, hogy ha még ma végzek a bloggal és a szobámmal, táncolni fogok. Már az augusztusi lolimeeten is néztem a lányokat, hogy milyen jó lenne közéjük tartozni, velük táncolni, de akkor még nem volt annyira nagy a késztetés, mint a Conon. ^^

Volt egy Princess Tutu a nagyteremben a tánc kezdetekor. Táncolt is egy kicsit. Balettozott. Sokat gyakorolhatott, mert az erő, a kecsesség és a szép koreugráfia megmutatkozott. =) Gratulálok neki, ott is megtapsoltam. ^^ Kis magánszám volt a nagyterem végében, amit volt szerencsém elkapni. ^^

Az eredményhirdetésen nagyon izgultunk, hogy kihúzzák-e a nevünk. =D Mind szerettük volna, de erre egyik nap sem került sor. XD Egyébként én mindenhova Liani Hikawaként írtam le a nevem. XD A hétköznapi nevem előfordulhat, sajnos a családnevem tömegnév. Ezt a nevet viszont más nem használja, ha mégis, készüljön fel, hogy ha megtalálom, csúnya véget ér a története. *komoly* Örültünk a győzteseknek. =)

A technikai szünet idejére kajálást, dumapartit, sétálgatást terveztünk és azt is csináltunk. A vetítés nem érdekelt minket, meg addigra már szétültük a ruhánk. XD Aztán fél órával a nyitás előtt bementünk a nagyterem elé, hogy leadjuk a cuccaink. Nagyon mókás volt, mert ott már heringekként állt a tömeg, alig bírtunk eljutni az infopultig. XD Aztán ottragadtunk. Az hagyján! Úgy sikerült felsorakozni, hogy Bene állt a pult előtt, a két lány közöttünk, én meg a falnál, mögöttem három idétlen sráccal. Innen jött a gond, ugyanis az a három folyamatosan beszélt! És hülyeségeket! XD Nem lehetett röhögés nélkül bírni, bár én próbáltam szolíd lenni, elfordulni, de volt egy beszólásuk, amit burkoltan nekem céloztak és úgy elvörösödtem, hogy Taly vörös/bordó pulcsijában simán elvesztem. XD Odabújtam hozzá, hogy én ezt már nem bííírooom, S.O.S.. Ezután jött a feketeleves. Át akartak emberek jutni a tömegen, ilyenkor meg hátra kellett lépnem és egy kicsit nekipasszírozni a fiúkat a falnak. Az egyik ilyen alkalomkor, ha jól éreztem, az egyik benyúlt a szoknyám alá és megfogta a fenekem. *felsül* Ledöbbentem. Azt hiszem, ez a legjobb kifejezés. Aztán meg nagyon paprikás lettem és eldöntöttem, hogy a következő hátralépésnél beletaposom a magas sarkúmat a lábába annak, amelyiket sejtettem, hogy az elkövető volt. Segélykérő pillantásokat küldtem a Páromnak egyébként, aki meg kérdezgette, hogy mi van. Neki nem mertem megmondani, hogy megfogták a fenekem, mert féltem, hogy átverekszi magát rajtunk és egyesíti a srácokat a fallal. XD Aztán a magasabbik nekiállt nyafogni, hogy már leállta a lábát, inkább leguggol. A másik hülyítette, hogy annak nem biztos, hogy mindenki örülne, enyhén lenne csak félreérthető, stb. Igen, osztottam a dolgot. Hátrafordultam és megkérdeztem tőle, hogy cipőt cserélünk-e, majd felmutattam a fegyverem, hogy lássa. Csak hogy tisztába legyen vele, hogy egy lolita nagyon kedves, aranyos, de ha kihúzzák nála a gyufát, nőiesen és édesen áll bosszút. XD Mindjárt abbahagyta a panaszáradatot! ^^y

Amíg nincs itthon senki, addig amúgy blogírás közben énekelek. XD Rekedten és félbetegen (ó yes, még mindig...) nem éppen jó hallgatni véleményem szerint a hangom, de nem izgat. =D Szeretek kornyikálni az éppen hallgatott számokra, vagy kint a konyhában. XD

Ezután megnyíltak az ajtók. Azt hittük, mindent kiürítenek, de a székek bent maradtak, így mi középtályon lecsüccsentünk. Milyen jól tettük...! =) Kokia nagyon édes!!! *ragyogó pillantás* Felment a színpadra, majd elkezdett beszélni. Olyan volt, mintha egy öt-hat évest hallgatnánk. Aztán ahogy énekelni kezdett... *___* Nagyon széles hangskálája van, sokáig tud tartani egy hangot, vagy szépen áriázik. Operaénekeseket megszégyenítő tehetség. =) Inkább lassúbb, melankolikus, lírai darabokat játszott, csak egy gyorsabb száma volt. Talynak ez nem tetszett, lehet, hogy sírt is, mert felhozta belőle az elvesztése fájdalmát, de azt mondta, hogy nem tetszett neki, mert most nem volt hangulata ilyenekhez, de azt a gyorsabb számot meg akarja szerezni mindenképp. =) Nekünk nagyon tetszett. A művésznő hangja belőlem ihletrohamot hozott elő, úgyhogy én az egész koncertet álmodozással töltöttem. Hamarosan megírom, amit ott leálmodtam. Voltak részek, amikor könnyeztem. Kokia hangja és éneke miatt is, meg a történet drámaiságán is. ^^ Egyébként egyetlen gitár kísérte Kokiát, mégis zene volt kettejük összhangja, a javából méghozzá. =) Minden elismerésem nekik. =)

Egyetlen dolog volt, ami nem tetszett, de ezt már tegnap említettem. Azok a bunkók igazán elhúzhattak volna a koncertről, akik beszélgettek. Nagyon agresszív kismalacok módjára viszonyulunk hozzájuk. Szerintünk felháborító, hogy beülnek egy koncertre dumálni. Pláne egy olyan koncira, ahol a művésznő egy igazi japán hölgy, s itt mindkét szón külön hangsúly van. Japánból utazik ide hozzánk, még angolul is beszél hozzánk, hogy értsük kicsit, amit mondana nekünk, bizonyosan rengeteg gyakorlás és készülés, fáradtság állt már mögötte, arról nem beszélve, hogy olyan lágy volt, mint a selyem, igazi hölgy. Csak ámultam, de tényleg. *.* Kokia csodálatos.

Koncert után elindultunk haza. Még mindig ugyanaz a gárda képezte az ellenőrsereget a metrónál, a copfos srác, aki Alízhoz hasonlított, nagyon lesett rám, úgyhogy egy mosolyt küldtem neki és integettem egyet. =D A Párom albérletében aludtunk mi ketten, a lányok a sajátjukban. Én gyorsan levázlatoltam az álmomat, mert egyik barátnőm kedvéért kezdtem bele az alternatív szálba, s már jó ideje gondolkodtam, hogyan is lehetne összehozni újabb "lehetetlen párost". =) Meg ha sikerül olyanra megírni, újabb sztorimra lehetek büszke. Igazán büszke csak kettőre vagyok, pedig hat év alatt azért össze bír az ember írni párat. XD

Vasárnap megint korán keltünk, sok idő elment az összekészülődésünkkel. Aznap már nem voltam parókában. Jó is volt, mert hazaérvén azonnal lebuktam volna vele. XD De azt majd az estéhez érve mesélem el. XD Megint a Blahán találkoztunk a csajokkal. Volt egy ellenőr, aki amikor meglátott, felszólalt: "Nézd, nézd! Alíz Csodaországból! Hát nem olyan?!", Párom meg mondta nekem: "Fiatal kolléga nagyjából képben van.". =D Mókás volt. =)

Beültünk a nagyterembe. Taly azon nevetett, hogy már hiányzott neki, hogy sikoltozzak. Hát nálam nem volt hiba, a jó amv-k nagy tapsot és sikításokat kaptak. Leadták az egyik szerelmemet, Jihaku - Best of you-ját. Azt belövöm a következő postban, mert nagyon imádom. =) Amikor elkezdődött a bevezetőzene, már felnéztem és tapsoltam az izgalomtól, majd megláttam Jihaku nevét, még jobban felpörögtem, aztán ahogy felszólalt a Best of you, egyetlenként az egész teremben úgy sikítoztam, hogy az nem igaz. Majdnem sírtam is az örömtől. Az a videó nekem valóban imádat tárgya, az összevágások, a zene, az animék, a jelenetek, az effektek. Nekem az a No.1.! Sikítoztam én többször is, a zenét (amennyire én tudok angolul XD ^^;; ), végig üvöltöttem, teljesen transzba estem tőle, úgyhogy a mögöttem és mellettem ülők elég érdekes tekintettel néztek rám. De nem érdekel. Ez az amv megérdemli, hogy megőrüljek érte és tőle. Totál katarzis nálam, sírni és nevetni kezdek, amikor nézem. Jihaku, én már nagyon sokat áldottalak, imádtalak és rengeteg hálás pillantot küldtem neked, de ezúton is kifejezem ezeket. ^^ És nem hiányozhatott a Magyar AMV Rettenet sem a porondról, bár még mindig és egyöntetűen azt gondoljuk, hogy az elsőt nem sikerült felülmúlni. =) Abban a mai napig, már elkopottra nézve a videót is nevet az ember, a poénok majdnem mind eredetiek és viccesek, bár van benne morbid is, mikor a Szeresd a testem, bébi szöveg alatt az Akira vége megy... XD De az jó, amikor az Aljas kúszóbab - Normális vagyok-ja alatt a Code Geass pereg előttünk. =D Az animét még nem láttam, de már letöltöttem, hogy megnézem. ^^ Már ami Anime Seriesen fenn volt. T.T Öm... volt egy lány, aki megkérdezte tőlem, hogy mikor egy Code Geass amv ment, hogy ez melyik anime. Mivel nem értette, amit mondtam, felírtam neki. =)

Közben kajálok is. ^^;;

Jó munkához idő kell. Rosszhoz még több. XD

Éppen tortát eszem. ^^ Tesómnak szeptember végén, unokatesómnak meg október elején van a születésnapja, a szüretünk pedig általában a két időpont közé esik, ezért a mamám mindig süt nekik egy tortát. Ez csokoládés piskótás, s emeletes, s mandulás krém van benne. A mandulás krémért annyira nem vagyok oda, de jól mutat és csokis piskótával egészen finom. Meg nagy cukrok vannak rajta és azokat már nagyon kívántam. ^^

Megnéztük az Fullmetal Alchemist Testvériség első két részét. Szerintem a gyerekkori rajzolás nem olyan szép, mint az első szériának, a hangok eltúlzottak és nyávognak, az egész anyavisszahozás meg rémséges lett. A történet egyik kulcspontja az az élmény, amit Edward megél a kapun túl, amit lát az anyjából, már ha azt lehet ennek nevezni. Kimaradtak, illetve nem annyira érzelmesek a megható jelenetek, amit én nagyon szerettem az első szériában. Kevés infom van a második szériáról, de az eleje teljesen azt a hatást kelti, mintha azt, amiben egyezik az alappal, csak gyorsan elregélné, nem túl részletes és a sietős haladás nem annyira élvezetes a számomra, de biztosan meg fogom nézni. Annál is inkább mert az első széria nagy kedvenc. =) Ennek a szériának egyébként ugyancsak nagyon szép a rajzolása, a tájai, zenéit még nem hallottam eleget, de valószínűleg azok is minőségiek. =) Hamarosan megnézem, csak Anime Series fóruma megint meghalt, így csak az első tíz rész van meg. ^^;;

A harcművészeti bemutatón bent ültünk még. Mögöttünk egy idősebb férfi volt vagy a lányával, vagy nem tudom, milyen fiatalabb lánnyal, de be nem állt a szája. Az amv-k közben azt játszotta, fel tudja-e ismerni az adott animéket, ki tudja-e ragadni azt a jelentetet, amely megjelent. A vetítésen folyamatosan beszélt az FMA előző szériájáról és azt magyarázta, hogy ő ezt a két részt már látta, meg melyik karakternek mi a szerepe. Már kezdett szépen pipulni a fejem, amikor jött a bemutató. Ez az ember bemutatkozott, mint sötétség! De komolyan!!! *haját tépi* Elmondták, mit fogunk látni, erre a mellette ülő lánynak hülyeséget mond és baromságokat kérdez tőle. *asztalba veri a fejét* Már azon voltam, hogy rászólok, hogy beragasztom a száját, ha nem fogja be. Fú, azon nagyon kibuktam. Elmondták, hogy a show végén egy katanaval darabokra aprítanak egy összetekert gyékényt, amely megfelel az emberi karnak vagy lábnak, erre a pasi bambusznak nevezi. Basszus, nem mindegy! Abszolút nem mindegy, hogy egy katana csak az ujjad vágja le, vagy gond nélkül leviszi-e az egész karodat! XS A bambuszt építkezésnél használják, mint tartógerenda, például. Az rugalmas és egyenes helyzetben masszív erő, de hajlékony és csöves felépítésű, míg a gyékény tömör anyag. *kezd lenyugodni*

Alapvetően nem bírom a buta embereket. Bár egy nagyon jó poén egy buta lányról szerintem elkísér a halálomig most már. =) Középiskolában történt, hogy valamelyik magyar várban jártunk és egy szőke osztálytársnőm odalépett hozzám, miután a várat bemutató hölgy megjegyezte, hogy hát ott mellékhelyiség volt. A lány azt akarta tudni tőlem, mi az a mellékhelyiség. Nos... a döbbenet és a röhögő görcs egyszerre jelentkezett nálam, így egy nagyon ostoba fejjel benyögtem, hogy a vécé, megköszönte, odébb állt, én meg elrohantam röhögni. Nem akartam bántani azzal, hogy kinevetem, nekem is vannak gyenge napjaim, de ez az egész egyszerűen nagyon mókás volt. =)

A performance-on is sokat sikítoztam. =) Nekem nagy kedvenc volt a BATar team, de tetszett nagyon a Szavazd meg hát mind! és az, amelyikben ketten voltak, az egyik Sasuke volt, a másik karaktert nem ismerem, de ő is fiú volt. =) A legnagyobb bekiabálás ezen a napon esett meg, a mellettem ülő lány bekiabálta az általam nem ismert karakternek, hogy "ÖLD MEEEEG!", Sasukét. XD Azon jót nevettünk. Aztán meg valaki (talán ő? ebben most nem vagyok biztos) bekiabálta azt is, hogy "Sasuke, vetkőzz!", mire a srác szemérmesen félrehúzta kicsit a felsőjét. XD Tiszta cuki volt a srác. *.* Közelről már nem, a fülbevalója kiábrándító volt. XD Viszont az a srác, amely cenzúrázta az alsófelét, jó pasi volt. *___* Kidolgozott volt a teste, még pont azon a szinten kigyúrt, ami szerintem ízléses és gusztusos, s nem volt az a nagyon helyes arcú, azért nem elleneztem volna, hogy udvaroljon nekem, ha nem lenne Párom. =D De mivel van... bye-bye, szépfiúk. =D

Ezután sokáig lézengtünk az Expo területén. Japán zenei videókat nem volt kedvünk nézni, ellenben fényképeztünk és fényképezkedtünk. =) Ettünk, sétáltunk. Tök jó képeket csináltak két csajról, akik két pasinak öltöztek be. Nem ismerem az animét, sem a karaktereket, de ti lehet, hogy ráismertek, ha annyit mondok, mindkettő aktív dohányos, az egyik pasi szőke és ha jól értettem, szerzetes, egyébként pisztolya van, a másik pasi bordós-lilás, hosszú hajú és egy staff szerű fegyvere van/volt. ^^;; Beültünk az Animax prezentáció végére. Igazából annyira nem érdekelt a dolog, de vártam a fanfic beszélgetést. =) Azért jó volt, Tonya jól beszél. =D

Sikerült leülni egy srác mellé. Kérdezett tőlem valamit, aztán bemutatkozott, majd nem állt le, beszélt nekem. XD Kicsit kínos volt, mert szavát sem értettem. Egyrészt ott ültünk a hangfalaktól három méterre kb, másrészt hadart és halk volt, nagyon hátul képezte a hangokat. Amúgy aranyos srác volt, a honlapjának a címeit is megadta. Persze azt nem tudtam meg, hogy az Animax levetíti-e a Detektív Conan többi részét is szinkronosan, vagy sem, viszont azt már tudom, hogy majd az első nagyfilmet igen. XD Nem baj, jó az is. =)

A fanfiction beszélgetés egészen jó volt. Sok szimpatikus arcot láttam, többeknek kíváncsi lettem a művére. Ott láttam meg Sagastrinát is. =) Most már fel fogom ismerni, ha legközelebb látom. ^^ Vele msn-ezek, régen olvastam az írásait, link a honlapomon, kedvenc a LJ-n. =D Színes és barátságos egyéniség, kedvelem. Életben még inkább szimpatikussá vált a számomra. Nem tudhatta, hogy ki vagyok, de ott lestem rá az első sorban. ^^

Hajdanán, évekkel ezelőtt talán indultam egyszer Conos fanfic versenyre, de vagy nem kerültem be, vagy nem lett időre kész a ficem, vagy bebuktam, már nem is emlékszem. Mindig úgy gondoltam, csak az ír fanficet, aki ötletszegény. Sajnálom, ha ezzel esetlegesen megbántok valakit, nem ez a szándékom. Én csak azt akarom megírni, mit gondoltam a fanficírókról. Kész a világ, kerekek (általában) a karakterek, van egy cselekmény, már csak ki kell találni valamit ezzel kapcsolatba. Ennyi a fanfic. Ezért én nagyon keveset írtam. Egy Gravitation ficem van, az Újrakezdés, az meglepően jó lett, de a Loveless-Gravi crossoverem szerintem rémes és gáz. XD Több animéhez nem is írtam. ^^;; Viszont ahogy beszélgettek ott az írókkal, azt éreztem, hogy indulnom kell következő alkalommal. Már háromszor néztem meg, mit kéne írni, volt, amire tervem is volt, de aztán nem vetettem papírra. Egyéb versenyeken szívesen indultam, ahol volt egy téma, egy kép, egy gondolat, egy idézet, vagy csak pályázat volt. A legutóbb az Új-lenyomat és a Magyar Írói Akadémia pályázatára küldtem be a "fő regényem", a nagy büszkeségemnek nyilvánított "rövid" történetemet és pár másik írást, de szegény Endre még mailt is elfelejtett küldeni nekem, hogy megvannak az eredmények. Oo" Na mindegy, kicsit nekem is kedvem szegte a dolog, de nem az íráskedvem, hanem azon elgondolásom, hogy pályázaton és/vagy versenyen induljak. Kodonám azonban mondott valamit, ami visszhangzik a fejemben: "Ahhoz, hogy értő emberekhez kerüljön a műved, fanficet kell írnod.", és belegondolva, bármennyire is fáj ez nekem, igaza van. =/

Egyébként a fanficnek is megvan a maga kihívása. Karakterhűnek megtartani az adott karaktereket, világhűnek megtartani a világot, eredeti cselekményt felmutatni, új történetet belevinni, vagy továbbszőni vele a fandomot... Ez nem egyszerű, annak ellenére, hogy szépen leszóltam első lendülettel a fanficírókat. ^^;; Ami nekem még nehéz, hogy rövidet írjak, az 500-1500 szó elég kevés keret a számomra. ^^;;

Aztán jöttek a szinkronszínészek. ^^ Nem tudtam, kik lesznek, úgyhogy nekem mind meglepetés volt. Viczián Ottó abszolút kedvenc. Jó humorú, barátságos ember, a beszélgetés végére egész komoly fangirlködést rendeztem számára. XD O^.^O Az ő hangja tetszett az öt színész közül a legjobban, úgyhogy nagyon remélem, hogy még sok animében és filmben hallhatom a hangját. Sebzett karaktere számára nem volt annyira kedves, meg az össze-vissza hangfelvételek miatt a történet kicsit sem tisztult le neki, amit én nagyon sajnáltam. Szerintem borzalmasan jó hang Sebzettnek. A karaktere is kedves nekem egyébként, bár ő azt mondta róla, hogy két szó és hat üvöltés jutott neki egy felvételre, ezért sem szerette annyira, de mindegy. ÉN szeretem! =D Molnár Ilona nekem csalódás volt. ^^;; A hangja mikrofonban és anélkül teljesen más, mivel az első sorban ültem, hallottam. A Párom is azt mondta, hogy rettentően különbözik mikrofonban a hangja az igazitól, úgyhogy nem én hallottam valamit félre. =D Kicsit beképzeltnek tűnt, a "pedig az én hangom csodás", és ehhez hasonló kifejezéseivel. A mellette ülő lánynak nem jegyeztem meg a nevét, de nagyon fiatal. Totál meglepődtem, hogy ő szinkronszínész. =D Egyébként a Bleachben hallhatjuk a hangját, bár nem tudom, melyik karakter az övé, mivel nem nézem rendszeresen a sorozatot, nem tudok nagyon nyilatkozni a fandomról. ^^;; Dani nagyon szimpatikus volt nekem, s amikor meghallottuk, hogy lektorkodik, rögtön felcsillant a szemünk. Bene nagyon nyúzott, hogy menjek oda hozzá és kérdezzem meg, hogyan jutott el a lektor pályához, de nem mertem. A Valakim le is szúrt ezért, hiszen minden kihagyott lehetőség egy KIHAGYOTT lehetőség... =( Jó-jó, ez igaz, de féltem, hogy mire elé kerülök, olyan izgatott leszek, hogy nem bírok majd megszólalni. Görcs állt a gyomromba, a szívem minden dobbanása hatalmas ütés volt, alig kaptam levegőt, a Páromnak nem bírtam normálisan beszélni és ahogy beálltam a sorba, hogy na majd én is odamegyek, hányingerem lett. Szexi lett volna, ha telibe hányom kérdezés helyett, úgyhogy inkább leléptem. Nem is volt baj, ő és Tonya olvasták fel az egyik fanficet a nagyteremben. Azt gondolom, lesz még lehetőségem beszélni Danival és Ottóval. Majd amikor nem lesz körülöttük ennyi ember. Az is zavart. =S

Talyék bent maradtak a Death Note vetítésen, de nem sokáig bírták. XD Az anime zseniális, a filmet viszont szerintem csak a fanok imádják. ^^ Egyébként nekem a Death Note nem lopta be magát a szívembe. Persze sokat dob a latba L-nél, hogy Viczián Ottó adta a magyar hangját, mint megtudtam, de azt hiszem, ez a fandom nem kerül közel hozzám. =) Aztán lehet, majd ez is megváltozik, ahogy sok más az elmúlt egy-másfél évben bennem. =D

Eredményhirdetést gyorsan lezavarták, egy órával korábban indulhattunk haza. A buszra együtt vártunk két szinkronszínésszel, mögöttünk meg egy szerintem Starcraftos srác nagyon nagy szövegeket tolt. XD Azon behaltam, hogy "Arra egy kaktuszt nem ültetnék be, nemhogy egy embert!". Nehéz volt szolídan röhögni. =D

Körbeutaztuk Budapestet, mert másfél óránk volt a pályaudvarra érni. Közben írtam, amiért megint letolt a Párom. XD Hát... ebben kétlem, hogy változni fogok. Az írás nekem szent. ^^ Ki kell használni az időt, ha írni  kell, akkor írni KELL, ha olvasni kell, akkor olvasni KELL. ^^ Ki lettem osztva... T_T Verseket és híres régieket, mint mondjuk Shakespeare-t kell olvasnom, hogy fejlődjön a szókincsem. Ezért cserébe az én drága Valakim majd a kötelezőket hangosan fogja felolvasni nekem. XD Nem rajongom a versekért. Bene unokaöccse nagyon jó verseket ír, de nekem egy kicsit magasröptűek. Olvastam még pár nagyon jót, Radnóti Miklós és Ady Endre kedves nekem, esetleg még József Attila, de nem mondanám magam nagy rajongóiknak. Csupán, ha megkérdeznek, a magyar irodalom világában kiket szeretek, őket hármukat mondom. ^^;; Na mindegy, kerítek rá időt, hogy olvassak. Igaza van abban a Valakimnek, hogy a szókincs fontos, meg hát az alapműveltséget sem árt csiszolni, gyarapítani. ^^;;

Itthon míg Párom gépezett, beleolvastam a Vázlatokba. Gyors élményeim a következők. Három történet van benne, ami engem meglepett. Azt hittem, az egész manga egy párosról szól, de nem. ^^ Külön öröm. =D Az első páros egy festő és a modellje. Izzasztóan romantikus, kissé nyálas, de aranyos történet. Van benne egy rohadt nagy poén! XD Kevesen mernek ciki, de nagyon alap poénokat ellőni pukizásról, hasmenésről. Ezek amolyan tabuk általában mindenben. Pedig annyira kézenfekvő. XD Na mindegy, a Párom rám is szólt, hogy csendesebben vigadjak. XD Szeretem a hülye dolgokat, na. =D Meg én szeretem a non-con viselkedést, a drámázást, a bonyolult sztorit. Ezzel szemben a Vázlatok egyszerű, sima, nem tartogat meglepetéseket, könnyed és édes. Az első szerelmem már komolyabb. Keserédes. Kicsit sírásra állt a szám, ahogy a végén Torii szerelme nem csak nem teljesül be, de a jelek szerint szomorú véget ért. Nem is olvastam tovább az egyébként gyönyörű mangát. Nagyon tetszik a rajzolása, igazi jó pasikat alkotott Hinako Takanaga. =) És a két történet megindított egy álmot bennem, úgyhogy lefekvés után másnap körülbelül négyig az ágyban fetrengtem és végigálmodtam a sztorit. =) Aztán pár óra alatt leírtam a vázlatát. Rengeteg esemény, kusza gondolatok és érézelmek kerültek az álomba, iszonyatos sok kép, szóval elég komplex lett. Nem hiszem, hogy regényt csinálok belőle, de ha egyszer mégis, hasonló pozícióba kerül majd, mint az Aszcs. ^^

Azt elfelejtettem, hogy bennehagytak az egyik oldalon pár angol szöveget... Az nem tetszik, az határozottan nem tetszik. XD

Ez lenne. =)

Képeket a következő postban teszek, mert ez már így is nagyon hosszú bejegyzés. =D