No, kezdésnek annyi kiegészítést tennék az előző részhez, hogy a gorviki sötét bárd nem rabszolgának, hanem kémnek akarta kiképezni a gyerekeket, mivel ezt rosszul írtam. Sajnos nem derült ki számomra, hogy mi történt, míg én nem voltam ott, az, hogy Adaris mit tévelygett, rejtély és Meridus is csak gyűjtötte a titkait, ami kezdi bosszantani Harianát, de majd úgyis csattan ez a fiúkon, ha egyszer elszakad a húr a boszorkámnál.
Az úton Pusztakagylós felé Sidorral beszélgetett Hariana. Így hívják a falut, ahol megszálltunk, a fiú pedig az, akit Meridus keresett, az ő dédapjával van kapcsolatban a varázsló és a srácnak is 10 éves létére olyan kisugárzása van, hogy a legtöbben elé térdelnek, hogy tiszteletüket fejezzék ki számára. Értelmes, olvasott kölyök, aki nagyon kíváncsi is, de Hariana előszedte a mesélői tudását és például a Vérebekről azt mesélte, hogy farkassá tudnak változni, ezért értenek a kutyák nyelvén is. Megérkezés után Harianát jó fél óráig a faluk népe örömében dobálta, mivel ő nem állt ellen, míg Ahmertin ügyesen szlalomozott az emberek között, mivel ő nem szerette volna, ha emelgetik, feldobálják az égbe, ölelgetik. Néhány fiatal nő most is akadt, aki csorogva, csillogó szemekkel bámult rá, Hariana meg ennyit volt képes magában nagy boldogan hozzáfűzni: "Úgy imádom ezt...". Mikor végre túljutottak ezen, könnyű vacsorát kértek fel a szobába, amit Ahmertin hozott, míg a boszorkányom a három Noir szoborral társalgott. Harianát érdekelte a Fekete bagoly, akiről megtudta, hogy a világon az egyik legerősebb bárd, aki az alvilággal üzletel, valamilyen hosszú életű, önmagát jelenleg férfinek tartó lény, aki a kilétét sosem fedi fel, s nem vándorolnak a városai, hanem míg nem ott él, láthatatlanná, észrevehetetlenné, megtalálhatatlanná válnak. A hatalma biztosítása tulajdonképpen a többi bárd, akikkel egy hajóban evez és nincs semmiféle örökös, mint aminek Meridust kinevezték, csupán kellenek megbízható támogatók, védelmezők a városai részére.
Nem sokkal a beszélgetés után megjelent Meridus. Valahogy le volt sújtva, Hariana még nem láthatta ilyennek. Le sem akart ülni, olyan megrendültnek tűnt, hogy a boszorkám komolyan aggódni kezdett miatta, aztán előállt azzal a varázsló, hogy a Fekete bagoly megbízta, hogy törölje ki az emlékeiből a Vándorló falut és mindent, amit ott tapasztalt, vagy különben ő lesz kénytelen eljönni. Meridus nagyon meggyőző próbált lenni, de Hariana makacs és azt mondta, ő szeretne találkozni a Fekete bagollyal és nincs mitől félnie, hiszen ő semmiben nem fenyegeti őt, nem veszélyforrás a számára. A nőm ellenállása totál kibuktatta Meridust, amit noha Hariana nem látott, Dani azért elmondta, hogy a szobájába visszafelé menet azért elgondolkodott rajta, hogy visszavesz az agyak megrépázásából, kicsit lelkiismeretesebb lesz, több szánalmat tanúsít majd, mivel ez az eset alaposan megkínozza őt.
Alighogy kilépett, meghallotta Hariana azt a fület borzolóan kellemes férfihangot. Ahmertin a jelek szerint nem hallotta, nem látta, nem érzékelt veszélyt, ezért Hariana megkérdezte, hogy a hanghoz arc is tartozik-e. Hülye bagoly... megjelent szinte a boszorkányom szakasztott másának, csak némileg fáradtabb volt az arca, amivel alvás közben másolta le a külsejét. XD Hariana kicsit kiakadt ezen és eldiskurált a bagollyal, mivel az ő számára ez egy nagyon bosszantó tényező, hogy megleste álmában, hiszen reménybeli Noir papnőként az alvás-álmodás szent dolog, de a Fekete bagoly valami olyasmivel válaszolt, hogy nem nyúlt hozzá, akkor már nem ugyanakként az emberként ébredt volna Hariana, szóval semmi para. XD Hát... Na mindegy. =D Valahogy túllendült a boszim, a bagoly előadta neki magát, de Hariana néha eléggé nehéz természetű női egyed, úgyhogy mikor megkapta a két felkínált lehetőséget, miszerint önként hagyja, hogy a bagoly megváltoztassa az emlékeiben a pontos helyszíneket, vagy kitöröljön mindent, amit az elmúlt napokban megtudott és úgy emlékezzen rá, mint valamiféle álomra, Hariana még húzta az időt. Na erre bedurrant kicsit a bagoly és megjelenítette a boszorkányom szeretteit, majd mindenkinek levált a feje a nyakáról és a földre hullott. Nos... nem mondanám, hogy könnyű volt tartania magát, de azon túl, hogy kissé összeszorult mindene, nem nagyon mutatott semmit, s közölte a bagollyal, hogy a döntést rég meghozta és természetesen nem áldozat keverni, elfelejteni, melyik város hol fekszik pontosan, ő csupán még egy kis időt szeretett volna nyerni, mert bár nem a legjobb abban, hogy kifejezze az elismerését, az érdeklődésével erre próbált utalni. Hariana ebben az incidensben eldöntötte, hogy a bagoly egy seggfej és van olyan információ, amire nem kíváncsi, mert bár érdekes lenne egy kellemesebb találkozás a Fekete bagollyal, azonban ha az nem változtat a viselkedésén, inkább nem tiszteli meg a társaságával. XD Mindenesetre azért kapott ő is némi meleget a bagolytól és azért cserébe, hogy emlékezhet információkra, tartozik valamivel a bagolynak, aminek teljesítésére idővel sor is kerül, ebben Hariana biztos. Ami még érdekelte, hogy a bagoly hogyhogy ennyire jól és frissen informált, mire kiderült, hogy az elméjüket kevesen tudják jól védeni, úgyhogy Hariana azon kezdett el gondolkodni, hogy ki kell találnia valamiféle védelmet azoknak, akik fontosak a számára, hiszen őket is meg akarja védeni, meg a saját titkait is. Semelyik csaló nem szereti, ha leleplezik a trükkjeit, na. =)
Másnap Meridus az ágyban egy vörös-szőke hajzuhatagot, egy meztelen karral ölelt Ahmertint és egy nagy kupac takarót talált. Szerencsétlen varázsló annyira be volt rezelve, hogy mi történt Harianával, mivel hallotta az emlékmásító dallamokat, hogy az elmondhatatlan, a nő meg tök lazán megigazgatta magán a ruháit, s elvonult paraván mögé felöltözni. Nagy kő eshetett le a férfi szívéről, hogy nem mosta nyáladzó zombi szintűvé Hariana agyát a bagoly, s tudta azt is, hogy a tudásnak ára van és a boszorkám helyett is fél, azonban az a helyzet, hogy a nőm olyan mélyen és szentül és rendíthetetlenül hisz abban, hogy Noir a kezébe vette, a szerencse az ő oldalára kattant, ha erre van szüksége, hogy attól már esztelenül vakmerőnek tűnik. Hariana hisz, kész és ha nem jön be neki, akkor Noir úgy akarta, hogy most a balszerencse legyen az ő osztályrésze, ennyi. =D Mire Adaris megérkezett, Hariana már felöltözött, Ahmertin meg akkor kászálódott ki az ágyból. XD Szegény Adaris azt hiszi, hogy álmában bolyongott valami bárdokkal teli faluban, Hariana és Meridus meg teljes meggyőződéssel: "... Igen! " és mi Danival fetrengtünk a röhögéstől. XD
Nagy ünneplés kerekedett Pusztakagylóson, töménytelen mennyiségű kaja, pia, zenebona, ami kell, s mivel Sidor is tiszteletét tette reggel Harianánál, hogy mit javasolnak neki, előbb dédapját látogassa-e meg, vagy menjen előbb Újpyarrszentesre, a fiú ment velük. Asszem, Adaris gondoskodott az útról a buli után, s a boszorkám hazaérve örömvonítással jelezte érkeztét, erre elég gyorsan előkerült Blegront a hatalmas farkasa hátán és Hastin, no meg még néhány falkatag. Sidor mindenkiből kiváltotta a tiszteletet, az egész partiban egyedül Fischu dobta meg a próbát, szóval Hastin tisztelettel meghajtotta a fejét, Blegront meg féltérdre akart ereszkedni, csak a farkasán ült, úgyhogy lezúgott róla. Hariana jól kinevette, de aztán megszeretgette a bolondos bátyusát, s persze a hatalmas farkasnak is kijárt némi jutalom. Elújságolta, hogy remek kis kalandban volt része, hozott is ajándékot a városnak, azonban először egy bizonyos személynek szeretné megmutatni, mert tudja, hogy sokat fog jelenteni számára és látni akarja az arcán, hogy sikerült kibillenteni a lelki nyugalmából. Az egész nagyon viccesen sikerült, az én fejemben már keveredik, mi mit követett, azt hiszem, Hariana elmesélte a kalandját és kerekedett egy kisebb ivászat is, mivel egy félrészeg Blegronttól kapott egy csomagot, amire azt mondta, hogy ha megtalálja a dinka Noir papot, adja neki oda, ajándék, aztán rávetette magát egy fickóra, aki amúgy Thalis mester. X"D (Közben Ákos rendbe rakta kicsit ezt a szitut a fejemben, mely szerint volt pia Blegrontban valóban, de az unokatestvérének, a lovászfiúnak, Nilennek - aki ugyancsak Niz - küldte a fél csirkét. XD) Na itt volt az a pont, ahol arra hivatkozott, hogy lepakolna, úgyhogy hazament. Nizen már az ajtója mellett a házfalnak dőlve várta, Hariana meg vigyorgott, mint aki begombázott. Lepakolt, hiszen hurcolja magával az alkimista kislabort, gyertyakészítő szettet, tarisznyát, növényes táskát, meg hát odaadta Nizennek Blegront ajándékát, ami egy félig elfogyasztott sült csirke volt. XD Ahmertin örülhetett neki Niz két farkasával, miután lepakolta a három szobrocskát, méghozzá úgy, hogy a férfinek hátat kellett fordítania, be kellett csuknia a szemét és Hariana rászólt, hogy ne csaljon, Nizen meg azt válaszolta, hogy már túl jól ismeri. XD
Szegény Nizen annyira kibillent, hogy lehullott róla az álcája és Nizként, döbbenten, meglepetten, örömködve állt Szerencse, Álom és Csalás előtt, akik természetesen be is mutatkoztak neki a már Hariana számára szokott módon, kivonták őket a pillanatból. Úgy tűnt, Niz vagy sokkal jobban képes értékelni azt a kegyet, hogy Noir három ősi ereklyéjével beszélhet, vagy kevés ekkora megtiszteltetés érte, mindenesetre nagyon cuki volt, hogy mennyire zavarba jött. Persze Harianát a karjaiba kapta, de a beszélgetés alatt Szerencse intézett nekik egy kis balszerencsét, úgyhogy Niz leejtette Harianat, aki erre csak röhögött. Mivel Noir úgy érzi, a boszorkányom még a balszerencsét, mint a szerencse másik felét nem fogadta el, még nem érdemelte ki a kegyét, azonban biztosítja számára a lehetőséget a következő, a mostaninál veszélyesebb küldetés során, ami Sidor kísérése lesz a dédapjához.
A három ereklye úgy döntött, kényelmes számukra Hariana kis otthoni szentélye, ott kívánnak lakni, ami eléggé megijesztette a boszorkányomat, mivel ő ugye a városnak hozta a szobrokat, nem szeretné, ha emberek járkálnának az Ahmertinnel közös otthonában, a pláne meg az a sztoriban, hogy a szobroknak tökéletes rálátásuk van Hariana ágyára. XD Megjegyzést is kapott, hogy ugyan már, ez nem nagy dolog, mások is látják őket, ha két hegy között elterülve szeretkeznek... X"D Na ebbe még Niz is belepirult, Hariana meg belebokszolt a vállába, hiszen ez az ő perverziója volt és az ő hibája. XD Ahmertin a háttérben a csirkét falva nem vette a lapot, úgyhogy Hariana nem éppen csupán célzatosan megkérte, hogy tegye ki magát és barátait a házból egy kis időre, majd előkereste azt a ruhát, amiben először járult Nizhez nászolni, s ráterítette a szobrokra, hogy ne leskelődjenek. XD Nem mintha így nem láthatnának akármit és mindent, meg úgy alapból nem Noirnak lenne ajánlva az együttlétük, de legalább ennyit meg akart tenni a lelkibékéjük érdekében. XD
Másnap Ahmertin hazajött reggelit készíteni a bolond boszorkányának, Hariana meg előkészült a következő kalandra, levelet írt Pietrának, amiben elmesélte a kalandját, a három szobor megtalálását, megkérte Nizt, hogy sajnos nélküle a kötelességei miatt, de adja át a városnak Noir elveszettnek hitt ereklyéit, melyek természetesen maradnak az otthonában és ha visszatér, kidolgoz egy rendszert, ami alkalmat nyit a városiaknak is, hogy bizonyos időközönként látogathassák a szobrokat, méghozzá a Noir szobornál, nem az otthonában. =) Sidort is kicsit körbevezette a városon, bemutatott neki néhány vérebet, elvitte a vajákos asszonyhoz, aki hozta a formáját, Hariana pedig kért tőle néhány füvet még az útra, végül a két varázslóval együtt felkerekedtek négyen és elmentek Tarinba.
Bevallom, engem az foglalt le, hogy megértsem újra a drágakőmágia részt a könyvben és kiötöljek valami védelmet Hariana szeretteinek, mivel az utazás három napján minden este visszament az otthonába néhány órára drágaköveket csiszolni, ékszereket készíteni, amik megvédik az elmét, úgyhogy nem igazán tudom, hogyan jutottunk el Sidor dédapjának rejtekhelyére, azt tudom csak, hogy út közben találkoztunk valami idegesítő földmanókkal, akik egy szeles hegyről akarnak egy nagyobbacska drágakövet. Hariana ilyeneken gondolkodott, hogy Blegront nem igazán hord ékszert, gyakran vetkőzik, mivel szeret a női szépség és az örömök oltárán adózni, tehát neki mindenképpen valami olyasmi kell, ami vagy férfias, vagy vagány, de semmiképpen sem szabadulna meg tőle még szeretkezésnél sem. Na mi ilyen? Hát a bőrbe szúrt ékszer, úgyhogy Hariana az orvoslás 3-mal neki fog állni pirszingelni. =D Ha kidolgozom, milyen védelemre lesz szüksége Blegrontnak, szerintem kap egy vagy két fülbevalót, annyi választási joga lesz, hogy hányat és hova kéri. Nizzel még tárgyal erről, bár a boszim úgy gondolja, a hit pajzsot képez számára, őmiatta nem kell aggódnia, inkább azt vitatná meg vele, hogy Thalis és a vajákos mennyire szorul bevédésre ilyen szempontból, Pietrának is gondolkodik valami szépen, s neki is fülbevalót szán, de vele majd egyeztet, ha Niz úgy véli, veszélyforrás lehet, s végül Ahmertinnek is töri a fejét valami szépen. ^^ Menő lenne egy hatalmas fehér farkas lila szemekkel és karikával a fülében, nem? XD
Mindenesetre Hariana rájött, hogy érdekli őt az a kő, amit a földből előbújó manók említettek, neki jól jönne, meg ha már itt van és a kutya nem kíváncsi rá, az úton sok haszna nem volt senkinek belőle, hogy ők is mentek Ahmertinnel, kitalál magának valami érdekeset. Egyetlen baja, hogy a szobában sehova se tud árnyékajtót nyitni, mivel a fal felülete nem sima, az ajtó faragványos, szóval innen közvetlenül nem jut haza és ez frusztrálja.
Ha lesz TP osztás, fejleszteni akarom a pszijét és a héten ki kell találnom az ékszereket is, mi hogy legyen, szóval lesz dolgom kaland előtt. =) Kíváncsi vagyok, mi vár ránk Tarinban, a törpök városában... =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése