Írós hírek

Elkezdett feloszlani az írói blokkom, ennek hála jelenleg két és fél történeten dolgozom a blogírás mellett, de erről kicsit később mesélek. Először szeretnék írni egy fontos változásról. Mégpedig arról, hogy regisztráltam a Nuuvellára, ami egy nemrég indult, magyar, történet streaming szolgáltató, ahol írókat tudsz támogatni. Az elmúlt 15 évben, mióta írással foglalkozom, egy forintot nem kerestem ezzel, pedig a történetalkotás az életem jelentős részét képezi és fontos szerepe van számomra, így a Nuuvella jó lehetőségnek tűnik. Íróként és olvasóként tud valaki regisztrálni, olvasóként lehet rajongója íróknak és tetszés szerint oszthat szét közöttük támogatást. Mint írónak, fontos az olvasók toborzása, mert aki az író linkjén regisztrál, az automatikusan hozzásegíti az írót minden hónapban az általa befizetett havidíjból 300 Ft-hoz, szóval ha szeretnél engem támogatni a további munkában, ezen a linken tudsz regisztrálni: link. Ez persze nem jelenti azt, hogy mások történeteit ne tudnád elolvasni, vagy másokat ne tudnál támogatni, az oldalon található három csomagnak megfelelően élvezheted a történetek olvasását tőlem függetlenül. A jövőben az új alkotásaimat először a Nuuvellán fogom megosztani, a blogomon inkább az íráskörülményekről szeretnék írni, a Wattpadon pedig egyelőre befejezem a publikálást.

Jó hír:
- Megjelent a Délibáb antológia az Univerzum alkotócsoport gondozásában, melyben szerepel egy cuki, meleg részleges novellám. Ha szeretnél egy könnyed LMBTQI novelláskötetet, itt tudod megrendelni: link.
- Ezen felül a FIOK antológiára sem kell már sokat várni, amiben egy disztópikus sci-fim fog szerepelni. Ha minden igaz, már csak ISBN-re vár, egyébként elektronikus formában lesz elérhető.

És azt írtam fentebb, két és fél történeten dolgozom. Az első egy olyan történet, amit eredetileg HP fanficnek álmodtam meg, méghozzá egy Harry-Teddynek és másfél évig agyaltam rajta. Aztán volt időm gondolkodni a kézfájdalmaim miatt és lejött hozzám a történet. Olyan ihletem volt, hogy egy hét alatt éveket mesélt nekem, mi lehetne a terveimből. Persze leírni nem tudtam... Aztán elkezdtem azon gondolkodni, hogy mi lenne, ha megírnám, de saját világon belül. Nekikezdtem, kicsit döcög, viszont közbe jött a KIC projekt. A KIC a Közösségi Írók Céhének rövidítése, egy csoportosulás, mely egyesületi alapon működve írói pályázatokat hirdet és könyvbe szerkeszti az arra érdemes, beérkező novellákat. Nekem nagyon szimpatikus az, ahogy ők működnek, illetve a Fátyolszakadás projektjük, ami egy alternatív Föld univerzum, ahol megfér egy világban az MI, a mágus, a vérfarkas, a vámpír, az alakváltó és az ember, illetve mind létrehoz magának egy-egy birodalmat. Egy novellát már elkezdtem, egy pedig a fejemben van körvonalakban, ez a fél projektem. Mindkettőben kicsit segít Timi.

Őszintén megvallva nem emlékszem, írtam-e itt valaha Marcellről. Ő egy nagyon régi karakterem, még MoFára találtam ki. Egy illuzionista, aki egy bántalmazó, nárcisztikus mester mellett érik kamasszá. Később persze nem csak kinövi és elpusztítja a mesterét, illetve felhagy az emberek kihasználásával, hanem szembe találja magát az irigy, hataloméhes Árnnyal is, aki egy démontól kapott hatalmat, hogy bosszút álljon az őt elnyomókon, majd hatalmat szerezhessen magának. A két fiú ösztönösen vonzza egymást, mint a mágnes két pólusa, valahol ismerik is egymást, hiszen Marcell egy negatív karakterből lesz pozitív, Árny pedig fordítva, egy elnyomottból lesz amolyan szörnyeteg típus. És az ösztön mindkettőben azt mondja, le kell győznöm, meg kell térítenem az én oldalamra a másikat. A "fél" projektem Marcell azon időszakában játszódik, amikor még a mestere a markában tartja, de minél többet gondolkodom ezen, annál valószínűbb, hogy beleteszem a KIC világába, hanem inkább megtartom őt a magaméban.

Ajánlók és mozgás barát fronton

Mostanság eléggé ingadozik a hangulatom, amit jól megmutat számomra az új appom, ami egy olyan napló, amibe nem kell irni, hanem hangulatokat lehet beállitani és különféle piktogramokkal lehet jelölni, mi történt veled aznap, s mellé, ha van kedved, irhatsz egy rövid megjegyzést. Élvezem, mert gyorsan és egyszerűen tudom rögziteni, mi történt velem, méghozzá kábé bárhol, bármikor. Ami még nagy előnye, hogy vissza lehet dátumozni, szerkeszteni lehet a felvitt tartalmat. A neve Daylio, a Play Áruházban elérhető.

Gondolom, észrevehető, hogy helytelenül irok szavakat, melyekben hosszú i-nek kellene szerepelnie. Nos, ez azért van, mert Hajnau, a laptopom tegnap elkékhalálozott, ezért Kriszéről pötyögök, aminek nem ismerem a billentyűzetét. Lehet, hogy van rajta hosszú i, de hogy hol...? XD Hajnau menthető, és egyelőre úgy néz ki, minden rajta lévő holmim is átmásolódott a szerverünkre. Hajnau rendbetétele után vagy közben - amire egyébként már amúgy is szükség volt, csak mindig halogattuk - megcsináljuk a tükörszerverét is, hogy a következő hasonló esetnél - mert hát lesz, na, Winfosnál ez nem megúszható - ne kapjak sirógörcsöt, hogy oda tizenöt évnyi munkám.

Tavaly év végén nem tudtunk találkozni Talyval, de múlt kedden pótoltuk. Úgy volt, hogy WoWozunk, csak annyira belemerültünk a beszélgetésbe és a tervezésbe, hogy végül nem barangoltunk a vérfarkasainkkal. x) Felélesztettük KT-t, már új tagjai is vannak, Taly remekjó munkát végzett a megrendszabályozással és a dizájnnal, hamarosan kiteszem a linket is. Egyelőre kilátásban van DH részleges felébresztése és MJ-n is folytatódnak macskáink kalandjai. Most csak Keitorut promózom, mert ott vagyunk aktivak, nem tudunk három oldalt működtetni, főleg nem úgy, ahogy régen. Pedig azok milyen szép idők voltak...

Irás tekintetében egész jó hetem volt. Deon újra felbukkant és a tavaly előtt évvégén elindult sztorit erőlteti, amiért eléggé hálás vagyok. Akkor amiatt akadtam el, mert több szemszögben láttam a sztorit, de egyben akartam megirni, és valahogy sehogy sem volt jó, úgyhogy idén azzal kezdtem, hogy meginterjuvoltam SzabóZ-t, mi a véleménye. Elmondta az objektiv meglátását a kérdéskört illetően, majd hozzátette a személyes preferenciáját, bennem pedig gyorsan összeállt, hogy az egész koncepciómat újra kell értelmezni, igy kötöttem ki annál a megoldásnál, hogy több szemszögben fogom bemutatni, mi történik. Amint elkezdtem átvarriálni a megirt darabokat egy első fejezetté, a két segitő karakter elkezdett mesélni, úgyhogy rengeteg információval bővültem, bár megint ugrálunk az időben. Szép munka lesz ezt valahogy eggyé kovácsolni. XD

Univerzumon hamarosan kiderül, kik jutottak be a második körben az antológiába. Izgulok egy kicsit. =) Egy másik irós csoportban pedig, talán a FIOK-ban láttam egy NYUSZI nevű irós csoport reklámját a héten, ahova be is csatlakoztam. Tök jó, napi szinten nézem, mit posztolnak, miről értekeznek. Szellemesek, segitik egymást, tetszik a hangulat, és pont most kezdik feléleszteni az irószobás kihivásaikat, ami eléggé inspirál. A másik nagyon jó csoport arckönyvön a Wattpad mentorprogram, ahol a helyesirási tesztektől kezdve a heti kibeszélőn át egyéb kreativ feladatokig minden van, és mint ahogy azt a neve is taglalja, néhányan foglalkoznak mentorálással. Szerintem remek lehetőség kezdőknek, és haladóként sem elvetendő.

Az angol tök jó. Természetesen vannak napok, amikor a hangulatom a "ma sem kellett volna felkelnem"-mel kezdődik, de az órákon támasztott kihivások motiválnak és jobb kedvre deritenek. Kezdem érezni a saját hiányosságaimat, ami nem elkedvetlenit vagy megijeszt, hanem arra késztet, hogy jobb legyek, ez pedig egy nagyon pozitiv dolog. Megirtuk az első dolgozatunkat tegnap. Pocsék lett. Egy komplett feladatot buktam azzal, hogy figyelmetlen voltam és ahelyett, hogy angolul elmagyaráztam volna a megadott szavakat, a magyar megfelelőjüket irtam melléjük, illetve annyira kellett sietni, hogy a kifejtős kérdéseknél egyszerűen leblockoltam, mit is kéne irnom oda. A szótanulás nem az erősségem, most erre keresek valami faja szótanitó appot keresni, illetve nagy lelkesen elővettem a három évvel ezelőtt rendelt, túl pici, de cuki filofax lapjaimat, hogy arra kiirom téma szerint a megtanuladnó szavakat. Hála Isten új játékkal is játszom, a Love Nikkivel, ahol kell érteni, mit kér, milyen szettet állitsak össze, úgyhogy el fog kezdeni ragadni rám onnan is az angol. Remélem. XD

Végre tudtunk találkozni Ákossal. Szombatra lebeszélték Krisszel, hogy megy hozzájuk egy kapcsolót megszerelni, és vitt engem is, hogy tudjunk beszélgetni. Hiányzott nagyon. Anyukája is ott volt, eleinte vele beszélgettünk, majd miután a kapcsoló megjavult, négyesben folytattuk. Remélem, idén többet tudunk találkozni, jobban tudjuk tartani a kapcsolatot, sőt, szerepjátékozni AKAROK vele, úgyhogy vagy ir egy új modult, vagy kénytelen leszek én megirni végre a sajátomat. XD Angolon meg, azt hiszem, szert tettem egy új barátra. =) Az ő felbukkanását egyfajta jelnek érzem a Deon ciklus tekintetében, mivel tanult japánt, vannak japán barátai, töltött kint nem kevés időt, és mindig szivesen segit, válaszol a kérdéseimre. Egyébként egy nagyon zárkózott srác, őszintén meglepődtem, hogy keresi a társaságom, sőt, nem riasztottam el az ódáimmal Deonról. XD Belátom, könnyen túltolom a témát és még igy 7,5 év után is rajongok ezért az elvetemült idiótáért. Krisz is néha már csak elnézően mosolyog, olyan cukker, hogy nem állit le, hanem figyelmesen meghallgat, néha még akkor is, amikor másodjára vagy sokadjára is elmesélek neki egy részt. XD És nem utolsó sorban irtam Mollynak, meg hamarosan találkozunk Tündével is. Wiiiiii!

Fent és lent, naná, hogy egyszerre

Megkezdődött a közös munka az Univerzum Alkotócsoporttal. Mi választhatunk illusztrátort, így rögtön le is csaptam Levire, akinek imádom a munkáit. Még nem tudom, elvállalja-e vagy csak segít kigondolni a koncepciót, de hálás leszek mindkét esetben. Már van másodötletem, ha utóbbi a helyzet, szóval nagyon nem vagyok elveszve. A szerkesztőket is mi választhattuk, aminek nagyon örülök, mert már a pályázat kiírásakor megvolt a jelöltem, és alig várom a közös munkát. Korábban már volt segítségemre nem is egyszer, szóval nagyjából tudjuk, mit várhatunk egymástól, ami nekem nagy biztonságérzetet ad.

Persze a kiszemelt fantasy pályázat mellé ezer ötletem támadt. Még mindig nem jutottam oda, hogy folytassam Hetényék sztoriját, de Atsuival sem egyeztünk meg minden részletben még, de a regénye megy NaNoWriMora. =) Bezony, némi hezitálás után úgy döntöttem, idén is nekiülök, hátha. ^^;; Emellett bekattant egy sztori, az utolsó részén meg egyszerűen nem jutok túl, mert van egy kábé két perc a totálvégén, amit nem látok, a srácok meg nem túl közlékenyek. XD Meg kéne verni őket, ahogy Nico mondaná. Ezenfelül megnéztünk egy borzalmasan... nem rossz, de nem is jó filmet, az Egy szent szarvas meggyilkolása címűt, ami annyira mély nyomot hagyott bennünk, hogy két nap múlva is előszedtük témának, majd közöltem párommal, hogy írok erre a címre egy normális novellát, mert fáj, mennyire elpazarolták ezt a faja címet. És akkor már mindjárt pályázatra. X"D Nem én lennék.

Az angol szerintem jól sikerült, a szóbeli után megdicsért az egyik vizsgáztató, hogy elég jó pontokat értem el, és ha minden igaz, 40/32, vagyis 75%-osra sikerült. Az írásbelin értettem a feladatokat, jó hosszú levelet írtam, azzal sok időt is veszítettem, a hallás utáni szövegértésben meg félreértettem egy kérdést, a többi elvileg jó, szóval bizakodó vagyok. Természetesen még nem tették fel a honlapra az eredményeket, jövő hónap 6-áig van rá idejük. Amennyire vártam a tanfolyam végét, most annyira hiányzik, hogy minden nap menjek, bővelkedjen a tudásom, beszéljek. Elkezdtem angolul a Trónok harcát, értem is javarészt, meg ugye kétszer már megnéztem a sorozatot, emellett mostanában külföldi tehetségkutatókat nézek, de ez nem ugyanaz. Árpival néha beszélünk infón, Csigusz ír rám angolul nagyon ritkán, vagy Tündével váltunk spontán. És persze minden nap legalább kétszer néztem, kiírták-e már a folytatást, mert megkérdeztem a munkaügyi központban, mivel ráépülő, folytathatom ingyen. Csak írják már ki! x)

Az infón elég nagy para van. Elment az összes szaktanár, mert a suli vezetése egy nagy rakás lócitrom, lemondott az estis igazgató és a rendszergazda a velük való megférhetetlenség miatt, így az iskola igazgatója gondozza az estis képzést, amit a viselkedése és egyéb jelek szerint ki akar irtani. Úgy beszélt velünk, mikor lejött hozzánk kb két hete, hogy nehéz volt türtőztetni magam, ráadásul megszégyenítette az osztályfőnökünket is előttünk. Gyakorlatilag az egyik tanárral olyasmit veszünk, ami röhejes (irodai szoftverek, SharePoint designer), behülyítettek, hogy németre kell járnom, majd közölték, hogy ez tévedés volt, bocsi, aztán angolon tegnap kikaptuk a szóbeli tételeket, és olyan kérdések vannak benne, amit magyarul se tudnék megválaszolni, nemhogy angolul. Van úgynevezett foglalkoztatás, az laza és hasznos óra, arra szívesen járok be, most az az egyetlen óra. A többi full homály, ismételni se kezdtük el, amit tavaly vettünk... Komolyan elgondolkodtam, főleg a tegnapi veszekedés után, hogy abbahagyom a picsába, mert így semmi értelme, és esélyünk se lesz vizsgázni, de túlságosan maximalista vagyok, hogy próbálkozás nélkül feladjam, ráadásul akkor nem csak menne a lecsóba az elmúlt másfél évem, hanem akkor végképp nem tudok mihez kezdeni. Rengeteget gondolkodom, mi a franc legyen, ma is fél napot a felvi.hu-n töltöttem, de csak a kétségbeesés növekedett bennem.

Jó hírek, jó emlékek

Megint jól eltűntem, de reeeengeteg minden történt. Kronológiailag visszafelé fogok haladni az időben az egyszerűség kedvéért, kezdve azzal, hogy tegnap este kihírezték az Univerzum Alkotócsoport novellapályázatának eredményét, és aki követ Instagramon, az már láthatta, hogy benne vagyok az első körből kiválasztottak között, vagyis jövőre megjelenik egy novelláskötetben a történetem. Elmondhatatlanul örülök ennek, tegnap este a párom nyakába ugrottam sírva, miután besietett a sikítozásomra az udvarról. =D Korábban írtam, hogy elkezdtem egy cuki történetet megírni erre a pályázatra... hát, nem azt küldtem be. Azt majd kitörlöm és átgondoltabban írom meg, kicsit módosítok rajta, mert szerintem ebben a formában nem működik. Aztán nekifutottam gyorsan egy második történetnek, amit írtam, írtam, írtam, aztán a tizenötödik oldalnál kezdett gyanúsan hosszú lenni, gondoltam, megnézem, mekkora a terjedelmi korlát. Tizenöt oldal, oké, akkor a felénél ezt most abbahagyjuk, és írunk egy másikat, mert ezt ha megvágom, a lényeg veszik el belőle. Szóval nekiveselkedtem a harmadik sztorinak, összedobtam, biztos se voltam benne, mert a második sztori túlságosan tetszett... És bekerültem vele, te jó ég!

Amint beküldtem, estem is neki a Marvel filmeknek. A Polgárháborút szerintem ötször láttam azon a héten, de megnéztem a Tél katonáját, a Logan két filmjét, az X-men 4-et és az X-men 9-et, Párommal pótoltuk a Fekete párduc és Pókember Hazatérést. Itt már nem nagyon szeretnék értékeléseket írni, mert erre használom a Snittet, de annyit azért megjegyzek, a Hazatérés nekem fájdalmasan rossz volt, a Fekete párducot élveztem. Miután összeállt, hogy az eredeti ötletem nem tudom megvalósítani, mert ahhoz túl sokat kellett volna facsarni az univerzumon, amihez nincs elég időm, és én nem szeretem a noncanont sem, letettem az első komolyabb femslashem megírásáról. Persze talonban maradt az a Wanda-Natasha... =) Helyette egy Tony-Steve-t írtam, azt még ma felrakom. Sajnos a kihívás megbukott, mert hatból ketten fejeztük be a sztorink és adtuk le időre, a népszerűsítés sem sikerült jól, így valószínűleg a HITM nem indít több kört, pedig nagyon izgatja a fantáziám most már a Marvel. Szeretnék is fanficeket olvasni, de perpill Atsui regényén dolgozom egy fantasy pályázatra... Igen, az az Atsui, aki MJ-n szerepelt és aki Björn mellett ücsörög, méghozzá mától a Krisz gyártotta polcon. =D És emellett újabb és újabb ötletek jutnak eszembe, szóval termények lesz ez az évvége.

Az alapfokú angollal a héten végzek, pénteken és szombaton lesznek a vizsgáim. Igazából már nagyon várom a végét, illetve folytatni akarom a tanulást. Még nem tudom, hogy eljutok-e egyszer az irodalmi szintig, egyáltalán el akarok-e jutni tényleg, de belelkesültem, ami azt illeti. =)

Találkoztunk nemrég Vikivel, méghozzá kb másfél hónappal az előző után, aminek nagyon örülök, noha rettentően kevés volt az idő. Igazából alig várom, hogy hazaköltözzön, mondtam is neki, hogy fun lenne valami kalandparkba bevetni magunkat, méghozzá mondjuk egy kisebb csapattal, amolyan ünneplésül, hogy újra itthon van, meg nosztalgiázni a régi szép idők emlékére, amikor az egész világ egy kalandpark volt a számunkra. Namiék esküvője fantasztikus volt, imádtuk a helyet, a hangulatot, a díszítést, finom volt minden... Jó volt látni a boldogságukat és az egybekelésüket, és a legviccesebb az volt, mikor Nami közölte velünk, hogy most már mi jövünk, szeretne végre eljönni a mi esküvőnkre is. =D A mennyei pillanatot pedig az ügyes fotós le is kapta, úgyhogy IG-n megnézhetitek a legőszintébb reakciónkat. XD Zseniális, na. Blankának hála kipróbálhattam a hajhennát, mert kétszer többet kevert be, mint amire szüksége volt, s hogy ne menjen tönkre, bevállaltam a maradék felhasználását. =D Tizenéve vágytam rá, akkor drága és nagyon ritka volt, aztán mikor festetni kezdtem a hajam, mindig valakinek a gyakorló- vagy bemutatófeje voltam, végül egyszerűbb volt Ákost felkérni a műveletre, mint itthon pepecselni vele. Nos, a hajhennázás bejött, a hajam élénk és gyönyörű színű lett, a szaga határozottan jobban tetszik a festékekénél, szinte vicces volt egy darabig vágott gyep szagúan közlekedni. =D

A szobáink szép lassan alakulnak. Ma a polc került feltételre, amit hétvégén készített Krisz, augusztus végén az anyu által készített képek kerültek fel, mint a tavaszlány és a puzzle képek. Mindegyiket imádom, a gésáknak szerintem nagyon erotikus hangulatuk van az ágyunk felett, a csajok a farkasokkal szépen mutatnak az ablak körül, és nekem nagyon passzol a tavaszlány a tévé fölé a kis "lukba". Mellé majd fényképeket szeretnék, csak az ilyesmi mindig sokáig tart nálunk, mert ki kell válogatni, el kell menni megcsináltatni, ha már megvan a keret... XD Mondjuk még sok minden hiányzik, pölö egy éjjeliszekrény. Néha kinézünk egyet-egyet, de valahogy egyik sem az igazi, méretben, színben vagy formában lehetne jobb, és a háromszemélyes kanapét is szeretnénk lecserélni egy kétszemélyesre, vagy két kisebb fotelre, hogy elférjünk rendesen. Immár van kandallónk, már kétszer be is gyújtottunk, szóval megfagyni se fogunk, meg van egy nagyon faja hangulata is, s az ablakban meg egyre több a növény. A ruhaszárító mondjuk eléggé ront az összképen, de talán később elfér majd az előszobánkban.

Elmondhatatlanul hiányzik a szerepjáték, de sajnos Ákosnak borzalmas a beosztása és rengeteget dolgozik, Yamamoto meg új helyen dolgozik és neki sem teljesen kiszámítható, mikor ér rá. =( Lassan elfelejtjük a sztorit, olyan rég tudtunk összeülni. Anno terveztük, hogy majd nyáron nálunk, de nem jött össze, most meg megint megy nekem a két suli, Krisz is nyomja az utolsó félévét meló mellett...

Hullámzás, mi a fejed búbjáig betakar

Remekjó pályázatok kerültek megint fel az internet végtelen hirdetőtáblájára. Már elkezdődött a Marvel Kihívás alkotási szakasza (HITM - Hero in the maze), amire jelentkeztem, bár mivel kiírt az Univerzum Alkotócsoport egy LMBTQ+ novellapályázatot és meghirdetett Atlantic Press Könyvkiadó egy nőknek szóló regénypályázatot, valahol bánom is, hogy jelentkeztem rá, pedig azonnal négy ötletem is lett, hiába nem írtam még sosem Marvel fanficet. Ezen felül ugye most kezdtem el foglalkozni újra a bloggal, még rengeteg tennivaló van itthon is, úgyhogy... *blugy*

Ma reggel meghalt egy volt kollégánk, akit nagyon kedveltünk, holnap pedig Chester halálának első évfordulja lesz.