Előreveszem Bogica témáját, annyira felkeltette az érdeklődésemet. Mivel nagyon tág témakör, két részletben foglalkozom vele: szeretnék nektek olyan social medián aktív személyeket ajánlani, akik szívügyüknek érzik a környezetvédelmet, fenntarthatóságot, de szeretnék arról is írni, én mit teszek jelenleg és mit tervezek bevezetni az életembe. Kommentben szívesen fogadom, ti miket tesztek a környezetvédelem, fenntarthatóság érdekében, kik azok az ismert személyek, akik számotokra hitelesek és inspirálóak a témában, illetve hogy min terveztek változtatni a saját életetekben.
Ha egy új munkahelyre kerülök, az a misszióm mindig nagyon hamar felszínre tör, hogy külön gyűjtsük a papírt és a műanyagot a kommunális szeméttől, ha ez még nem valósult meg. Ezt otthon is így csináljuk, szerencsére a párom együttműködő és a legkisebb cukorpapírt is beleteszi az erre a célra fenntartott gyűjtőbe. Kivéve, amikor nem figyel, mert közben játszik vagy mangát olvas. XD Akkor jövök én és aprólékosan szétválogatom, mi hova való. Kimossuk a maszatos zacskókat, flakonokat, dobozokat. Szétszedjük például a cigarettás dobozt, hogy a celofánja a műanyaggyűjtőbe, a doboza a papírba kerülhessen. A lemerült elemeket gyűjtöm (bár a legtöbb eszközünk beépített akkumulátoros vagy madzagos, szóval mi nem sok elemet fogyasztunk) és igyekszem találni egy leadóhelyet, ugyanígy a lejárt gyógyszereket átviszem a patikába. Az üveget nem cipelném leadóhelyre, viszont a társasházban valaki bevállalta szerencsére, hogy ő megteszi, így azt testületileg gyűjtjük, amiért én nagyon hálás vagyok. A fáradt olajjal vagyok bajban, mert az is veszélyes hulladéknak számít, de csak akkor adhatod le ingyenesen hulladékudvarban, ha rendelkezel valamilyen igazolással, hogy fizeted, vagy a társasház képviselete fizeti a szemétszállítási díjat, ami egy önkormányzat által kezelt házban nem egyszerű.
Valamikor az önálló életem során rászoktam a folyóvíz alatti mosogatásra. Borzasztó sokáig nem gondoltam, hogy ez probléma lenne, aztán talán decemberben Feri közölte velem némi szemrehányással a hangjában, hogy egy mosogatáshoz elhasználtam egy bojlernyi melegvizet. Akkor gondoltam bele igazán, hogy az a sok víz egy kádat is megtölt, én meg elpacsáltam, ráadásul a felmelegítése is drágább lesz a nulláról, mintha csak egy mosogatónyit töltöttem volna meg vele. Azóta igyekszem erre figyelni. Amiről viszont nem nagyon szeretnék lemondani, az az ásványvíz fogyasztása, és nem a mesés ásványi anyagok miatt, hanem azok oknál fogva, mert ami a csapból folyik, az sok esetben fehér a klórtól, esetenként fura szaga és íze van. Vagy ezt megoldja a víztisztító kancsó? Viszont ha majd olyan helyre költözünk, ahol van lehetőség esővizet gyűjteni, akkor a növényeimnek inkább azt adnék - noha tudok az abban található káros anyagokról is.
Én ehhez a témakörhöz sorolom azt, hogy egyáltalán nem használok hajtógázos dezodort, és finoman Ferit is igyekszem a kenhető termékek felé terelni. Nagyon ritkán választ fújós terméket szerencsére, de amikor ott vagyok, mindig mondom neki, hogy a másik cuccnak finomabb az illata. ^.~ Azt hiszem, az egyetlen hajtógázos termék itthon a rovarirtó, de szerintem évi négyszer használjuk. Lefolyótisztításhoz már régóta a szódabikarbóna plusz meleg 20%-os ecetre szavazok, nem is ismerem a különféle termékeket, amiket erre a célra gyártottak, meg nem érzem szükségét ennél durvább vegyszert alkalmazni. És amit megtudtam a legutóbbi zilizi látogatónkon, ez még a mosással is csodát művel, a kabátomból, amiből korábban egy órás sikálás és folttisztító használat ellenére sem jött ki a kosz, újra patyolat fehéret varázsolt. Tény, hogy a vécéhez marad a Domestos, de valszeg az ilyen berögződés is, hogy ennél jobb nincs, viszont nedves kendőkből igyekszem a lebomlót választani.
Szerintem valamilyen szinten környezettudatos dolog az is, hogy nagyon
ritkán vásárolok új ruhát - szeretek turkálóban vásárolni, de több
barátnémmal is cserélgetünk cuccokat. Én nem szeretem a műanyag
poharakat és tányérokat, ez sem nagyon található meg nálunk, azok is
Feri szívéhez vannak hozzánőve. Ha már vásárlás, akkor piacolás. Utálom, mert először végig kell menni a placcon, hogy mi hol van, mi mennyibe kerül, hogy néz ki, közben az emberek kóvályognak, mint a gólyafos a levegőben, aztán indulhat a kiszemelt dolgok beszerzése, viszont ezzel segítjük a hazai termelőket és olyan zöldségek, gyümölcsök és húsok kerülnek az asztalra, amiket jó megenni. Időnként kenyeret és konyhai eszközöket is veszünk, de az ritkább. Nem biztos, hogy ide kapcsolódik,
viszont igyekszem elkerülni az állatkísérletes termékeket, illetve
amikor nagyon tudatos vásárló vagyok, megnézem a termékeken található
címkéket, amiket messze nem ismerek olyan jól, mint kéne, és nem veszek
olyan élelmiszereket, amikben sok az adalék. Nyilván van kivétel, mert
szeretem a mirelit pizzát, a gumicukrot, a chipset, de szerencsére egyre
több természetes összetevőkből, tartósítószermentesen készül még
ezekből is.
Talán nem leszek népszerű azzal, hogy nem pártolom annyira a papírtasakok, fából készült éteszközök használatát, mégpedig azért, mert ezek gyakran nem újrahasznosított anyagok. Ha át tudnánk állni arra, hogy a lehető legtöbb dolgot újrahasznosítjuk, én nagyon örülnék - imádom például a merített papírt, a natúr csomagolóanyagot, azt a fajta újságot, ami még nedvszívó papírból készült, így alkalmas ablaktisztításra is, vagy költözésnél belecsomagolni a törékeny holmikat. Utálom azokat a papírokat, szórólapokat, újságokat, amik fényesek, kemények, mert azon kívül, hogy baromira szennyezőek, semmire se jók. A műanyagból is elég sok az alternatíva, beolvasztani és újraformálni, vagy lebomló műanyagok felé fordulni, amiknek kukorica az alapja. Szuper lenne, ha átállnánk erre és hasznosítani tudnánk azon növényi részeket - kukoricaszár és csuhé, búzaszár, stb. -, amiket nagy tételben termel ki a mezőgazdaság és nem feltétlen hasznosítható értékesen. Én spec utálom papírtasakba szedni a pékárukat, mert könnyen szakad, nehéz beletenni a cuccot a legtöbb kivitelbe és nehéz kivenni belőle, ráadásul egy része műanyag, hogy a kasszás lássa, mit raktam bele és le tudja számolni, viszont a kis zacsik mennek a kiskukáinkba szemetesnek. Igen, így viszont nem a műanyagban kötnek ki, hanem a kommunálisban, ezért is jó lenne, ha lebomló anyagból készülnének.
Nagyon szeretném, ha országunk egyre több megújuló energiaforrást használna, mint a szél- és napenergia, a kormány segítené és támogatná ezek háztartásokban való használatát, de sajnos erre nem sok esélyt látok. Hülyeségekkel van magyarázva, miért vet gátat ennek a vezetés, azonban aki megfigyelte, mi megy itthon, azt nem lehet hülyére venni. Amit nagyon támogatnék még, azt mi általános iskolában minden évben megcsináltunk: osztályonként kimentünk szemetet szedni. Fel volt osztva a város nagy része, így nem csupán rendbe tettük az élőhelyünket, hanem ezzel arra lettünk nevelve fiatalon, hogy sokkal több fáradtság utólag felszedni a szemetet, mint a jelen pillanatban még pár lépést cipelni a kukáig. Remélem, ez még mindig megvan Bián. Bár lehet, hogy a sok kiköltözött, kényes pösti már emiatt is úgy rinyált, hogy a béke megőrzése érdekében inkább lemondott róla a városvezetés. Szerintem ami még működhetne, az a lebomló anyagból készült műanyagba komposzt szemét gyűjtése - valószínűleg a műtrágyázást valamelyest kiválthatnánk, ha élhető megoldás lenne ott a komposztképzés, ahol nincs komposztáló kiépítve, és a nagyvárosokban nem a vécébe és a szemétbe kerülne a rengeteg ételmaradék, romlott étel, zöldségzöldje, tojáshéj, mócsingcafat, stb.
Amivel hozzá tudunk járulni az energiafelhasználás csökkentéséhez, az a LED-es izzók használata és a jó minőségű termékek választása. Mindkettőben Feri ért a témához, én csak azt tudom, hogy erre automatikusan figyel és én ennek nagyon örülök. Sajnos én elég fázós vagyok, ezért amíg tartósan nincs jó idő, nálunk megy a fűtés és mivel nem érzem jól magam sötétben, ezért ott mindig világosság van, ahol tartózkodom.
Zárom azzal, amiket szeretnék az idő folyamán bevezetni a háztartásomba:
- csavaros fejű fültisztító pálcika - azon felül, hogy többször használható, hatékonyabb és egészségesebb, noha a pálcikát nem irtaná ki teljesen, mert sminkjavításnál és festésnél hasznos kellék
- bambusz fogkefe - annyira ki akarom próbálni!
- zöldségeknek és gyümölcsöknek többször használatos szatyor beszerzése - bár hogy utána mit rakunk a kiskukákba...? XD
- pékáruknak vászontáska beszerzése
- víztisztító kancsó - igazából már nagyon régóta szeretnék
- kulacs - ez is régóta tervben van, de vagy túl drágákat látok, vagy a méretük és formájuk nem jó, vagy nem találok egyáltalán, vagy a szokásos: nem jut eszembe, hiába látom
Ezek nagyon jó dolgok, de én egyelőre nem tudom elképzelni, hogy használjam:
- mosibetét és/vagy kehely - ugyanaz a problémám velük, mint a pisilőcsővel (amit ugyancsak szeretnék), a szállításuk/tárolásuk és tisztításuk túl körülményes
- mosipelus - nyilván nem aktuális, de ugyanaz a gondom vele, mint az előző pontban szereplő dolgokkal, plusz ezt kimosni is rémálomnak látszik innen távolról
- rongy zsebkendő és szalvéta - gyerekkorom démonai, a gondolattól is rosszul vagyok, hogy másodjára is használjak egyet, mert undorodom a nedves érintésétől és utálom, hogy kidörgöli az orrom, szám
- hulladékmentes boltokba járás üveggel - imádom az ötletet, de az áruk lehet, hogy magasabb, mint megengedhetem magamnak és mivel elég kevés ilyen hely van, a boltba járást is megnehezíti
Remélem, hasznosnak találtátok és írtok tippeket, mivel bővíthető a repertoár, mi nem jutott eszembe.
