Zoé Talegran - 2. részlet

Tudtam, hogy ez a srác nem lesz egy könnyű eset, de hogy ennyi mindenbe belemászik... Persze később lesz durva, de haladjunk szép sorban.

Kisara rendszeresen magához rendeli Zoét, s úgy bánik vele, hogy a fiú szívesen jöjjön a szobájába, figyelmes vele, semmit sem erőltet rá, nem siet. Ez Zoéban némi bizalmat ébreszt, ám a yakuza sosem beszélget vele, esetleg meghallgatja, de érezhetően és nyilvánvalóan távol tartja magától őt. Nem bánja különösebben, amíg nem okoz neki fájdalmat vagy nem akarja kölcsönözhetővé tenni, Zoénak tulajdonképpen nincs kifogása. Kisara idővel nem mindig teszi ki szex után, amit a fiú nem igazán tud mire vélni, mivel a férfi nem húzza a testéhez, nem tartja rajta a kezét, talán csak megtűri maga mellett, talán jólesik neki, hogy elűzi a magányát. Zoé úgy gondolja a yakuza magányos, de már túlságosan régóta az ahhoz, hogy egykönnyen elfogadja a változást.

Yuu és ő barátkozni kezdenek egymással, a testőr tanít is néhány technikát Zoénak, hogyan védje meg magát, inkább reflexszerű, logikus mozdulatokat szorult helyzetekre, bár nyomatékosan megkéri őt, hogy ne buktassa le a yakuza előtt, mert az a fejét veheti érte. Ahogy telnek a hónapok, egyre szorosabb barátság szövődik közöttük, nevetgélnek együtt, néha piszkálják egymást, s sok olyan kérdés előkerül, amelyről mással nem beszélnének. Yuut érdekli, Zoé hogy tudta elfogadni például. Ez egy elég húzós kérdés számára, de vall a testőrnek. A szülei nem tudták elhelyezni őt magukban, azzal jöttek Zoénak, hogy hormonkezelés és műtétek után megszűnnének a gondok, csak döntenie kéne, fiú vagy lány akar lenni, ő meg ezt úgy értékelte, hogy nem jó nekik úgy, ahogy született, egy elcseszett gyereknek, egy hibának érzik. Zoé megmondja Yuunak, hogy még az ő reakciója is jobb volt, mint ahogy a szülei bántak vele, de Kisara-sama az, aki érzékelteti vele, hogy a lábai közé nem egy mutáns dolog alakult ki, s hogy nagyon is rendben minden úgy, ahogy van. Zoé irtózik attól, hogy összevagdossák, hogy valami mű vagy megcsinált legyen ahelyett, amit kapott, ráadásul a yakuza örömét lelheti benne, ha majdnem minden nap kéreti, ami persze Zoénak is sok örömet nyújt. Elfojtott bánat és harag hallatszik Zoé szavaiból, de az önbecsülésében tett kár gyógyulni kezdett, ebben Yuu teljesen biztos.

Szeptember elején szokott módon megrendezésre kerül egy yakuzagyűlés, melyre Kisara magával viszi Zoét. A fiú visszafogott, de szép yukatát kap erre az alkalommal tőle, s a férfi meghagyja neki, hogy nem azért viszi magával, hogy más yakuzák házikedvencei játszanak vele, vagy közszemlére tegye, milyen ritka példányra bukkant, úgyhogy ehhez tartsa magát. Persze Zoé semmit sem tud egy ilyen összejövetelről, ezért Yuura próbál támaszkodni, csakhogy a fiúnak is ez lesz az első. Tori, a testőrparancsnok szerint csupán nem szabad elkallódniuk vagy kínos helyzetbe kerülniük, ám ez a rendezvény második órájában megtörténik. Az egyik yakuza nem fér a nadrágjába és egy kis izgalmat keres, így amint Zoé kikerül szem elől, mivel körbenéz a színház kertjében, lecsap rá. Fogalma sincs, hogy nem egy szokványos fiúval próbál cicázni, a választása nagyjából azért esik rá, mert a ruhája könnyű hozzáférést biztosít, s csak egy fiatal testőr vigyáz rá. Hamar meglepetés éri, mikor Zoé udvariasan lepattintja, majd Yuuról is kiderül, hogy a kora ellenére igazi véreb. Faképnél hagyja a párost, majd nem sokkal később egy testőr golyót ereszt Yuuba. Elfogná Zoét, ám ő veszett vad módjára kitépi magát a kezeiből, végül amint menekülőre fogná, a fiú utána veti magát, hátulról ráugrik, mint egy nagymacska, s belemélyeszti a fogait a nyakába. Jó helyre sikerül, a testőr pillanatokon belül összerogyik, majd idegenek szedik le róla Zoét. Kisara rendezi el a helyzetet, Tori meg betessékeli az autóba Zoét, két másik társa Yuut kaparja össze.

Kisara biztos, hogy mérges, mert egy mukkot sem szól az út alatt, aztán a dolgozószobájába megy, de inti magával Zoét is. Torira kiosztja, hogy hova fektesse le Yuut, fogadja az orvost és intézkedjen, ha esetlegesen befutna valami, azzal kiteszi a férfi szűrét, majd magyarázatot követel Zoétól. A fiú elmesél mindent részletesen, ki mit mondott, végül mikor a yakuza rákérdez, beismeri, hogy Yuu tanította egy picit az önvédelemre. Ez felháborítja Kisarát, kikel magából, mire a fiú bevallja azt is, hogy látja, néhányan milyen éhes pillantásokkal méregetik, s nyugodtabb azzal a tudattal, hogy ha kell, meg tudja védeni magát. A yakuza fontolgatja, megbüntesse-e a két fiút, vagy lépjen túl a dolgon, hiszen jól jött az engedetlenség, végül előkeresi a whiskyjét és zsebkendőre önt egy keveset, hogy letörölgesse Zoé szájáról a vért.

Kisara belegondol abba, hogy ez a kölyök csak meg akarja védeni magát, de vele készséges, bármit elfogad tőle, s eddig nem látta jelét, hogy problémát eredményezne, hogy Yuura bízta. Tulajdonképpen büszke is lehetne rá, hiszen szépen leszerelte az idegen yakuzát, ellenállt az elrablásakor, az meg, hogy nem hagyta futni a testőrt, még előnyt is jelenthet Kisarának a későbbiekben. Míg letakarítja Zoét, arra jut, pont azért kellett neki, mert egy kicsit vad. Ő kezessé tette, de most a kölyök megmutatta a foga fehérjét, azt, hogy ő csupán egy megszelídített macska, amelyik egyetlen emberhez odadörgöli magát, de ha más nyúl felé, s nem tud elhúzódni a kéztől, odakap. És ez tetszik a yakuzának. Miután végzett, levetkőzteti Zoét, felfekteti az asztalára és a magáévá teszi. Nem mond szinte semmit neki, mert kíváncsi, ellenáll vagy megadó lesz a srác, s kifejezetten elégedetté teszi, hogy a bizonytalanság ellenére sem ütközik semmiféle akadályba. Dolga végeztével rendbe szedi a ruházatát, hagyja Zoét is felöltözni, majd engedélyt ad neki, hogy megkeresse Yuut.

Zoénak fogalma sincs, mit jelentenek Kisara gesztusa. A férfi semleges, nem jutalmaz, nem büntet, egyszerűen csak megfekteti, ha megkívánja, de számon kéri, ha megremeg a léc. Ezt Zoé el tudja fogadni, bár szeretné tudni, mikor cselekszik helyesen és mikor vét, de úgy gondolja, a yakuza szándékosan nem hagy nagyobb mozgásteret számára az ágyas szerepnél. Nem kéne ilyesmivel foglalkoznia, a srác tudja, mégis rágódik rajta. Persze sietve megy Yuuhoz, majd mivel több testőrrel osztozik egy szobán, arra kéri, hogy menjenek át az ő szobájába. Felajánl ő mindent, hoz neki enni-inni, ha megmondja, hogy kell ápolni a sebét, azt is vállalja, csak menjen át hozzá.

Yuu tudja, hogy a fiú fél a többi testőrtől. Nem mindtől, de van, akitől igen. Azt sejti, erre van oka, noha kétli, hogy bármelyik bántani merné a főnök kiskedvencét, mert amilyen büntetést kapna érte, azt egy életre megemlegetné. Minden testőr tudja, hogy ami a yakuzáé, az számukra érinthetetlen, de vigyázniuk kell rá, ezért Yuu nem aggódik, hogy Zoénak bántódása esne. Persze nem hagyhatja, hogy a védence féljen, ezért nem csupán átmegy vele a szobájába, de eldönti, hogy nem hagyta többet magára, ha nem muszáj. Megpróbál megtudni emellett valamit Zoétól, hátha elárulja, miért tart a többi testőrtől, ám semmit sem tud meg. Kizártnak tartja, hogy a védence félreértett volna valamit, talán csak nincs azzal tisztában, hogy minden testőr félti a farkát, ezért akkor se nyúlnának hozzá, ha elenyészően kicsi esély lenne rá, hogy Kisara tudomására jut. Éppen ezért kiselőadást tart a becsületről, hűségről, a yakuzák hatalmáról, a különféle ágyasokról. Például nem mindegy, hogy valaki szajha, vagy szerető, utóbbi kicsit megbecsültebb ugyanis.

Zoé hallgat. Tudja, hogy talán beszélnie kellene róla, hogy Kisara egyik testőre pályázik a seggére, de nem meri feldobni, mert úgy érzi, az ő nevén esne folt. Árulkodni sem akar, meg talán nincs nagy jelentősége, hogy a férfi stírölte a combjait, s a szemében csillanó vággyal odahajolt hozzá, hogy beleszagoljon a hajába. Úgysem mer hozzányúlni, mert akkor Kisara alaposan ellátja a baját. No meg Yuu bizonyára kicsit védené tőle, ami konfliktushelyzetet teremthet, s ha a másik testőr elég ügyes, ezt kihasználva szégyenbe hozhatja Yuut. Meg Kisara-sama is addig nyugodt, míg úgy érzi, az emberei becsülettel végzik a munkájukat, mellékzöngék nélkül. Szóval Zoé úgy dönt, majd ő odafigyel, és ha konkrét lépést tesz felé a testőr, majd megkérdezi Yuut vagy Torit, hogyan tovább.

A testőr felépül lassacskán, de Kisara hidegebbé válik Zoéval és kevesebbet hívja magához. Ennek a fiú nem látja okát, pusztán elfogadja, azonban nem meri elmondani neki, hogy néha fáj az alhasa. Yuunak beismeri, aki azt javasolja, mihamarabb mondja el a yakuzának, de Zoé nem akarja azt éreztetni a férfivel, hogy talán valamit rosszul csinál vele. Aztán persze arra gondol, tudnia kéne, nehogy kínos szituba kerüljön a halogatás miatt. El is megy Kisarához, bekopog hozzá a dolgozószobába, meghajol, bocsánatot kér a zavarásért, majd közelebb araszol, mikor a férfi csak biccent neki, ezzel jelezve, hogy hajlandó meghallgatni, miért háborgatja munka közben. Zoé nagy nehezen kinyögi, hogy fáj a hasa, majd összegörnyed. Bepánikol, mert ennyire erős fájdalmat még nem érzett és nem akar összeesni a yakuza előtt, ám ez későn jutott eszébe, Kisara már félig az ölében tartja és a fülére emeli a telefonját, hogy azonnal menetkész legyen Tori, amint kiér a kölyökkel az udvarra. Zoé nincs teljesen magánál az egyre terjedelmesebb pániktól és a fájdalomtól, de azért könyörög a férfinek, hogy ne műttesse meg, ne csináljon belőle se fiút, se lányt, a yakuza meg megígéri neki, hogy nem fog.

Mikor felébred és felfogja, hogy egy kórházi ágyon fekszik, Zoé első dolga a takaró alatt kutakodni, de egy erős kéz megfékezi, magabiztosan megfogja, s visszanyomja az ágyra, majd nem is ereszti el. A fiút meglepi, hogy egy olyan elfoglalt és zárkózó ember, mint Kisara, mellette van, de örül is neki. A yakuza tájékoztatja róla, hogy nem kellett a nemi szerve külső részéhez nyúlni, de a hormonháztartása felborult, úgyhogy lényegében kipakolták. Ez elég rosszul érinti Zoét, bár még mindig jobb ez, mint kipurcanni vagy olyan nemet kapni, amit a másik akar.

A felépülési időszaka csendben telik, Yuu beül hozzá, de nem nagyon tudnak mit mondani egymásnak, a kórházban nem is lehetnek olyan közel egymáshoz, mint otthon, Kisara legtöbbször csak benéz hozzá, bár ez ritkán történik meg, inkább küld valami kis apróságot Zoénak. Míg tart a hormonkezelés, a fiú hiába kerül haza, a yakuza nem hívja magához, ő pedig nem meri zavarni. Nem mintha sokat unatkozna, Yuu otthon újra közvetlenné válik, sőt, elkezd mesélni a yakuzatársadalomról, s hasonlókról. Később, mikor Kisara újra magához hívja egy éjjel, meg is kérdezi, miket tudott meg a testőrtől. Zoé nem érti, mi van, így felsorolja, a yakuza pedig elégedetten biccent. A fiúnak úgy tűnik, Kisara utasítására nyert betekintést ezekbe, ami bizakodóvá teszi. Bár azt furcsállja, hogy a férfi hiába hívatta magához, nem tér a lényegre. Merjen kezdeményezni? Talán nem lenne baj, ha odalépne hozzá, végigsimogatna a mellkasán, megkísérelne néhány gombot kioldani az ingén...

Azon kapja magát, hogy hiányérzete van. Ha Kisara-sama a hálójába hívta, perceken belül simogatni, csókolni, vetkőztetni kezdte, most meg itt ül vagy negyed órája, s a férfi még hozzá sem ért. Talán nem kívánja? Ez aggodalommal tölti el, megfordul pár lehetséges ok a fejében, miért veszíthette el az érdeklődését iránta a yakuza, úgyhogy végül arra a döntésre jut, ha visszautasítja, akkor kezdhet félni, addig nem festi a falra az ördögöt. Persze megkérdezi Kisarát, mikor az ing gombjaiért nyúl, hogy szabad-e.

Kelletlenül ismeri be magának a yakuza, de megkedvelte ezt a kölyköt. Szívós, megbízható, értelmes és hálás. Még mindig nem ismerte ki eléggé, mert nem merészkedett tovább egy határnál, amit meghúzott, de... talán... Úgy látta, Zoé szívesen tud meg többet a yakuzákról vagy róla, ha beszél, mindig csüng a szavain, ugyanakkor ott az a nyugtalanító tény, hogy túl közel kerültek egymáshoz Yuuval. Rábízta a testőrre, noha megfenyegette, hogy ha eltulajdonítja tőle, rettenetesen megbünteti, de Kisara is tudja, hogy van az a vágy, van az a... Szerelem? Igen, ezek nyugtalanították, mióta csak felfedezte a testőr pillantásában. Őrizte a fiút, figyelt a többi testőrre, hogy tisztességes távolban maradjon tőle, de túl sokat időzött mellette, átölelte, ott aludt az ágyában, közvetlenül ért hozzá. Kisarát rettenetesen bosszantotta, hogy későn figyelt fel az apró jelekre. Zoé is kis híján átharapta annak a testőrnek a nyakát, amelyik rálőtt Yuura, pedig nem volt egy halálos sérülés, csupán a vállába kapott egy golyót, de gyorsan felépült belőle, nem maradt hátra semmilyen szövődmény. Sőt, a szobája menedékében a vállára hajtotta a fejét, szinte mindig közel húzódott hozzá, szívesen fogadta az érintését. Látta a kamerákon.

Azóta figyelte a két fiút, hogy Zoét megpróbálták ellopni tőle. Volt köztük valami, amire nem adott engedélyt, s ez Kisarát rettenetesen zavarta. Korábban azt gondolta, megnyílt neki a fiú, de ahogy Yuuval látta beszélgetni, ráébredt, hogy annak a srácnak nyílt meg igazán, ami dühítette. Némi féltékenységet érzett, amit sosem ismert volna be magának sem, ám inkább engedetlenségnek, a tiltott gyümölcs nyalogatásának látta, amit egymással művelnek. Sosem kapta őket rajta, hogy csókolnák egymást, hogy a kezeik eltévednének a másik testén, vagy kétségeket ébresztene a takaróik mozgása, de ez nem jelentette azt, hogy biztos lehet benne, hogy nem játszák ki őt.

Engedély helyett Kisara-sama hűvösen kérdőre vonja Zoét, miféle kapcsolatban áll Yuuval. A fiú azt se tudja, köpjön vagy nyeljen, csak kikerekedett szemekkel rámered a férfire, mintha azt kérte volna tőle, hogy ógörögül énekelje el a japán himnuszt. Sőt, a kérdése még ennél is rosszabb volt, hiszen rengeteg mindent a képébe vágott vele: nem bízik benne, nem bízik Yuuban, bosszantja annak a gondolata, hogy esetleg kijátszák őt, vagy pedig féltékeny. Bár utóbbira nem voksolt volna, úgy gondolta, a yakuza számára ő csak egy olyan személy, akivel eltölt egy kellemes órát, aztán felteszi a polcra, míg újra ki nem akar kapcsolódni egy kicsit. Ennek ellenére kiakad a feltételezés hallatán, ellép tőle, de mielőtt a sértettségével válaszolna, vesz egy mély levegőt, hiszen tiszteli Kisara Ryuujit. Bevallja, hogy testvéreként szereti Yuut, de a férfi nem hisz neki, amivel eléri, hogy Zoé kiakadjon. A fiú bosszúsan megkérdezi tőle, hogy miért nem hisz neki, adott-e okot a bizalmatlanságra.

Ez váratlanul éri Kisarát, de Zoé hevessége arra készteti, hogy jobban megpiszkálja a parazsat, hátha lángra lobban, úgyhogy közli vele, hogy a kameraképek tanúsága szerint meglehetősen közeli kapcsolatba kerültek, ami egyikükre nézve sem jelent túl jót. Zoé persze harapós lesz, van képe megkérdezni tőle, a yakuzától, hogy mit látott azon a bizonyos felvételen. Addig hepciáskodik vele a kölyök, míg beparancsolja Yuut. A szembesítés remek eszköz, ezért arra utasítja a két fiút, hogy játszanak egymással. Nem várt választ kap, a testőr megrökönyödik, Zoé pedig üvöltözni kezd. Annyira kikel magából, amivel még a yakuza sem tud mit kezdeni, végül rávágja az ajtót, mondván, ő nem fogja hagyni, hogy Kisara megalázza, ő ezt nem csinálja, ha megverik érte, se, ha nem hisz abban, hogy hűséges hozzá, csessze meg. Ahogy a yakuza méregeti az ajtót, azon gondolkodik, vajon ezzel mit bizonyított be Zoé, hogy tényleg nincs közte és Yuu között semmi, vagy hogy ráhibázott volna a lényegre. Kapnak a fiúk egy esélyt, úgy dönt, aztán majd meglátja, rászolgáltak-e. A testőr kellemetlenül érzi magát, azt látja, fülét-farkát behúzva várja, hogy mihez kezd vele, úgyhogy elbocsátja. Rendesen hoppon maradt, ám a nyúl kiugrasztása a bokorból egy percet sem várhatott tovább.

Zoé alig lát a méregtől, a kezébe kerülő holmikat a földhöz vágja, úgy dühöng, de pár pillanat múlva megérkezik Yuu, aki leállítja. Amint megnyugszik annyira, hogy már nem félő, hogy tovább rombol, a testőr elereszti, s hirtelen megdermednek egy pillanatra mindketten. Zoé végiggondolja, hogy mióta csak mellé osztották Yuut, egyre szorosabbá, bensőségesebbé vált a kapcsolatuk, és ekkor ráébred, hogy a fiú szereti őt. Néhány másodperc múlva annyit mond neki, hogy ő is, s ha az utcán ismerkednek meg, mint két átlagos srác, biztos, hogy járna vele, de így, hogy valamilyen formában Kisara-samához tartoznak mindketten, reménytelen a kettejük ügye, mert ő hűséges akar lenni a yakuzához.

Yuu egy halvány, keserű mosollyal felel Zoénak, hiszen sejtette, hogy egyszer rájön, csak arra nem gondolt, hogy ennyire hamar. Nagyon jól tudja, hogy számára a srác tabu, s ezt nem akarta megszegni sose, mégpedig nem a büntetés miatt, hanem mert utána nem valószínű, hogy közel merészkedhet Zoéhoz. Neki többet ér a közös időtöltés, teljen az bármivel, mint az, hogy kifejezhesse az érzéseit. Végülis legalább tudja, hogy más körülmények közt lett volna rá esély. Nem olyan rossz ez.

Zoé Talegran - 1. részlet

Igazából nem terveztem előállni azokkal a sztorikkal, amik sosem kerülnek majd papírra, mert csak a magam örömére játszadozom velük a fejemben. Ritkán álmodok, legutóbb valami csontvázasat sikerült, halálra rémülten ébredtem, s mikor visszatettem a fejem a párnámra, folytatódni akart, úgyhogy lementem a földszintre pisilni, hogy azalatt eltakarodjon tőlem ez a borzalom. Sikerült is és most már egy ideje Zoé Talegrannal találkozgatok a képzeletvilágomban. Imádom ezt a srácot! Viszont gyenge gyomrú, kiskorú vendégeknek nem ajánlom az ő történetét. =)

Az első alkalommal filmszerűen, a saját narrálásával adta elő, ki is ő, mi is ő valójában. Azt mesélte magáról, hogy a szüleivel nem ápol túl jó kapcsolatot, több időt tölt az utcán, mint iskolában, majd megjelent egy boltból kilépve, méghozzá valami porcelán madárkával a kezében. Tokiói kamasz, a haja majdnem a válláig ér, feketére festett, divatosan vágott, kissé tupírozott, a szemei sötétbarnák, 165 cm magas, vékony testalkatú, kapucnis pulcsit és bő, sok zsebes nadrágot viselt. Azt mondja, imád lopni, izgalmat hoz az életébe, noha próbált megszabadulni a kleptomániájától, csak nem sikerült neki. Távolodik a bolttól, nézegeti a madárkát, majd azt mondja magában, hogy nincs rá szüksége, csupán a lopás öröméért hozta el, szóval... És eldobja, hátra se néz. Aztán váltott a kép, épp nekiment valakinek, majd ahogy továbbhaladt a forgalmas utcán, elvigyorodva vette elő a megszerzett pénztárcát, hogy megszámolja a benne lévő bankókat. Azt állítja közben, hogy ez a megélhetéséhez kell, mivel valamiből finanszíroznia kell a hobbiját, de nem derül ki, mi szórakoztatja. Aztán megint váltott a kép, épp egy fekete, sötétített üvegű BMW-t igyekszik feltörni, s azt mondja magában, ez a munkája, menő kocsikat lop egy Kirishima nevű alviláginak. Megjegyzi magában, hogy a zár nem akarja megadni magát, biztos valami spéci fajta, aztán kattan a feje mögött valami. Arra gondol, a filmekből ismerős ez a hang, de a nyílt utcán, Japánban, ahol tilos a fegyverviselés, csaknem szegez pisztolyt a fejének senki, mégis félve hátrafordul. De-de, az egy pisztoly, méghozzá egy magabiztos kézben. Remélve, hogy nem fogják lelőni eldob mindent és eliszkol. Hosszú ideig üldözi két öltönyös fazon, ám Zoé igazi futóbajnok, nagyon sokáig és rettentő gyorsan képes futni, ráadásul nem rest trükközni, berohanni ismert helyekre, ahol elbújhat vagy megszökhet.

Mindezt játszották vele két hétig. Az öltönyösök megjelentek a suli közelében, bekopogtak a családi házukba, elcsípték őt az utcán, majdnem elütötték kocsival, de mire elkapták, már rohadtul tele volt a tökük a kölyökkel. Viszont a főnökük minden kudarccal jobban a magáénak akarta tudni. Az első találkozás, szemtől szemben a menő BMW tulajdonosával igen fájdalmasra sikerül, mivel a két gorilla beleveri Zoét a szőnyegbe. A fiúka szájal, még a hurokkal a nyakán is megpróbál nyeregre ülni, ezt viszont a yakuza nem tűri, három hét veréskúrát oszt ki neki, hátha visszavesz az arcából. Az elég kemény időszak, nem okoznak kárt a srácban, de minden alkalommal rendesen helyben hagyják, majd az a testőr látja el, aki a közvetlen felügyeletével lett megbízva. Fiatal srác, a neve Yuu, vonakodik ettől a feladattól, úgy érzi, a főnöke nem tervez komoly testőri jövőt számára, noha még nem nyílt alkalma bizonyítani a rátermettségét.

Kisara Ryuuiji visszafogott, keménykezű, komoly férfi, az emberei tisztelik, és félik a haragját, mivel aki átvágja, arra kegyetlen bosszúval sújt le. Már a harmincas évei végén jár, sokat dolgozik, többnyire hűvös viselkedése és figyelmes pillantása az üzletfeleit is óvatosságra intik. A három hét veréskúra Zoét is lecsillapítja, megtanulja a protokollt, meghajol a yakuza előtt és nem ugat neki, sőt, ha nem kérdezi, már meg sem szólal, úgyhogy elégedett lehet a rajta végzett munkával. Szemléli a kölyköt néhány percig, játszik az idegein azzal, hogy nem szólítja meg, nem ad neki semmilyen utasítást, hogy megízlelje, mennyire tette kezessé a fenyítés, aztán hogy Zoé csendben ácsorog előtte, néha a szemébe néz, néha nézelődik, máskor talán gondolkodik, befejezettnek ítéli az első fázist.

Zoét elég rosszul érinti, hogy megfosztották a szabadságtól, gyorsan ki is terveli, hogyan szökhetne meg, de nem kerít rá sort, mert tudja, hogy a férfi újra a nyomába küldené a vérebeit, neki meg nincs kedve állandó menekülésben élni. Tisztában van vele, hogy Kirishimánál némi menedékre lelhetne, de azt sem felejtheti el, hogy ennek ára lenne, ő meg nem akar kétes üzletekbe bonyolódni egy gazfickóval. Hát marad a fogság, Yuu figyelmes pillantása, a csend és a kétség. Aztán megkapja a yakuzától, hogy készüljön fel az éjszakára, legyen tiszta és bújjon bele a kapott ruhába. Megnézi a selyemből készült yukatát, fintorogva leejti az ágyra, majd megkérdezi a testőrt, hogy ez valami női hacuka-e. Yuut erősen meglepi, hogy ez a srác mennyire járatlan a hazája kultúrájában, de úgy érzi, nem ez lesz az elkövetkezendő két óra legkellemetlenebb dolga, úgyhogy igyekszik megőrizni a nyugalmát. Biztosítja róla Zoét, hogy majd segít neki felvenni, aztán elküldi fürdeni. A srác számára nem zsákbamacska, mi következik és őszintén fél tőle. Nyilvánvaló, hogy a ház ura beneveli, aztán vagy megtartja, vagy túlad rajta, ám mindkettő ugyanolyan rémisztő lehetőség Zoé szeme előtt. Sokáig ázik, nem bír megnyugodni, úgyhogy Yuu megjelenik egy fél óra múlva. Azt mondja, azt a kellemetlen feladatot kapta, hogy ellenőrizze, megfelel-e a sama igényeinek, úgyhogy kénytelen tüzetesen megnézni Zoét. És itt a pardon.

Szerencsére Zoét nem nőtte be egy őserdő, ezért sem leveszekednie nem kell vele, hogy intézkedjen, sem neki a kezébe venni az ügyet, mivel a yakuza bizonyára megbüntetné, ha a kérése ellenére nem a megfelelő állapotban kerülne elé a zsákmánya. A nagyobb baj az, hogy Zoé lábai közt nem a szokott csomag leledzik, úgyhogy szegény Yuu csak annyit tud kibökni, hogy "Ez mi?!". Zoé megremeg, mert a testőr reakciójából ítélve akár a halálára is felkészülhet, ezért elmondja neki, hogy biológiailag inkább nő, legalábbis ami az altáját illeti, aztán merednek egymásra, mint két halálraítélt, végül Yuu megkérdezi, hogy "Lehetne, hogy én ezt... nem vettem észre?", Zoé meg ígéretet tesz neki, hogy nem árulja el őt.

Kilencre szépen felöltözve, rendbe tett hajzattal megjelenik Zoé a yakuzánál. A férfi már megszabadult az öltönyétől és a nyakkendőjétől, kissé szétgombolta az ingét és épp egy pár korty italt forgat a poharában. Végigméri a zsákmányát, nyugodtan hörpint egyet, majd leteszi a maradékot, és lassan elkezdi becserkészni a zsákmányát. Több, mint egy hónapja várt erre, így egyszerre türelmetlen, de nem akarja elsietni sem, egy ilyen fogásnak kijár a figyelmes elfogyasztás. Nos, ha azt gondolta, hogy a fiú csendben eltűri, hogy megdugja, itt rájön, hogy tévedett, a kölyök ugyanis annyira be van rezelve, hogy kapásból ugatni kezd neki. Minden kutya ugat, ha meg akar ijeszteni, nem igaz? Szinte élvezettel tesz meg minden lépést felé, mert tudja, hogy ellenállni nem fog merni a kölyök, aztán mégis meglepődik, mikor Zoé elutasítja, félretolja a kezeit, hátrál tőle. Kisara az ágyra tereli, ettől azonban a fiú szinte megvadul, úgyhogy hasra vágja és leszorítja, míg mozdulatlanná nem válik. Közben duruzsol a fülébe, hogy minél harciasabban viselkedik, annál durvább bánásmódot ér el, szóval jobb lenne, ha megnyugodna és nem ellenkezne. Persze tudjuk, az ilyen szöveg mennyire képes lecsillapítani valakit.

Minden vadállat érzi a zsákmánya félelmét, de azt is tudja, minél tovább tartja rettegésben, annál édesebb lesz a húsa. Na Kisara erre játszik, lassan fedezi fel a leszorított kölyköt, aztán ő lepődik meg a legjobban, mikor ujjai nem beleütköznek a fiú heréibe, hanem belesiklanak egy nedves résbe. Azonnal visszarándul Zoétól, egy erőteljes mozdulattal megfordítja, majd szinte letépi róla a yukatát, végül teljesen elképed a látványtól. Megszokta, hogy a betörésre ítélt fiúk félnek tőle, van, aki a durvaságtól fél, van, aki a megaláztatásról, van, aki csak nem tudja, mire számítson tőle, de ennek a kölyöknek mindet túlszárnyaló félnivalója volt, s maga sem tudja első blikkre, mihez kezdjen vele, úgyhogy ott hagyja az ágyon.

Zoé kis híján elsírja magát. Egy napon két idegen szerzett tudomást a titkáról, mely egy olyan dolog, ami még a szülei és közé is gátat tudott képezni, ami megkülönbözteti mindenkitől és ami mások számára gondot jelent. A yakuzán ugyan nem látott iszonyt, mégis elhúzódik tőle, pedig addig feltett szándéka volt megdugni, sőt, szíverősítőnek iszik még egy korty whiskyt. Zoé úgy gondolja, vége a dalnak, összehúzza testén a yukatát, mindjárt előkerül a stukker, vagy pedig telefonálni fog a férfi, s hamarosan a Kirishima-félék fognak rá licitálni, hogy aztán a nyertes széttéphesse. Ám nem így lesz, Kisara visszatér hozzá, elfekszik mellette és lassan megsimogatja a vállát. Zoé már megint nem tud rajta eligazodni, úgyhogy néhány simítás után ráugat: "Úgy dugjon meg, hogy valszeg teherbe is ejthet!". Sikerül ezzel sokkolnia a yakuzát, az megint ott hagyja pár percre, s most már erősen gondterheltnek is tűnik.

Mikor harmadszor is visszatér a férfi, Zoé eltűri a tapogatózását. Úgy véli, felesleges elfutnia, kapálóznia, talán ha tényleg nem tanúsít ellenállást, a yakuza nem fogja bántani. Persze ettől még nagyon nehéz elviselnie az érintéseket, majd az egyre szaporodó csókokat. Bár puhák, és ha leszámítja azt a tényt, hogy egy veszélyes bűnöző magasodik fölé, még izgalmas is. Zoé becsukja a szemét és belekapaszkodik a yukatája ujjaiba, remélve, hogy nem lesz fájdalmas, amit Kisara tesz vele, de aztán képtelen nyugton maradni, mikor a férfi a kezébe veszi a farkát. Rögtön érte nyúl és félrehessegeti a mancsát, hogy megmutassa a helyes fogást, mert nem akarja eltűrni a fájdalmat, a sama meg elégedetten megfigyeli, mit csinál magával. Sosem beszélt a kötelezőnél többet, mindig, ha Zoé vele volt, a csendbe burkolózott és tanulmányozta a fiú viselkedését. Nem szállt vele vitába, nem fitogtatta a hatalmát, nem adott semmiféle magyarázatot neki, egyszerűen csak felmérte, mikor mire megy vele, s aszerint cselekedett. Ez a helyzet más, egy merőben új szituáció, amibe bele kell rázódnia. Ez a kölyök sem működik másképp, mint a többi, amitől mégis különbözik azoktól, hogy őt megtartaná, ha megtanulja kezelni.

Azok a srácok, akiket betört, egy-két alkalmat követően elkerültek tőle, ezért mindegy volt, mit éreznek iránta, gyűlölik-e, félik-e, megvetik-e, vagy rajonganak esetleg érte, de Zoéban látott valamit, ami tetszett neki. Nem egy szelíd kölyök, ha fél vagy ha nyeregben érzi magát, pofázik, ráadásul esze is van, okosan menekült és bár nehéz volt letörni a harci kedvét, sosem tett meggondolatlan dolgokat. Kisara számára Zoé viselkedése egy fiatal, kisebb termetű vadállatét idézte, amelyik megtanulja, meddig nyúlik a területének határa és azon belül kezd el berendezkedni.

Az együtt töltött éjszaka mindkét fél számára kellemessé válik, mikor Zoé rájön, hogy a férfi nem akarja bántani, sőt, figyel rá, hogy még csak fájdalmat se okozzon neki. Tényleg nem tesz le arról, hogy a magáévá tegye, de türelmes vele és vigyáz rá, s ami a legfontosabb, elfogadja olyannak, amilyennek született. Mivel az ott töltött órák alatt egyre jobban érzi magát a yakuzával, nem nehéz megadnia magát neki, aztán a távozásakor úgy tűnik számára, a férfi elégedett vele. Lehet, hogy nem egy nagy karrier egy bűnöző ágyasának lenni, de amíg az nem áll elő átalakítóműtéttel, hormonkezeléssel, vagy közhasználattal, addig Zoénak megfelel.

A mindig nyugodt Yuu szinte remegve várja vissza őt, amint a szobába lép, felugrik az ágyról és elébe siet. Tudni akarja, mi történt, Zoé meg csak annyit közöl, hogy a yakuzának eszébe sem jutott őt elővenni, úgyhogy megnyugodhat, amúgy nem volt annyira rossz, azzal vesz egy gyors zuhanyt, majd lefekszik aludni. A testőr az ágya mellett ül, sokáig nem tud magához térni, hogy megúszta ezt az ügyet, ám reggel magához hívatja a főnök. Feszesen áll előtte, fél a megrovástól, hiszen a komoly vétség akár az életébe is kerülhet, de ha csak kicsapják a házból, azzal is szégyent hoz a családjára. Kisara rájön a viselkedéséből, hogy tudja, mi Zoé, mégis rákérdez, a fiú pedig leszegett fejjel beismeri az igazat. A yakuza biccent egyet, azzal közli, hogy ő lesz Zoé állandó testőre, s ha bárki megpróbál hozzányúlni, azt megakadályozza, aztán jelenti neki, ellenkező esetben repül a háztól, majd Kisara hozzáteszi, hogy ő sem nyúlhat a kölyökhöz, ha ilyen áruláson kapja, elbúcsúzhat a farkától, mint bárki más, aki az ő szeretőjére pályázik. Yuu abszolút tisztában van vele, hogy ez egyszerre érdem és halálos fenyegetés is, úgyhogy mélyen meghajol a ház ura előtt, utána eliszkol.