Fellendült a kedvem és a pörgés is

Ákos ma rám írt, hogy "mizu, remélem, jobban vagy, mert láttam, október közepén eléggé ki voltál készülve". Ja, így visszatekintve eléggé szakadoztak az idegeim. Most már jobban vagyok, felvérteztem magam a pszichológusommal való munka segítségével. Bár a hajam rémesen hullik, így lehet, csak olyan mélyre nyomtam a stresszt, hogy a mindennapjaim normálisnak mondhatóan teljenek, hogy másképp jelez a szervezetem: változtass! Egyelőre nem tudok, maradok itt és igyekszem olyat tanulni, amivel nagyot léphetek. Persze ez energia és idő, ami még mindig kisebb gond, mint a pénz. De azt határoztam el, hogy inkább eladósítom magam valamilyen formában, semmint azért halasztgassak ilyen volumenű dolgot, mert nem tudom önerőből összekaparni rá az árát.

Rengeteget gondolkodtam az elmúlt hetekben, főleg ebben a kettőben. A pszichológusom két hétre szabadságra ment, holnap fogunk végre találkozni és már nagyon várom, mert több nyitott kérdésre találtam ki választ. Az egyik a karriervonal, amiben nagy segítségemre volt Benedek és Nana. Nagy lehetőséget látok abban, amiről beszélgettem velük és úgy érzem, jobban meghozza azokat a dolgokat, amikre most szükségem van, mint az A terv, ami egy hosszútávú folyamat lenne. Azt sem vetem el teljesen, kiegészítőnek vagy egy tíz-tizenöt év múlva esedékes karrierváltásnak kiváló alapot adna, de a B terv akár egy éven belül sok gondomat megoldaná. Valahol a két terv tökre hasonlít, ez is tetszik.

Az előző bejegyzés után szépen meggyógyultam (a köhögés ótvar sokáig ragaszkodott hozzám, még most sem tökéletes a helyzet - köszi, 2020-as covid...), noha le kellett mondanom minden programomat, így ugrott a Zsikével való találkozó, a pszichológussal való ülés és a nyáron eltervezett, elővételesen megvett jegyes koncertrandi Timivel. Robival mentek és azt mondták, mind a három tribute előadó (The Greendays, Rammstein és Linkin Park) nagyon jó volt. Vérzett a szívem. Viszont a pihenőnek hála a tavasszal foglalt nyaralásra eljutottam, így megnéztük Egert és a várat, és elhédereltünk Egerszalókon a csapattal. Nagyon jól sikerült, csodálatos időnk volt, képek és ajánlók az IG-men láthatók. Sajnos Szotyika meghalt az érkezésünk után másfél nappal, de már a nyaralás előtt láttam rajta, hogy húzza őt a szivárványhíd és az örökzöld mezők. Megvárt a kis drága, elbúcsúzott és csendben továbblépett éjjel. Egy csütörtöki nap volt, Feri nem mondta el a telefonba, hogy ne rontsa el a kedvemet bachata előtt, hanem kivette Szotyit a halotti fészkével együtt, aztán az egész pelusukat kicserélte a fiúknak, és csak akkor mondta, mikor beléptem az ajtón. Szotyolácska távozása eléggé megnyomott, másnap még a pszichológusom tartózkodó, addig a simogatást se engedő macskája is az ölembe fészkelte magát. Az nagyon édes volt, mondtam is, hogy érzi a szomorúságom és a veszteségem.

Egy héttel később a tesómmal végre sikerült találkozni, sőt, a tavaly beígért közös Word press kiállítás megnézése is teljesült, utána pedig beültünk ramenezni. A hosszú hétvégét anyósnál töltöttük, pedig Nana halloweeni bulija is csábított rendesen. Csak nem volt hangulatom sokan együtt lenni. Szerettem volna, még Nami is tudott menni, én pedig rettenetesen szerettem volna találkozni vele, de behúzott az antiszoc feeling. Zilizen pihentünk egy nagyot és természetesen egy hízókúrának megfelelő mennyiségű ételt és süteményt elfogyasztottunk. Anyós direkt a kedvemre tett, tárkonyos levest csinált, én meg másfél adagot tömtem magamba étkezésenként. Feri azzal szekált, hogy majd mérlegre állít és kinevet, de végül ez nem történt meg.

November első hétvégéjén, másfél év után végrevalahára lejutottunk Bogicáékhoz. A kisfiuk már betöltötte az egy évet, új helyre költöztek, de mindig nyugtattam Bogit, hogy inkább várjunk, amíg a körülmények helyreállnak, semmint bevállalja, hogy fogad minket, miközben alig bír életben maradni. Nagyon jól éreztük magunkat, a kistöki tíz-tizenöt perc múlva már Feri karjaiba kérte magát, mindenfélét játszottunk, megetethettük, ami nála egy kiváltság, mint kiderült, volt repülőzés, ami csak kell. A két kiskutya is sokat változott, Topika nagyon nyitott és bátor lett, ami mindig elképeszt a borzalmas, szaporítótelephelyi múltját ismerve, Panni makrancosabb lett. Imádnivalóak ők is, és velünk aludtak, közöttünk a lábainknál, ami nagy feeling volt. Remélem, a következő találkozó még idén megvalósul, de semmiképp sem túl sokára.

A héten kedden sikerült összehozni egy csajos estét Timivel. Vásárolgattunk, vacsiztunk és beszélgettünk. Nagyon hiányzott, hiába találkozunk heti kétszer a salsa és a bachata miatt. És... (dobpergés) fél év után sikerült bratyóval is összehozni egy találkozót! Elég cefetül voltam a pirosbetűs ünnepnapom miatt, úgyhogy nem én mentem le hozzá, hiába tudtam volna cicázni, hanem megkértem, hogy jöjjön ő. Nem állt az útjába a vonatozással járó stressz és jót beszélgettünk, visszakaptam a cicás fülvédőmet is, együtt vacsoráztunk egy jót, a program végeztével meg felraktam a vonatra - na nem szó szerint -, aztán otthon befeküdtem egy kád forróvízbe. Kellett.

Most hétvégén megint Zilizre megyünk, mert Feri bátyjának a feleségének lesz meglepetés születésnapi bulija, kedden pótoljuk Zsikével az elmaradt talit, pénteken pedig a nagyon várt buli következik, másnapra pedig Nana szervez egy közös eszem-iszomot, amire tervezek menni. Tudom, hogy adós vagyok a Kráni kaland részleteivel, de mint az látható, nem épp a gépnél ülök mostanság. Sims 4 helyett írhattam volna... de már nagyon szerettem volna játszani, szóval... majd, türelem. Sorry.

Most rohanok Timihez.

És egyszer fenn

A tegnapi nap baromi fárasztó volt, egész nap a fejünkön ugráltak az ügyfelek, csörgött a telefon, úgyhogy alig vártam a nap végét. Utána megvártam Benét és elmentünk a Bubble Bárba, ami kicsit eldugott helyen van a Deáknál, de nagyon tetszett. Volt kuponunk, úgy kerültünk oda és kiderült, hogy ők tök jó szöveget írtak a kuponhoz, ám a kupont kiállító cég nem tette rá, pedig elég sokat lehet szenvedni azzal, hogy egyáltalán az ember azt kitalálja, melyik helyre szól a kuponja és hova kéne mennie. Mindegy, a lényeg, hogy kicsit kalandos úton, de odataláltunk. Kellemes kis hely, süteményt is lehet kapni és amivel teljesen megfogtak a vendégszeretet mellett, az az, hogy pohárban is lehet kérni az italt helyben fogyasztásra, mivel "környezettudatosak". =) Nagyon kedvesek, ráadásul valahogy másfajta bubble tea-t adnak, mint amit eddig ittam, vannak őrült ízek is, így én ajánlom a helyet. Személy szerint egy túrótorta szeletet ettem eper öntettel a tetején, s kiderült, hogy az ízvilág, amit a tea-ben választottam, még senkinek sem jutott eszébe, ezért mondták, hogy ha nem finom, vigyem vissza, kapok egy másikat. Nem nyerte el a tetszésemet, a kivi és a tej valahogy nem szerette egymást, viszont rábíztam magam a férfire és amit elvitelre kaptam... Isteni volt. Taro nevezetű ázsiai növény gyökeréből is csinálnak ízesítést, ez egy tejes tea, s nekem nagyon bejött. =D

Otthon úgy volt, hogy varrunk, de mindketten nagyon le voltunk merülve, így Bene vacsit csinált, addig én beszéltem apuval telefonon egy 25 percet, utána felmentem Talyékhoz, mivel ma Szegedre megyünk, s csak holnap éjszaka jövünk haza, és megkértem, hogy nézzen rá Kodamára, csak ehhez oda kellett neki adni a kulcsomat. =) Kicsit megdögönyöztem a lányait is. ^^ Alapvetően nem szeretem a kopasz állatokat, szeretek egy szőrös kisállatot simogatni, de Talynak a harmadik kopasz patkányát imádom, sőt, mind a három csapatból a kopaszok voltak a kedvencem, Manó, Jona és most Szotyi. Nem szeretnék saját kopit semmiből, de az övét mindig olyan szívesen szeretgetem. =D Nezumi is édes, kis kalandor, de Szotyimotyi valahogy annyira a szívemhez nőtt. Kodama nagyon cukker volt, ahogy játszott velük, volt nagy izgalom és ugrabugra. ^^ Én mindig azon csodálkozom, mikor Taly megkérdezi, nem rosszalkodtak-e a csajok, bár lehet, én már Kodamához hasonlítok mindent, akinél nagyobb rosszaságokat senki se tud kitalálni. =D A kutya sem kifejezetten rossz, csak csinál pár kellemetlenséget. A legújabb zizije, hogy felkuporodik a székre, lerángatja a konyharuhát a földre, sőt, kipakolja a szennyesládát, mert a benne lévő ruháknak mi szagunk van és így mikor nem vagyunk vele, egy kicsit mégis úgy érezheti, hogy velünk van. Rafinált, nem? Persze kártékony egy állat, én mindenkit lebeszélek arról, hogy lakásban kutyát tartson, mert a cipőket előszeretettel rágcsálja, ha rossz napja van, mindent széttép, amit talál...

Alig várom, hogy menjünk Szegedre. =) Holnap találkozunk Maricával valamikor délután, amiért ő is, én is nagyon izgatottak vagyunk. ^^ Természetesen viszem Björnt, úgyhogy lesz fotózás megint. Wííííí~! =D

Egy rossz hét vége

Nem tudom, mit mondhatnék. Most a négy nap úgy ment el, hogy pocsék volt valamennyi. A bubble tea-zés nem jött össze, végigkeringtünk a fél városon nyomorogva a többi ember között, Bene a postával szenvedett, mert őskáosz van, aztán kiderült, hogy betegség miatt zárva a hely. Másnapra éreztem, hogy beteg leszek, haza is küldtek, én meg elterveztem, hogy írok, varrok... A varrás össze is jött, kapott Björn egy új nadrágot, amivel egészen meg vagyok elégedve, de írni egy betűt se sikerült sehova se. Pénteken már lázam is lett, az egész napot végigaludtam szinte. Délutánra megbeszéltük, hogy átjön Timi, de mivel negyed órával azelőtt ébredtem, hogy megérkezett volna, nagyon nem voltam képbe az elején. XD Beszélgettünk, yaoit néztünk, Bene csinált levest, meg a Timi által hozott szeretetcsomagot fogyasztottuk. ^^ A második vendégünket telibe röhögtem az új feje miatt, bár álláspontja szerint én hülyébben festek vörös hajjal. =) Érthető módon nem jutottunk közös nevezőre, de nem baj, nem is kellett.

A lolimeetről késtünk egy órát, mert folyton lesírtam a sminkem és ramatyul voltam. Nanának azt írtam, hogy lehet, nem is megyünk, pedig ez ilyen előre fizetős meet volt egy olyan helyen, ahol még nem jártunk, aztán átmentünk egy másik helyre babás meetet tartani. A vége előtt eljöttünk a második taliról, mert nem voltam jól, aztán itthon lefeküdtem aludni. Ma folytatjuk a meetezést, bubble tea-zni megyünk kis csoportban, oda már viszem Björnt, de hogy mire jut ma időm, passz.

Most én vigyázok Talyék két patkányára, Nezumira és Szotyira. Úgy imádom őket. =D Lecipekedtem, letettem a szobában a kecót, jött Kodama. Megismerkedett a lányokkal, aztán mondtam neki, hogy most mi vigyázunk rájuk, erre a kutya leült a ketrec mellé és nem is tágított mellőle. Juhászkutya, na. =D

Nem jutott eszembe cím XD

Igyekszem nem szétspamelni a blogomat a BJD-vel, de akárhogy is nézzük, immár szerves része lesz az életemnek ez a hobbi is. =) Szombaton volt egy meet, a farsangi, amire nem lett kész a táska, mert kiderült, hogy nagyon sokat kell rajta még dolgozni, hogy olyan legyen, amilyennek elképzeltük, de kitartóak vagyunk Benével és együtt csináljuk. =) Amúgy feeling, Björn itt ül mellettem és nézi, ahogy blogolok. XD Kicsit nyírtam a frufrujából, s bár még nem tökéletes, úgy beszéltem meg vele/magammal, hogy majd ha megjön a parókasapi, akkor csinálom meg véglegesre.

Kimentem tegnap két leányzóért a Nyugatiba, aztán a Gólemben rengetegen gyűltünk össze. Végre kezdek a nevekhez arcokat és babákat kötni, de még tutira kell idő, mire mindenkit el tudok helyezni, helyesen össze tudok párosítani mindennel. ^^ Nana remekjó meetet szervezett, a bingónak nagy sikere lett, Talyék is látták, milyen közösségbe járok és olyan cuki volt, rájött az izgalom, hogy mikor jön már meg az ő lánya, még Namival is egyeztetett, milyen festést szeretne majd. =) Várom én is a leányka megérkezését, biztosan nagyon szép lesz és szeretem Taly lelkesedését.

Végre láttam élőben babákat és tulajdonosokat, a fotóimat főként Instagamon, a ma indult Menedéken publikáltam, de a két kedvencemet megmutatom. Egyébként a rossz fényviszonyok miatt nem tudtam fotózni, pontosabban szinte semmi nem látszik a készült képekből.

Lenivel az elsőn és Nestával a második képen. Mindkét leányzót nagyon szeretem, jó a stílusuk, Nana és Marica ért a fotózáshoz is, ezért biztos, hogy lesz még sok kép a jövőben is, főleg, mert tetszett nekik - a tulajdonosoknak és a babáknak - Björn. =D Kaptunk egy felkérést is, Raven és Nana szeretne megeleveníteni egy történetet, s mivel Björn hasonlít az egyik szereplőhöz, megkértek, hogy hozzuk össze a fényképsorozatokat, én pedig elfogadtam annak ellenére, hogy a srác teljes mértékben heteró. Szerencsére mentes mindennemű homofóbiától, inkább magától a szextől, szexuális helyzettől fél, de idővel az szerintem elmúlik majd nála. =) Tök jó érzés amúgy, hogy a srác, akire ennyit vártam, tetszik a csajoknak is. Mint karakter, egy tündér, és mint BJD, nagyon szép munka, kidolgozott, ötletes megoldásokkal bíró...

A meet után néhányan átmentünk az Astoriára enni, ott Nana megszakértette meztelenül Björnt. Kiderült, hogy a könyöke is duplajointos, mivel Nana nem szívbajos, állítgatja, pakolja, forgatja lazán a babákat. =D Kaptam tőle jó tippet, hogyan nyírjam meg a frufruját, Namival megbeszéltem, hogy nyolcadikán adom oda neki festésre és moddolásra a nagyfiút, addigra pontosan kisütöm, mit szeretnék, hiszen Nana azt javasolta, hogy szedessek le a nyakából is egy keveset, mert nagyon nyakas. =)

Elhatároztam, hogy majd szeretnék rament enni, mert megkívántam, ahogy ott ették előttem a lányok. Jót beszélgettünk, akkor került sor a Nestával közös, ölben ülős fotózásra. ^^ Miután Benével hazaértünk, letettem a srácot és levettem a parókáját, mert meg akartam mindjárt vágni, de még elmentünk boltba, aztán elmaradt a fodrászolás, másnap, azaz ma reggel meg Bene megkérdezte: "Miért kopasz szegény?". =D Komolyan, már csak vigyorgok ezen... ^^ Örülök, hogy együtt tudjuk csinálni ezt is, remek érzés.

Ma is felébredtem korán, pedig ki akartam magam aludni. Délután kajáltunk és sétáltunk egy nagyot, lenéztünk a klubba, aztán mivel hívott kju, bementem dolgozni. Nem volt nagy munka, bár öt órát töltöttem az irodában, úgyhogy szerintem vállalkozom még ilyesmire.

Kodama szombaton meg lett nyírni és nagyon cuki lett. Én sokáig nem tudtam elképzelni, milyen lehet egy kozmetikázás után, nekem nem volt ötletem, milyen formára kéne vágni a szőrét, de a kozmetikus csaj nagyon profin megcsinálta, a kutyánk nagyon édes lett. =D

Nagyon kis szép lett, tiszta puha, így eltűnt szinte az összes sötét szőrszála, már csak a füle és a farka olyan, a tapiját meg nagyon édes kerekre vágták, szóval most aztán tényleg plüsskutya lett Kodamából. =D

Vége az álmatlan éjszakáknak

Ma már rémesen ki voltam purcanva agyilag, átmentek dolgok a fejemen feldolgozás nélkül, azt sem tudtam, mi van körülöttem, meg ilyen apróságok. Beszélgettünk Timivel, mondta, hogy belerúgott valamibe és fáj a lába, majdnem elsírta magát, néhány perc múlva én azt válaszoltam rá, hogy én is majdnem elsírtam magam, csak melóhelyen nem akartam, meg csak azt akartam, hogy legyen megoldva a helyzet, erre visszakérdezett, hogy még mindig a lábáról beszélünk-e. Hát én spec arra gondoltam, mikor azt hittem, a nekünk jött csomag nem nekünk lett szánva, s mikor rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogy jött ez nekem, elkezdtem röhögni, bár ez inkább röhögőgörcs volt és alig tudtam leküzdeni, meg aztán majdnem sírtam is.

Mindenki annyira nagy lázban volt körülöttem és mindenkinek szerettem volna örömet okozni, mindenkivel együtt akartam csomagot bontani, úgyhogy kitaláltam, hogy péntek este az Alleeban csinálunk egy nagy csomagbontást, mikor Timi rákérdezett, hogy akkor hogy is lesz a program és rájöttem, hogy meg sem kérdeztem tőle, hogy nem baj-e, ha összehívom, aki szeretne ott lenni a csomagbontáson, ezzel szétrobbantom a szokott pénteki talinkat. Na akkor jött a fejhez kapás, Taly mondta, hogy suliban van, Nana nagyon megörült a közös csomagbontásnak, de visszamondtam és ő is rájött, hogy nem ér rá, Benével hárman meg már meg tudtuk volna oldani. Persze a dolog nem így lett.

Én hazajöttem, hogy varrjak egy keveset, tegnap ugyanis nekiültem a táskának, kiszabtam az oldalait és a belső oldalait, összevarrtam őket egymással, majd elkezdtem a táska falait is összevarrni. Itthon ma az a meglepetés ért, hogy nem működik a gép, folyton elszakad a cérna, eltűnik az alsó szál, mire rájöttem, hogy be kell pattintani az orsótartót alul, s utána már jól ment. Bele fogok rázódni és a tűfóbiám is el fog kicsit pártolni tőlem, mivel úgy fest, a táska elkészülését jobban akarom, minthogy pár tűszúrás megriasszon. =) Nagyanyámtól lestem el anno, hogy ha nem adja magát jól két anyag, gombos tűvel össze kell ölteni, úgyhogy bár lassít a műveleteken, mégsem annyit, mintha vissza kéne fejteni az elrontott varrásokat. =) Egyszer tegnap ez is előfordult, de ma már egészen egyenesen tudtam varrni. Oké, tegyük hozzá, nincs sem szemmértékem, sem térlátásom. XD Sebaj, megdolgozom a sikerért. ^^

Épp indultam volna, mikor Bene megérkezett. Addigra a kutyát már ráncba szedtem, pórázt tettem rá, rajtam volt a kabát, vállamon a táska, indulásra készen álltam, de Bene kezében egy kartondoboz leledzett, amit nem lehetett félreérteni, hogy micsoda. Kábé fél füllel még hallottam, hogy a munkaidejének lejárta előtt fél órával érkezett meg a futár és hogy Bene abban reménykedett, hogy már nem leszek itthon, ő letette volna az ágyra és jön utánam, bár tudta, hogy kiakadok, ha játék után találom meg, mert úgy gondoltam volna, hogy szólnia kellett volna, hogy megjött Björn. =)

Mondanom sem kell, még a táskát se dobtam le, s már estem is neki a csomagnak. Azzal kezdtem, hogy kiszabadítottam a papírokat, ami a dobozra volt csomagolva, majd a postai ragasztást felvágdostam. Tudtam, hogy felnyitották a csomagomat, mert kerestek benne illegális árut, mondjuk így, meg a lelkesedésem is vitt, alig jutottam el addig, hogy lefotózzam a dobozt. XD

Csomó kis darab volt benne külön csomagolva. Egy pár barna szem, némi putti, egy tépőzár, amire még nem sikerült rájönnöm, mire jó, hova kéne felhasználni, szivacs, amivel tisztogatni lehet, meg a kampók és a kiflik, amiket egészen a mai napig nem tudtam, mire jók. XD

Hát így nézett ki a dolog. Azt hiszem, ekkor vettem le a kabátom, mert láttam, hogy még egy pár percet rá kell szánnom az összerakásra. Én arra számítottam, hogy egyben lesz a srác, mivel a képen úgy volt, de csak a torzó volt összerakva, rajta a két felkarral, alkarral és combbal. Először a kezeket bogoztam ki a pukifóliából, arra voltam épp a legkíváncsibb. A fejet utolsónak vagy utolsó előttinek akartam hagyni, amolyan az utolsó löketek is legyenek igazán élvezetesek címen, de azt hiszem, harmadiknak találtam meg és baromira elcsodálkoztunk, mennyire kicsi. Bene közben állt mellettem, volt, amire rákérdezett, micsoda - például a szivacs -, nézte, milyen izgalommal és átszellemüléssel vágdosom a ragasztásokat, esetlegesen a fóliát, s azt a részt, amit én már megszakértettem, kigyönyörködtem aktuálisan magam benne, megvizsgálta. =)

Végre előkerült a srác. Mit mondjak? Gyönyörű. Imádom a színét, az eres karjait és ágyékát, a szép pociját és formás fenekét. Egy mini adonisz, na. =) Az életben nem vagyok oda az eres testrészekért, a saját kidudorodó kézereim kifejezetten taszítanak néha, de Björn... Elfogult vagyok, azt hiszem. ^^ Porolt rendesen, a térdízületeken meg először röhögtem, hogy hát ez meg mi a franc és hova kerül, de aztán hamar rájöttem, mi a stájsz. =D

Nem a legjobb fotó, de talán látszik, hogy milyen szép kezei vannak. Tervezek természetes fényben is képeket csinálni, de ez vagy csak szombaton, vagy csak vasárnap tud majd megvalósulni valószínűleg, mivel meztelenül nem viszem utcára - főleg táska nélkül -, mert valami elmebeteg perverznek néznek a végén. XD

Bene képei, amint igyekszem a kezét rátenni a fiúra. Ezek szerint a kabátot még le se vettem. XD Ekkor jöttem rá a két holdacska funkciójára és arra, miért mondta mindenki, hogy egy SD összerakásához minimum két ember kell. XD Elég nagyot küzdöttünk a fiúval és amúgy meglepően pici kampói vannak a kezeiben és lábaiban, s megdöbbentően nehezen mozgatható a fejében a kampó, szóval kellett hozzá madzag, hogy mozgatni tudjam. Még jó, hogy nagy figyelemmel kísértem, ki hogy szedi szét a babáit, füleltem a tanácsoknál, de komolyan. XD

Újabb rémes képek rólam, itt már lekerült a kabát, mert Björn megizzasztott minket. =D Azt hiszem, a szemeit jól sikerült berakni, bár lefotózni a gyér fény és a kis szemrés miatt nem volt értelme, majd lesz róla kép természetes fényben. Amúgy teljesen jó a 12mm-s szem, ha nagyobb lenne, nem lenne szemfehérje és furán festene a srác. =) Ezen kicsit aggódtam. Rendeltem egy másik parókát korábban és egy parókasapkát is, de azok még nem érkeztek meg, utóbbiról semmi infóm, mivel nincs követőkódja, úgyhogy emiatt húzom a szám, de az a haj nagyon szép, imádom. =)

Lesifotó a la Bene, mivel elég nagy a frufru. XD Jót röhögtem rajta és egy darabig elszenvedtem, mire kisöpörtem némi hajat az arcából. =)

"Te jó Isten! Hova kerültem?!" - Két idióta körbeugrálta, egy kiskutya ugrabugrált körülöttük, malac mormolt, egérke szöszmötölt a kecójában... =D

Mit tesz, ha az embernek kreatív párja van...? =D Nyilván meg lesz vágva a frufru, csak még nem tudom, hogyan, ezért eszembe sem jutott nekiállni, főleg, mivel hívott Ákos még olyan hat előtt, hogy ha megy valaki boltba, hozzon neki egy zöld vizet, de mondtam, hogy most jött meg a várt csomagom, ezért én sorry, de késni fogok. Erre kérdezte, hogy a figura, mire azt válaszoltam, hogy amennyiben a 65 cm még figura kategória, az esetben igen. =D Tök cuki volt. Amúgy nagyjából egy órát késtem. XD

Kodama jól megszaglászta. =) Nagyon izgatott volt, alig várta, hogy megismerkedhessen az új jövevénnyel. Mindig ez van, tudni akarja, ki került még be a nyájába, hogy vigyázhasson rá, terelgethesse. =D Minden új dolog érdekli, meg hát nehezményezte, hogy nem megyünk sétálni, holott beígértük neki. =D

A megállítása viszonylag egyszerű, de azért ott álltunk körülötte mindenre készen, hogy ha mégis dől a baba, el tudjuk kapni. ^^ A háttérben ott a készülő táska, a varrógép és a dobozról lementett papírosok. =D Szép fiú, tényleg imádom. ^^ Dani első kérdése mi volt szerintetek? Hogy a kukaca állítható-e. XD Mondtam neki, hogy Björné nem, de az ötödik és hatodik projektemé az lesz. =D Mit mondjak? Nem csalódott bennem. =D

Próbáltam lefotózni az arcát és a szemét, de belógott a haja az útba. Bene azt mondta, éjszakára zsákot kell húzni a fejére, hogy ne nézzen minket álmunkban, tekintve, hogy egyben már nem fér vissza a dobozába, mi meg szét nem szedjük, ha nem muszáj. XD Elújságoltam neki, hogy eredeti tervem Trikinek új helyet keresni a szobában és Björnt ültetni az ágy melletti székre, de láttam Benén, hogy nem komálja az ötletet. XD Pedig jobb, ha beletörődik. Azzal érveltem neki, hogy IchiGo is az ágy mellett tartja és még mindketten élnek Gergővel. =) Sőt, mint megtudtam, Hana fiai is az éjjeli asztalon az ágy mellett kaptak helyet. =D

Nyálcsorgatós fotók. =) Nagyon szexi szerintem, ahogy a hátára omlik a haja. ^^ Látszik, milyen kis eres a karja, ami nagyon perverz, de tényleg bejön, tiszta szép a mellkasa és az izmos hasa... Oké, leállok. XD

Így várt haza a srác. =) Egyelőre semmi rongya, arra valószínűleg szombat reggel lesz időm, aztán öltözök és rohanok ki a Nyugatiba azokért, akik nem találják meg némi segítség nélkül a Gólemet. ^^ Ma nagyon kész voltam, végigmutogattam a klubban lévő srácoknak, milyen csodás "figurám" van, meg volt egy félrehallásom is. XD A "fogadó mellett futsz el" helyett "fogd a melled és fuss"-t értettem. XD

Most azt mondom, egészen fura lesz úgy lefeküdni, hogy sem a világórát nem nézem meg, Kínában mennyi az idő, sem az időjárást, milyen a hőmérséklet ott, sem a mailjeimet nem ébredek fel ellenőrizni, írt-e Steven, van-e hír a csomagról, sem remélhetőleg nem ébredek fel éjszaka, hogy azon aggódjak, mi van, ha a doboztam tényleg négy darab minifee van. Sírtam volna, de komolyan. Ez valami durva rémálom volt számomra, meg a két és fél kiló szem is, bár azon valszeg előbb röhögtem volna és csak aztán kezdek sírni. =D

Köszönöm mindenkinek, aki velem izgult, nagyon jólesett a támogatás. Hamarosan elkezdem a Menedék blog írását, de a varrás most előrébb való meló és még mindig annyira sokkos vagyok, hogy nem tudnék írni. =) Remek érzés volt Benével bontani és összerakni Björnt, hallgatni a kommentjeit, a meglepődéseit, mi milyen... =D Folyton azzal jön, hogy jó nagy, nehéz és miért nem lányt akartam, de azt hiszem, egész jól meglesz majd a sráccal egy lakásban. ^^ Ő fektette le a táskára és még be is takarta. =D

Amúgy két napja, vagy hogy kérdezte azt, hogy van-e róla fotó a mobilomban, mivel Björn Stevenes fotója már ott volt és csorgattam rá a nyálam. XD Hát... most Björnről van egy pár képem, de Benéről még mindig nincs, de azt feleltem Benének, hogy tőle más van, tőle a táskámban hordom mindig azt a puffancs digimont, amit egy loli tombolán nyert és teletöltötte nyugi energiával. =D

Na most már megyek aludni - talán tudok is már durmolni. =) A játék remek volt, majd megírom, holnap pörgés lesz... ^^ És Björn mesél, úgyhogy fogok még néhány sztorit írni a közeljövőben. ^^

Ide sem tudok mást írni, mint: zizzz

Valószínűleg rossz idő lehetett, mert Björn két napot csúszik, viszont Nikol szerint tegnap megérkeztek az országba a szemek, ezért bizakodó vagyok. Kicsit a csúszás lehangolt, viszont nap vége felé kisütötték a srácok, hogy mindenki ráér játszani, ami nagyon feldobott, mert mindig alig várom, hogy játszhassunk, folytassuk, ezért az egy hét is hosszú, de amikor ennél több időt kell várni...

Azt hiszem, nem tesz nekünk jót Borisz, ugyanis tegnap éjjel megtaláltuk - én láttam előző éjjel is és megpróbáltam elkapni -, azonban csomó szenvedés után sem sikerült kiszedni a szekrény alól, így a kis mocsok még mindig szökésben van. =) Triki két napja megharapott, ami nem súlyos, azt hiszem, nem tudnak alapból olyan nagyot harapni, szóval valami figyelmeztetés volt, erre közöltem vele, hogy egy hálátlan kis dög, mivel minden nap foglalkozom vele, van friss vize, ennivalója, tiszta és nagy otthona, szóval igazán nem ezt érdemlem. =D Kodama mostanában nagyon hisztis, ezért külön öröm volt vele tegnap a klub felé menet a trolival dugóba keveredni. Szerencsére nem volt hangos vagy túl nyugtalan, de azért kapja tőlem az ívet szóban. Tökös pudli. ^^ Maszat a legcukibb és a legjólneveltebb, ennyi. =D

Vicces napnak számít a tegnap, van, amit nagyon jól kell elhelyeznem a lehetőségek tárházán, mielőtt csapdába csalnak vagy mielőtt rohadt nagy gondjaim lesznek belőle. Kicsit laza volt, nem tudom, sikerül-e, amit meg kell tanulnom, de úgy érzem, napról napra, hétről hétre könnyebben veszem az akadályokat.

Fogalmam sincs, miért, de mostanában nagyon rosszul alszom, lefekvés után még egy-két órát bámulom a sötétséget. Legtöbbször Harianával kapcsolatban gondolkodom, mivel nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van a csajban, meg még rengeteget szeretnék beleépíteni, s mivel ez az egyik leginkspirálóbb sztori az életemben, nem tudom csak úgy kikapcsolni az egészet. A tegnapi kalandról majd írok, ha lesz időm, ami meg nem változik, hogy a boszim meg akarja beszélni Blegronttal azt a múltkori letámadást, ki akar találni módszereket, amivel megvédheti a szeretteit, ráadásul mint tegnap kiderült, olyan kulimászba keveredtek, hogy ha Ákos bejátssza, amire igazából van lehetőség, akkor Hariana megint előszedi a hidegvérű gyilkos arcát. =) Ezen felül persze nyüstöl a jövővel, hiszen izgatja a fantáziámat, Ahmertinnel mennyire kell megküzdeni, hogy ne akarja elkísérni a noirista boszorkányokhoz Harianát, milyen változások fognak bekövetkezni a lánynál, ha kitanulja a szakmát, hogy kerül kapcsolatba a tükörmágiával, milyen saját kreálmányai lesznek, aztán persze Niz reakciójára vagyok kíváncsi, mikor felmerül a babakérdés, végül mikor megszületik a kicsi. Vannak ötleteim Harianával kapcsolatban, mit ne mondjak... =D

Az első életút karakteremet Robi elintézte, mikor tulajdonképpen elkezdtem rendesen kinyitni. Oké, kardművész és letért a pályáról, mikor szerelembe esett egy másik félelf kardművésszel, de nekem azért derékba törte magát a karaktert az a gyerekszületés, noha teljesen jogos volt, Kahla nem ismert praktikákat ez ellen. Viszont az élet nem áll meg, mikor lesz egy gyerek, sőt, kicsit alágyújtanak szerintem, de mindegy, ezért örülök annyira, hogy Ákos nem intézi el, hogy Harianával se tudjak játszani. Biztos Kahlával is lettek volna lehetőségek, de a gyerek annyira megváltoztatta, hogy isteni beavatkozás kellett volna, hogy motivált legyen újabb kalandokra. Yanari is életút boszorkány, de Tocsó bárdja elvarázsolta a szó nem mágikus értelmében, őróla én mondtam le, mivel elveszítettem a fonalát a nagy kimaradások miatt, Thezia meg még mindig kétséges, kikerül-e Kránból, pedig veszett lehetőségek vannak abban a boszorkányban is. Vicces kaland lenne, mikor megjelenik a Pyarr panteonban, hogy Ignatio örökségét kutatja, pláne, hogy a boszorkányrendjének vezetője közölte vele, hogy megfeledkezik a létezéséről. Azért ez elég nagy dolog... =D Egyszer össze kéne fésülnöm a karaktereimet, eltenni emlékbe, akikkel már nem fogok játszani és rendezni az újak sorát, mivel egy csomót kidolgoztam tavaly. Emellett izgatja a fantáziámat az is, milyen lesz játszani a gyerekekkel, Thenezával és majd Hariana kislányával. Hiába, a szerepjátékból is egy nagy regényt csinálok magamnak... XD Theneza még nagyon képlékeny, az anyja visszatérése határozza meg, pusztító vagy pozitív karakter lesz, Hariana kislánya meg alapvetően egy érdekes dolog. =D

Na jó, leállok. Amúgy is készülnöm kell. XD

Váratlan találka, hírek Björnről, filmélmények

Tegnap találkoztunk Benével, mivel cipőt keresünk nekem, de nem találtunk, úgyhogy elindultunk kajálni. Én mostanában folyton gyrost és hamburgert ennék, úgyhogy a pénteken talált, új kedvenc helyemre nyargaltam, a Jack's burger felé. Ahogy mentünk arra, Bene eldöntötte, hogy ő pizzázik, majd megszólal: "Ott egy IchiGo.". Én is láttam, de valahogy annyira szürreálisnak tűnt, hogy ott legyen. És mégis. =D Csomót beszélgettünk és tökre örültünk egymásnak, megkajáltunk, addig ő Bubble tea-zett, amit én is megkívántam, ezért megkértem Benét, hogy hozzon nekem egy áfonyás-tejes verziót ananászzselével. ^^ Tej nélkül ugyanilyet ivott IchiGo. =D Fincsi volt, én a tejeseket jobban szeretem, de rá kellett jönnöm, hogy vagy nagyon eltölt, vagy a burger és a tea nem szereti egymást, mert nem voltam épp a legjobban utána. XD Befutott Gergő is, akire IchiGo eredetileg várt és el is kísértek minket haza, IchiGo megszeretgette Kodamát és mikor meg akartam neki mutatni a két egeret, csak egyet találtam a ketrecben. Borisz meglógott, de nem tudom, mikor és hogy, mert a ketrecen nincs akkora rés, meg akkor Triki is meglépett volna. Megvan viszont, hallottam rágcsálni reggel, úgyhogy már csak azt kell kitalálni, hogyan kaptam el a kis szökevényt. XD Hát... nem lesz egyszerű. Maszatka is kapott jó sok simit, Kodama meg a nagy izgalomban elfelejtette, hogy kell a helyére terelni, pedig tök ügyesen csinálja. ^^

Nagyban megörültem, hogy hú de jó, a tizedik napnál tartok, mire tegnap egy jó kérdéssel IchiGo derékba törte a lelkesedésem, mely szerint a hétvégékkel együtt számoltam-e. Hát igen... X"D Szóval lehet, hogy hivatalosan még csak holnap vagy holnapután lesz a tizedik nap. T.T Látszik, mennyire várom már... Én abból indultam ki, hogy 8-án (náluk) reggel kaptam választ, szóval fel sem merült bennem, hogy a hétvége pihenőnap. XD Na mindegy. Kezdem kétségbe vonni, hogy az elsejei meetre el tudom vinni, ráadásul egészében a srácot, de ettől még ugyanúgy görcsbe ugrik az izgalomtól a gyomrom, ha arra gondolok, hogy már nem kell olyan sokat várnom Björnre. ^^ Például ma is hat előtt felébredtem és nem bírtam ki, hogy ne nézzem meg az e-mailjeimet, küldtek-e már képet a gyártók. XD Megint nem aludtam sokat, mert egy tájt dőltem ki és hat előtt már zizegtem. XD

Timivel hárman megnéztük a Női szervek című filmet. Vicces, sokat röhögtünk, a vége nagyon szellemes, miközben a szereplőgárdát sorolják fel, még azon is röhögcséltünk. =) Pénzt nem adtam volna érte, de egyszer érdemes volt megnézni, jó a karakter- és színészpáros, jók a poénok. ^^ Vasárnap a Carrie című könyvfeldolgozáshoz volt szerencsénk, ami remek lett szerintem, látványos és tetszett a színészi játék. Carrie anyja súlyos elmebeteg, Carrie megformálója nagyon tetszett, a tanárnőt is nagyon kedveltem, a sztori vége viszont annyira nem jött be. Nyilván mást vártam, de teljesen érthető, miért így alakult, szóval nincs kifogásom, vagy ha van is, az bizonyára Kingnek szólna. =) De nincs, tetszett, azt hiszem, szólni fogok Benének, hogy szedje le a Tűzgyújtót és a Cuyot is, amiket régóta szeretnék megnézni, csak még sose jutottam el odáig. Tudom, könyvben lenne érdemes olvasni, azonban nehezen veszem rá magam hosszabb olvasásra, a Leghíresebb magyar madame-ot is apránként fogyasztom. A tőmondatai kiborítanak, szerintem írói készlet szűkösségét mutatja, nem valaminek az érzékeltetését, viszont ettől eltekintve is elég jó. Másodjára lehet, hogy nem fogom elolvasni, az viszont megeshet, hogy majd begépelek belőle részleteket. A negyedik fejezet nagy kedvencem, de vannak más részek is, amik ütöttek. =) Tegnap olvastam belőle többet, mivel volt egy másfél órás áramszünetünk.

Hideg-meleg

Látva IchiGo bejegyzését rájöttem, hogy én is akartam írni a hétvégéről még. Dettó ugyanaz van, mint nála, eltelnek a napok és totál fáradtnak érzem magam, mindig ilyen nyolc-kilenc tájt már le bírnék feküdni aludni, pedig amúgy éjfélkor úgy kell kényszeríteni magam, hogy aludjak. =/

Nagy vágyam volt kipróbálni ezt a Yono Jogot, de nagyot csalódtam, szerintem kicsit sem finom. XD A fagylaltok egyöntetűen savanyúak, mindenem összerándult tőle, amúgy jó ízűek lennének. Én több gyümölcsöt szedtem hozzá, kipróbáltam az önteteket is. A gyümölcs tetszett, az öntetek viccesek. A csokinak van valami fura mellékíze, az erdei meg a hidegtől ragadós és nyúlós lesz, tiszta guszti. =D Tapasztalatnak jó volt, többet nem fogok szerintem Yono Jogozni. =D

IchiGoval bementünk a Rossmannba, mivel kellett nekem új ajakápoló. Mint kiderült, nem én vagyok az egyedüli őrült, akinél akár egyszerre több darab is van, folyton keni a száját, mindig újat akar. =D Ez azért jó érzés. A Labelloból kiábrándultam, rámentek erre a színes, ízes, csillogó, szagos pluszozásra és romlott a minőség szerintem, a sötétkéket meg valahogy nem szerettem sosem, úgyhogy most új márkát kerestem és találtam is. Isana. A kék és a fehér tetszik. Egy fehéret vettem korábban is, de eltűnt a szobában. Na, tegnap a kutya megtalálta, pont, mikor már lemondtam róla és vettem egy fehéret meg egy kéket, hogy biztos legyen. XD Jó amúgy, hidratál, véd, jó zsíros, szóval szeretem.

Kicsit azért rossz érzéssel feküdtem le tegnap, mert rengeteget költöttünk a hétévégén, pedig el kell kezdenem gyűjteni Higladra, aki sajnos kétlem, hogy az elkövetkezendő évezredben lesz recastban. Volt egy kérdés a fb-s BJD fórumon, mely szerint ki mire költene, ha nem BJD-zne. Hát én mindenféle finomságra és kényeztető dolgokra, ékszerekre, ruhákra. XD És olyan rossz. =D

Maszat tegnap megfürdetésre került, mivel kakivárrá változtatta a kecóját - megeszi maga alól a füvet -, de jól bírta, tiszta cuki volt. =) Az egérkék már mernek mocorogni, este hallottam, hogy megtalálták az itatóst és a kajás tálat, Triki mindig beleül a tálkába és nagyon cuki akkor, a kis barna meg elvesztette a bátorságát és bebújt a tojástartóodúba. =D Néha megsimogatom őket, duruzsolok nekik, a kutya meg totál féltékeny, folyton az ölembe akar kerülni, ott ugrabugrál, bebújik a kezem alá, ami elég viccessé és egy kicsit idegesítővé is teszi. =D Azt találtam ki, hogy az ágy melletti székre teszem a cincineket, ott közel is vannak hozzám, a kutya sem inzultál, ha benyúlok megsimogatni a kis cukifalatokat.

Volt néhány mellbe vágós élményem az elmúlt pár napban, azt hiszem, a hónap nekem ilyen lesz, de azt hiszem, már egészen megedződtem az irodában eltöltött három hónap alatt. Elmúlik. Lesz valahogy. Most ami totál leköt, az az, hogy jön haza Björn, idejében itt lesz a haja és a szeme elviekben, varrok neki nacit és inget, Namival meg kell beszélnem, hogyan is képzelem el a moddolást és a festést, meg a farsangi talira kéne készíteni valamit a bingóra. Pont a börzén vettem néhány cuki holmit, nyakláncot gondoltam csinálni belőle, de még az is lehet, hogy mást készítek, egyelőre gondolkodom rajta. Nem egyszerű, mivel nekem SD-m lesz, sok az MSD és a YOSD, ráadásul én még az SD-hez sem vagyok hozzászokva. ^^ Tudom, ez legyen a legnagyobb problémám. =D Viszont ez megihlet, lesz egy csomó novella, amiket már elkezdtem megírni, mert Björn ontja.

Sőt, van egy új karakter is, aki elkezdte kibontani magát. Nem hiszem, hogy fizikális lesz, de egyelőre azt sem zárom ki. Amit tudok róla, hogy Björn ismeri, azonban még nagyon kavarcsos, hogy az árvaházban lettek barátfélék, vagy az utcán keresztezték egymás útját és haverkodtak össze. Ha utóbbi, még az is lehet, hogy megvan a Proud 2-es testhez tartozó karakter. XD Már csak egy fej kéne rá. XD Az ötödik karakteremnek meg csomó beállítás jutott már eszembe, ugyanis egyszerűen lehetetlenül odavagyok azért a DC 72-es testért... XD

Új lakók

Hát az úgy volt...
Megláttam és megszerettem, úgyhogy mától van két kis sokcsecsű egérként. Fiúk és még nagyon kis félősek, de remélem, hamar felengednek. Addig is néhány kép róluk, bár nem a legjobb fotók:

Hát ők volnának ketten. =) Akkora nekik a ketrec, hogy akár mind a négyet elhozhattuk volna. XD Nevük még nincs, a fehér fejű valszeg Triki lesz, a barnábbat még nem tudom. =D

Terrapláza

Magamról nem csináltam képet, a rendezvényen részt vevő állatokról viszont annál többet. Megint sok szépséges dögöt láttunk, voltak csúnyaságok is ( =D ), azokból is hoztam, jó nagyot sétáltunk, azonban a Lurdy szerintem nem alkalmas ilyen rendezvény megtartására, mivel nagyon kicsi volt a hely, alig volt bent levegő. Nem minden kép tökéletes, telós mind, ezért elnézést kérek.

Lazulós hét

Nem sok mondanivalóm van mostanában, kissé lestrapáltnak érzem magam. Tönkretesz a feszkó, ezt a fajta gyűrődést nem bírom és nem is tudok védekezni ellene, aminek abszolút megvan az eredménye. Újabban fejgörcseim vannak, megint nekilendült fájni a bal vállam, meg ilyen apróságok.

Az írással egész jól haladok, noha a Fagyban az igazság és a Téli vendég nem került folytatásra, ugyanis annyira átitatott a HP fantasy életérzés, hogy belekezdtem egy darkfantasybe, ami már közel tízezer szó. =D Pénteken voltunk az oktogoni Alexandrában, mivel az irodában az a szokás, hogy egyben megtartjuk mindenkinek a mindenét és akkor egész évre le van tudva mindenki és minden. Ettem egy Toffifee szeletet és ittam egy eperturmixot. Mindkettő nagyon finom volt és annyira eltöltött, hogy egész nap nem kívántam mást enni. xD Kaptunk mind Alexandra utalványt is, így szombaton meg tudtam szerezni a nagy vágyott könyvet, a Kereszt a szekrénybent, s mellé megvettem A leghíresebb magyar madame-ot, mert az volt az egyetlen, ami akkor ott megfogott. Ettől a könyvtől nem várok kulisszatitkokat, viszont kivételesen elolvastam az utolsó oldalt és nagyon tetszik, ahogy zárja a könyvet, sőt, sikerült beleolvasnom egy olyan részbe, ahol a megcsalásról beszél az írónő és imádom. =D

Mozgalmas hétvégém volt, hárman az egyik kolléganőmmel és a főnőknőmmel körbejártuk az Alexandra galériát, aztán a felső szinten lévő könyveket. Miután útnak indultunk, beszéltem Timivel, úgy emlékeztem, a buszút olyan 20-25 perc, szóval az Oktogonról és simán sétálva meg fogok érkezni és így is lett, alighogy odaértem, pár perc múlva megérkezett. Szegény nem tudott kaját belém tömni és kaptam egy mosolygós-megrovós pillantást, de hát hülye lettem volna nem tortázni és turmixot fogyasztani, mikor ki vagyok rá éhezve. =D Timivel olyan négy tájt találkoztunk és tízig annyira beszélgettünk, hogy észre sem vettük, hogy múlik az idő. Mivel a húga bulizott valahol, megbeszéltük, hogy elkísérem egy darabon, de végül lezsírozta apukájával, hogy hazadobnak engem, mivel elkísértem a találkozási pontig Timit. =D

Tegnap délig aludtam néhány kisebb megszakítással, minthogy a malacnak kifogyott az itatója és felébredtem rá, hogy szenved, aztán elmentünk Benével kajálni. Gyrosra vágytam, méghozzá tál formátumban, azt pedig a WestEndben adnak a legjobbat, úgyhogy megebédeltünk, utána beugrottunk az OTP-be rendezni a netszámlás ügyemet, mivel elfelejtettem a jelszavam. XD Ezután ugye bementünk az Alexandrába, ahol órákig elvoltunk, én nem bírtam ki és leültem elolvasni a Nana 13. kötetét, mivel az volt az utolsó rész ott. Imádom... Kicsit más szemmel nézem már, de még mindig annyira fáj... Yazawa Ai nagyon kezdi megkavarni a szálakat, a 14-esbe a Conon olvastam bele és kezd követhetetlenné válni, hogy igazából ki kibe szerelmes.

A könyvesbolt után felugrottam Talyhoz egy kicsit. Egy fél órát akartam maradni, de lazán eltelt egy óra. Most nagyon gyűjt egy lóra, abban segítek neki, a WoW még nem indult el a gépemen, úgyhogy szegény Lapos meg lesz rugdosva, meg Taly megrendelte magának azt a BJD-t, amibe beleszeretett. Egy Resinsoul és tényleg szép lány, alig várom én is, hogy megérkezzen. =) Kicsit fura nekem, hogy beszippant körülöttem embereket ez a világ. Ma is babatalira megyek Blankához, amire nagyon vártunk. Kiscsoportos, családi hangulatú meet lesz, láthatok pár trükköt a BJD-kkel kapcsolatban, szóval csak jó lehet. =D

Tegnap este bulizni voltunk. Shaneka és Dasco hívott meg, jött Shaneka egyik barátnéja, Roxi és IchiGo Gergővel. A helyszín egy képregényes retró zenét játszó hely volt, a Comics Shottail Bár. Fűtött, tágas, jól közlekedhető hely, a koktélok nagyon finomak, úgyhogy aki bírja az ilyesmit, annak ajánlom. Beszélgettünk, én folyton elhúztam táncolni, mert nem fértem a bőrömbe, s jött Bene is, megjelent IchiGo és Gergő is, néha csatlakozott Dasco. Jó buli volt, élveztük, nagyjából fél egy tájt indultunk haza, s mivel nekünk bonyolultabb lett volna valamilyen közlekedési eszközre szállni, sétáltunk Benével és közben beszélgettünk. A vicc az egészben, hogy sok alkalommal elmentem már emellett a hely mellett, mert egy köpésre tőle dolgozom, de igazán még sosem tűnt fel, csak egyszer álltam meg megnézni a kirakott képregényeket. XD

Kedden sörözni voltam Timivel és az egyetemi társaival. Négy fiú, mind a négy nagyon különböző, de mind érdekes, jófej, úgyhogy megkedveltem őket. Beszéltük, hogy összeülünk még így alkalom adtán. =) Vicces volt amúgy, hogy két ilyen tizennyolcas kiscsákó kiszúrt minket Timivel. Hát majdnem mondtam nekik, hogy fele olyan idősek, mint én, úgyhogy kopjanak le. XD Nem tudom, a kölykök mit akarnak tőlünk, de gáz, na. =D Szerdán Gergő születésnapot ünnepeltünk, IchiGo tortája isteni volt, hozott fasírtgolyócskákat is, amire rákattantak a fiúk, Gergő meg nagyon aranyosan megilletődött volt. =D

Hát ennyit rólam, majd jelentkezem a fotókkal a meetről.

Jegyzetelősen

Január hónap eddigi írásstatisztikája következik:
- Téli vendég original sztorim 11-24 között nem is folyamatos írással 31.000 szó
- MD-s HP sztorim másfél-két hónap készülési idővel, nagy kihagyással, időre befejezve 4.400 szó
- HP-s sztorim, aminek a gondolatmagja nagyjából egy-másfél éves és most összeállt, három nap alatt megírva, nagyjából hat-hét óra információgyűjtéssel 13.500 szó
Elégedett vagyok az eredménnyel.
Nem vagyok fanfiction író, jobban szeretem az original/saját sztorikat, de gondolkodom egy Jégvarázs-Öt legenda ficun is, az Elza-Dér Jankó képek nagyon megihlető hatással voltak rám, de még nem tudom, lesz-e belőle valami.

Filmek, amikről még nem írtam egy szót sem, pedig láttam:
Megnéztük a Byzantium című darabot Benével. Egészen jó, egy olyan vámpíros film, ami elé nem úgy ül le az ember, hogy na most mit mutatnak meg újra, hanem meglepve tapasztalja, a Burokból ismert Saoirse Ronan újabb arcát képes megmutatni és bár nem egy túlvámpíros történet, mégis jó nézni. A címhez nem sok köze van a filmnek, de mindegy, nagyon jó alapötletekkel dolgozik, szépen egyesíti a korokat, a vámpírlegendákat és a nehéz sorsokat. Gemma Arterton nekem nagyon tetszett, imádtam, dögös volt, szenvedélyes, laza és vérbeli anyatigris.
Láttam a legújabb Riddick filmet is, Bene alig várta már, hogy megnézhesse, s mivel a korábbi részeket is együtt fogyasztottuk el, meg érdekelt is, hát ezzel sem lehetett másképp. Van, aki szereti Vin Dieselt, van, aki nem. Én az előbbi kategóriába tartozom, a karakterhez kifejezetten jól megy a kifejezéstelensége és a néha betolt grimaszai, Riddick észjárását és cinizmusát, keserű humorát is szeretem. A jelenetek szépek, a történetben nem találtam hibát, jól van vezetve, a kutya kifejezetten szívemhez nőtt a sztoriban, a lények átgondoltak, úgyhogy érdemes volt leülni elé és várom a folytatást is.
A Csontvárost nem voltam hajlandó feliratosan nézni, ezért inkább megvártuk, míg elkészül hozzá a szinkron. Nem tudtam, hogy lesz, de nagyon reménykedtem benne. Kellemesen csalódtam, de komolyan. Azt hittem, valami nyál lesz gyenge misztikummal, ám baromira tetszett. Lena Headeyt jó volt viszont látni, jól áll neki a vörös, tetszettek a karakteréhez fűződő képességek, a leányát játszó Lily Collins is üde jelenség, nekem kellemes arányban volt hősnő és liba, a fiúk... A három főhős fiút, akiket névileg totál kevertem végig, egyszerűen remek érzés volt nézni. Jamie Campbell Bower számomra nem az a kifejezett helyes srác, a karakterében sok minden ellenérzést keltett bennem, mégis örültem, ha képernyőre került, az érte sóvárgó Kevin Zegers cuki volt, de igazán az a boszorkány vívta ki az imádatomat, aki őérte rajongott. Na mikor az a pasi került képernyőre, nem bírtam fangörcsölés nélkül. XD Robert Sheehant a port.hu valamiért lefelejtette, pedig nagyon édes srác, szerintem jóképű és ő a romantikus, hős szerelmes. A vérfarkas és a főgonosz is tetszett, jó színészeket választottak hozzájuk, ki voltak karakterileg dolgozva. Hátránya a filmnek, hogy nagyon sokszor utalnak egymásra a szereplők, nem jól vannak exponálva, ezáltal nem mindig tudja a néző, kiről van szó - legalábbis én csak kapkodtam a fejem időnként, hogy 'az ki?', 'mi van?' -, pörgős, eseménydús, nagyon sokat kellett a műsoridőbe beletenni, de összességében tetszett, szép munka. Most, hogy letisztult, megnézném még egyszer és a folytatás is nagyon érdekel, ahogy láttam, sokrészes a könyv, úgyhogy ha mind leforgatják, évekig lesz még mit nézni és remélhetőleg az eddigi szereplőgárda nem akar változni. Az írónő alaposan megkavarta, ki kivel mit akar, ki kinek a kije, de jó gondolatszálakat ültet az ember fejébe, úgyhogy meg vagyok elégedve a sztorival, a látvánnyal és a filmmel összességében.

Szombaton megfürdettük Kodamát, amit egészen jól viselt, nem volt különösebb hiszti, nem kellett vele együtt megfürdenünk, azóta meg igazi illatos plüskutya. Nagyon édes. Bene dolgozott szombaton, én ugye a hétvége nagy részét írással töltöttem, keveset is aludtam, ma volt egy nagy kiborulásom, mert rettenetesen stresszes vagyok és sehogyan sem tudom levezetni, de nap végére egyensúlyba kerültem, csináltam is Benének egy nagy adag tejbegrízt, amiből már egy falat sincs, mind megettük.

Kiragadott apróságok mostanságról

Ma estére Marcipán meghalt, aminek két oka lehet: hiányzott neki Kusami vagy génhiba, ami az albínóknál nagyon gyakori sajnos. Kezdett kezes lenni, aranyos volt, de több albínó patkányom nem lesz.

Gondolkodom Thezián és Harianan. Thezia tudást akar, minél több mindent megtanulni, hogy megvédhesse magát és kiemelkedhessen abból, amiben benne élt. Hariana minél több ismeretet akar szerezni, információt a világról, hogy minél több mindent tudjon kombinálni, az álcái, trükkjei széles körűek, változatosak és valóságosak lehessenek.

Az MD-s sztorimmal azóta se haladtam, helyette belefogtam egy Téli vendég című darabba, amit nagyon élvezek írni. Nemrég valamikor kibukott belőlem egy beszélgetésben, hogy nem publikálok sehol, de valahogy csalódottsággal és mérgességgel, hiszen a honlapom elméletileg fél éve csinálódik.

Pár nap múlva megrendelem életem első BJD-s holmiját, méghozzá egy pár zöld szemet Björnnek. Olyan kis szép és persze alig várom már, hogy egyben lássam a srácot. Hajat nagyon nehéz találni neki, mivel a carrot, vagyis a répavörös elég ritka szín, ráadásul ilyen szanaszét álló félhosszút szeretnék. Találtam egy csokibarna, jó fazonú darabot, s hát nincs kizárva, hogy egyszer azt is berendelem, mert annyira láw... *,* Tegnap gyorsan megszerkesztettem Theo egyik képét, hogy úgy nagyjából lássuk, hogy fog Björn kinézni, de annyira durva munka volt, hogy nem mentettem el, csak röhögtem rajta, hogy te jó Isten, hogy néz ki szerencsétlen, Bene viszont megdicsért, szerinte egész jó lett. XD Nézelődtem, mit kínál a net IH Theora... Hát... szegény maximum csokibőrrel nem néz ki cső buzinak. X"D Azt hiszem, nagyon nehéz lesz Björnről elhitetni, hogy heteroszexuális, ő meg még nehezebben hiteti majd el másokkal, hogy aszexuális. =D

Tündércukker

Jól sikerült karácsony és a pörgésnek még nincs vége

A huszonnegyedikét ugye együtt töltöttük, beszélgettünk, tevezgettünk, majd vacsit csináltunk. Előző nap Bene pácba tette a húst, én elkészítettem a salátát, hogy összeérjenek az ízek, ezért már csak meg kellett sütni a húst és a krumplit. Átpakoltuk kicsit a szobát megint, mostam, teregettem, felállítottuk az asztalt, szóval tök jó volt. =) Megnéztük talán aznap a Hisztéria című filmet. BETEG! =D A vibrátor feltalálásának története gyakorlatilag és hihetetlenül jó a humora. A karakterek viccesek, a történet nem egy nagy durranás, de leköt. A nagy húzóerő tényleg a helyzeti komikumokon van, a szereplők párbeszédein, a színészi játékon, de cseppet sem bántam, egyszerűen élveztem. =D

25-én korán keltünk, hogy időben el tudjunk indulni és odaérjünk Anyához. Jól kicsíptem magam, kontaktlencse, műszempilla, nagy smink... ^^ Jólesett. =) Nagyot kajáltunk, Anyuci hús levest csinált, székelykáposztát, tejfölös-sajtos sült húst krumpli ágyon, rizibizit, salátát, s desszertnek tiramisut. Rengeteget kajáltam, pedig a káposztából nem is ettem. XD

Öcsémtől megkaptam A szürke ötven árnyalata című könyvet. Ritka rossz könyv, előre szólok, nagyon le fogom húzni, lehet, spoiler is lesz benne. Nincsenek összekötve a mondatok szöveggé, kevés a leírás, ami meg van, többnyire arcpirítóan gáz. A fickó oldalakon keresztül azon rinyál, hogy a csaj szűz, pedig ezt a nyitójelenetből levághatta volna, mikor is pofára esett előtte pusztán a látványától. Jó, megszokta, hogy a nők a lábai előtt hevernek... *sóhaj* Lehet, az is volt a bajom, hogy a fickó komolyan uralkodásmániás volt, a csaj meg tök hülye és meghunyászkodó, mert ezeket az embertípusokat rühellem. XD Egy fél nap alatt elolvastam a könyvet, annyit lapoztam benne. Az első 29 oldalt még becsülettel elolvastam, aztán azt mondtam, ezt a szerencsétlenkedést nem bírom tovább és lapoztam az első együttlétig. Na mondom, ezek totál hülyék... Értem én, hogy olyasmit akart írni az írónő, amiről nem írtak még, hogy nyitni akart egy új téma felé, de szerintem nem hiteles. Azt gondolom, a sub-dom viszony érettebb szexualitást jelent, mint amit a könyvben megjelenít. Nem tudom, valahogy... úgy gondolom, az ilyesmi nem véletlenül zárt világ és nem biztos, hogy az első próbálkozást sikerlistára kell tenni. Magyarul a könyv nem jó, ez lehet az írónő és lehet a fordítás hibája, én egyszerűen téptem a hajam és Bene többször is mondta, hogy most már elveszi, ha nem hagyom abba az idegbajoskodást. Nincs kidolgozva, ezt is éreztem. Nincs megalapozva egy szituáció, nincs körítés, pedig ha a húst lenyomja minden nélkül az ember, fájhat a gyomra, főleg, mert túl sokat kellene ennie ahhoz, hogy jól lakjon, de annyira meg azért nem jó... Töményen x szexjelenet van benne némi odavetett egyéb szenvedéssel, e-mailezéssel, meg a kettejük közti kínlódással. Gyenge jellemű mindkét fő karakter és ezért utálom az egész sztorit. Nem volt fejlődés a könyvben, üresek és bénák maradtak, a csaj állandóan sírt, hogy nincs jövőjük, de jött ez a leírhatatlan külsejű szépfiú és a doromboló hangjával és a szexuális kisugárzásával legyőzte, megdugta, aztán jó napot, nem változott semmi, nem fejlődtek sehova, a végén annyi pozitívum van, hogy a nő dobja a fickót, de Nico elárulta, hogy a harmadik kötet végére két gyerek is összejön nekik és happy van. *sokk* Azóta sem ocsúdtam fel. Rosszabbak, mint Bella és Edward a Twilightból, pedig onnantól kezdve azt is szenvedés volt olvasni, hogy Bella visszament ahhoz a szerencsétlen jégtömbhöz. Abban viszont volt akció, futott egy történet a vámpírok hátteréről, volt benne izgalom a két faj és a két frakció közti ellentétből. Itt...? A második könyvben talán, hogy van valami támadás a fickó felé, de semmi egyéb. Nincs alapötlet, semmi újat nem nyújt a könyv, legfeljebb rosszul megírt szeánszokat egy olyan viszonyról, amit egyik fél sem ért, mert a férfi súlyosan lelkisérült, a nő meg agyatlan liba.

Nem tudom, hogy mondom meg öcsémnek, hogy pocsék volt a könyv és a többi kötetét ne gondolkodjon, megszerzi-e nekem. XD És örülök, hogy végül lebeszéltem róla, hogy Anyut lepje meg vele. Azt hiszem, ő még nálam is elégedetlenebb lett volna. XD Az ebéd jól sikerült, nevettünk, beszélgettünk, Anyu játszott a kutyával, ami tök aranyos volt, s valamikor este jöttünk el csak tőle. =) Hazahoztam megint egy koffernyi cuccot, végre a loli ruháim nagyobbik része van itt, mint Bián. =D

26-án megint reggel korán keltünk, hogy odaérjünk az ebédre Ajkán. Majdnem lekéstük a vonatot, aztán fel-alá járkáltunk benne, annyira nem volt hely. Leültünk az első osztályon, mire szólt egy hölgy, hogy üljünk máshova, mert allergiás a kutyaszőrre. XD Majdnem mondtam neki, hogy remélem, ennyi találkozó elég volt Kodamával az allergiája kijövetelére, hogy csak azután volt képes szólni, hogy lepakoltunk. XD Második helyről a kaller rakott ki minket, merthogy első osztályon kutya nem szállítható, egyébként meg valahogy már nem él az a szabály, hogy ha a másodosztályon nincs hely, az első osztályt pótjegy nélkül elfoglalhatják az emberek, ami szerintem ultra kiszúrás az emberekkel, de bármennyire is paprikás voltam, nem volt kedvem veszekedni senkivel, karácsony harmadik napján senkinek nem hiányzott szerintem. Viszont utána egész kellemessé vált az út, a vonat végében talált Bene egy helyet, oda leültem, aztán Székesfehérváron csomóan leszálltak és tudtunk normálisan helyet foglalni. =) Az ebéd finom volt, a hangulat kellemes, amiért hálás vagyok. Utólag derült csak ki, hogy nem szeretem a gesztenyét, pedig évek óta mélyen hallgattam róla. XD Finom a kaja, jó az a hús, amit Olgi néni csinál, szóval nem panaszkodhatok, meg mindig úgy adagolom a falatokat, hogy jó arányban legyenek az ízek, de mikor előkerült a gesztenyés süti, már röhögtem. XD

Pár órát eltöltöttünk a szülői házban is. Kodama találkozhatott a testvéreivel, de félt tőlük, ráadásul Törpi mindig nekitámadt, ezért a többi is. Törpit konkrétan lerúgtam Kodamáról, egyszerűen előtört belőlem a tigris, hogy márpedig az én kutyámat nem bántja az a féltékeny vakarcs. XD Pedig amúgy félek a kutyáktól, de ott nem volt kérdés, a lolicipőm, a bokám vagy a kutyát féltem jobban. XD Azt hiszem, a kisugárzásom is változik, mert Törpi csak kúszva mert hozzám közelíteni, én meg rájöttem, hogy ki nem állhatom azt a kutyát és nem azért, mert megtépte Kodamát, hanem mert alattomos. Alulról mar. Mikor csak a kicsik voltak kint, kivittem Kodamát, hogy játszanak, de szegény kis dinka nagyon be volt rezelve, kellett neki egy idő, mire feloldódott, abbahagyta a nyüszögést és a sarokba farolást, de utána viszont tök aranyosan játszott a többiekkel, egészen összeszedte magát. Fontosnak találtam, hogy játsszon más kutyákkal, mert nagyon nem tudott semmit a kutyakommunikációról és inkább kölykökkel tapasztalja ki, mintsem felnőtt kutyával, amelyik komolyan megruházza a butaságáért. Végre Kodama a sarkára állt, megtalálta a hangját, egész jó őrző kutya lesz, aki védelmezi a területét és engem is, pedig már kezdtem feladni, hogy egy betoji nyafogógép. =D Tökös pudlinak hívom a hisztijei miatt. XD

Bene tatájáéknál aludtunk, van egy lenti rész dupla ággyal, külön fürdőszobával, szóval tök jó volt, mert a kutya is velünk tudott lenni, egymás szférájába se lógtunk bele, ami nekem fontos. Valahogy elfeküdtem a derekam, Bene a nyakát, de nem vészesen. Viszonylag korán lefeküdtem aludni, valamikor tíz körül ébredtem meg, hogy írtak nekem arckönyvön. Kicsit beszélgettem, utána aludtam is vissza. Ihletem volt és félálomban akartam folytatni a sztorit. Reggeli után jöttünk is el, a visszafele út kellemes volt, már tudtam röhögni az előzőn megesett balsikeremen. XD Történt ugyanis, hogy a vonat jobbra-balra lengett, nem igazán volt mibe kapaszkodni, én meg majdnem bezuhantam egy négyes ülőhely közepébe, ahol persze mind a négy hely foglalt volt, szóval ha nem tudtam volna elkapni a csomagtartót, négy ember ölébe fekszem kutyástól, táskástól, kabátban. XD De hát sikerült és ott lógtam... XD Annyira kínos és nevetséges volt... XD Bene megragadta a kapucnim és talán még egy vagy két ember segített talpra állni. XD Azt hittem, ott szublimálok, úgy égtem. XD

Ma még meglátogattuk Bene papáját, néhány órát eltöltöttünk ott, Kodama addig Foxi kutyát egrecírozta, később aztán a papa egy kicsit elkényeztette, kapott finomságot tőle. Mi is jól belaktunk, olyan finom mustárban pácolt, fűszeres húst és sztékburgonyát kaptunk, hogy ihaj. =D Degeszre tömtem magam ma is, remélem, hízni is fogok egy kicsit. =)

Holnap Nanával találkozom, ma csak hat órát dumáltunk, szóval holnap is valami hasonlóra számítok, este megyek le a klubba, karácsonyozunk a srácokkal, másnap BJD tali lesz. Lebeszéltem lánykákkal, hogy kimegyek eléjük a Hősök terére, mert nem tudják, melyik a Sövény Aladár Teaház, ezért időben el kell készülnöm. =) Harmincadikán Timit látogatok, harmincegyedikén Milánnal találkozom, este Benével leszek, valószínűleg a klubos szilvesztert választjuk. Elsején még nem tudom, mit csinálok, másodikán pedig délelőtt Budaörs, délután Krááááán! =D Élvezem a pörgést, bár néha jó lenne leülni írni. ^^

Kellemes hétvége

Tegnap negyed tizenkettőkor ébredtünk fel. Kicsit fáradtak voltunk... Dani mindig nyolc körül kukorékol, ha nálunk alszik, de most ő is kifeküdt teljesen, amihez hozzájárult az is, hogy éjjel még megnézettem a fiúkkal Az öt legendát, mert szeretem. Minden karaktere zseniális, az orosz mikulás, az ausztrál nyúl, a néma álommanó, a kicsit hibbant fogtündér... és a kedvencem Dér Jankó. ^^ Totál odavagyok azért a srácért, a szarkazmus nagyon jól áll neki, Norbi is pont egy nagyon frappáns részt lőtt be fb-n, mikor szóba került a film:

Északi: - Remélem, a jetik rendesen bántak veled.

Dér Jankó: - Persze, imádom, ha zsákba dugnak és áthajítanak egy mágikus portálon.

Északi: - Ó remek, az az én ötletem volt!

Tele van ilyen szófordulatokkal, imádom az egész film humorát. A jetik is jópofák, Daninak az lett a kedvence, akivel mindig átfestetik, amivel épp kész lett. =D Bene a manókért van oda, akik úgy hiszik, hogy ők készítik az ajándékokat, de csak idiótaságokra képesek leginkább, Álommanó/Sandman - akit sajnos Homokembernek fordítottak, pedig sokkal frappánsabb lett volna az Álommanó, mert arról legalább a gyerekek tudják, hogy kicsoda - meg csengőnek használja, hogy végre felfigyeljenek rá, mert hiába jelel a társainak. =D Az egész szimbolikája jól van összerakva, jó a mondanivalója és tetszik, hogy kreatívan használták fel a mikulást, húsvéti nyulat, álommanót, fogtündért. =) Remélem, lesz második rész, de ha az nem is, megmaradnak a készítők azon a vonalon, amire azt hiszem, tavaly álltak rá, mert egyre jobb beülni egy animációs filmre azóta. Én nagyon szeretem az animációs filmeket, de sokkal az volt számomra a helyzet, hogy leültünk, megnéztük, tök jó volt, össze volt rakva, látványra is megfelelt, de nem adott hozzá túl sokat az életünkhöz, de végre azért akadnak olyanok is, amiket érdemes megnézni újra. =)

Tegnap baromira fájt a hasam, fel sem igazán bírtam kelni az ágyból, úgy görcsölt, szóval szegény srácok túl sokra nem mentek velem. Kiderült, hogy a Painkiller nem az a játék, amit keresek, de Bene és Dani elvannak vele, én meg egy kicsit megint haladtam a The longes journey-vel. Kicsit elakadtam, lehet, megkérdezem a kedves jóbarátomat az ügyben, de az is lehet, hogy szenvedgetek vele még, hátha rájövök, hogy kell megoldani. =) Aludtam is egy órát, míg a fiúk ételbeszerző körúton voltak, majd úgy egy fél óra-óra múlva, hogy megjöttek, Daninak mennie kellett haza. Bene elkísérte, én maradtam itthon pihenni. Nem mondom, hogy elmúltak a görcsök, de remélhetőleg túlélem a mai napot. Tegnap sok mindent átbeszéltünk, készítettünk egy tervet a jövő évre, mivel rengeteg a terv és a vágy, de össze kellett most már időben is rendezni, hogy mikor mivel kéne meglenni, hogyan épüljön fel az életünk, hogy ne legyen fejetlenség. =) Elég jól sikerült, szerintem remek esténk volt.

Ma van az utolsó munkanapom az évben, aminek nagyon örülök, legközelebb csak harmadikán kell majd mennem. Úgy néz ki, most már csak elsejére nincs programom, 31-én napközben találkozom Milánnal. =D Az év vége kapcsolatok terén elég jól alakul, úgy érzem, aminek örülök nagyon. Gondolkodtam is éjjel, ezért kettő után sikerült csak elaludni. Remélem, egyszer tényleg meg tudom az illetővel beszélni mindazt, amit elmondanék neki és meg is ért.

Imádom ezt a kis dögöt, de amikor felugrál rám, meg a hasamon viháncol, nem hagy írni, ilyesmi, mindig az jut eszembe, hogy bezzeg, ha macskánk lenne, lefeküdne az ölembe, melegítené a hasamat és órákig nyugi lenne, míg a kutyánál összetehetjük a két kezünket, ha hagy minket este aludni és nap közben néhány órára kidől. XD 

Mostanában nem szárítom meg a hajam és ilyen lesz, ha magától szárad. =D

Halvány öröm az ürömben

Nagyon készültem a mai meetre. Olyan ruhában szerettem volna lenni, amilyenben még nem láttak a lányok, valami újat szerettem volna. Bene a kutyás ruhámat javasolta, de nem akartam tavasziba menni egy karácsonyi meetre, ezért fekete blúzt és harisnyát vettem, a fekete nacimat és a színes fűzőmet, majd a lila-barna parókámat, és a kezeimre a fehér babysoft ujjatlan kesztyűimet, hogy ne fázzak. A nadrág és a kesztyű cosplay darab eredetileg, de szerintem jól koordinálható a lolival. Lesz majd kép, bár egészalakos valszeg nem, csak amit én lőttem itthon még.

Kishivel, Tadeshivel és Annekével beszélgettem a legtöbbet, szerettem volna Nanával is, de sokan igényelték a társaságát, ezért meet végén mondtam neki, hogy szeretném majd még az évben elkapni. Igazából még a japán útja előtt óta szeretnék vele leülni beszélgetni, az ezelőtti talin mondta, hogy majd megkeres, de nem keresett meg, csak talán e hét csütörtökjén egy virtuális ölelésre. Valahogy nagyon megviselt, hogy nem tudtam vele beszélgetni, de összeszedtem magam, aztán Hanával, IchiGoval, Gergővel, Benével öten sétáltunk egy nagyot a városban.

Kicsit kiborultam így az estére, azért csak összejött az a nagy bőgés.

Meghalt Kusami is.

Jobb reggelt =D

Egy pihentető, kellemes éjszaka utáni megszólalásom: "A malacot ma sütöd meg, a kutyát holnap esszük meg.". Három előtt arra ébredtem, hogy drága patkányaim nekiálltak cafatokra aprítani a bent lévő tojástartót és papírt. Alig bírtam visszaaludni, egyszer csak arra lettem figyelmes, valamit rág a kutya. Egy órával kelés előtt rázendített a malac a hisztire, hogy ő szomjas. Még hozzátettem Benének: "Macskát tartunk, a patkányok elvannak este a konyhában is.".

Imádom a kutyát, ő is engem, de időnként nagyon szeretném ha nem lenne. Totál kártékony állat, nem hajlandó a megfelelő helyre tenni a csomagjait, gyakran a szobába is bepisil, pedig tudja, hogy nem szabad, mert amint megcsinálja, már sunyít. Mindent megrág, a papucsom csupa luk, harapdálva játszik és egy órát fárasztani kell, mire kidől, aztán ugyanennyi idő múlva megint elevenkedik. Már nem merek beszélni ezekről, mert mindenki azzal jön, mi lesz majd, ha gyerekem lesz. Komolyan, mostanában már azt válaszolom, nem lesz gyerekem és minél kevesebb együttérzést tanúsítanak, annál kevésbé van bármiről kedvem beszélgetni velük. Egy semmitmondó "az jó" vagy "én is ki lennék akadva miatt" jobban esne, mert nem arra vágyom, hogy órákig ecsetelhessem, milyen rossz nekem, mert nem az, csak elmondom, hogy ez van.

Péntek reggel

Két napja a telefonom szerint Budapest időjárása "sivár", én meg mindig arra gondolok, nem állapotjelzőt raktak-e bele. De vannak jobb pillanatok, mint a játék vagy a kutya. Reggel rálépett a papucsomra, miközben léptem, én meg úgy röhögtem rajta. XD Kis mafla. Irtó vicces dolgokat csinál, tegnap megismerkedett Bütyökkel, az egyik wargame-es fehér pulijával. Halálos édesek voltak, ugatták egymást, kergetőztek, végül Kodama az ölembe került, Bütyök meg a játéktér másik végébe.

Sorry, megint röviden

Tegnap egeret és billentyűzetet voltam venni. Szerencsére nem kellett tévelyegni, közel is volt a bolt. Utána egy legalább 13 éves gépből próbáltam meg kinyerni nyomtatott formában egy dokumentumot. Nem ment, mivel a hozzá tartozó nyomtató megadta magát, az újat nem lehetett rákötni.

Kodama kutya fél a trolin, bár nem értjük, miért, mert korábban semmi baja nem volt. Sőt, fél a sötéttől is. Maszatot és Kusamit nagyon szereti, ők is szívesen vannak vele, Marcipán meg nem félne Kodamától, csak tőlem fél. xD Jópofa kuty, egyre több mindent tanul meg, most már el tudom neki dobálni a patkányát, amit visszahoz és vagy játszunk egymással vele, vagy megint el tudom dobni neki. =D Sangonak próbálok mailt írni, ma átmegyek Talyékhoz. Asszem, ennyi.