Attya ég, megint több, mint fél év eltelt a legutóbbi bejegyzésem óta. Legutóbb a Nuuvellás felpakolásról írtam, ami aztán jól félbe is maradt, mert úgy láttam, nem igazán van igény LMBTQ tartalomra ott, a történeteim olvasottsága épp csak túlhaladt a nullán. Igen, az ilyesmi eléggé elveszi a kedvem. Meg aztán jött egy Létigen folyóirat pályázat, amire nagy lendülettel írtam is egy novellát, amit a szerkesztőség beválasztott, szóval az első számban, elvileg még a hónapban lesz egy megjelenésem. Tervezem egyébként valamikor folytatni a Kettőből egy felpakolását is, de a jelenlegi egy-két év annyira kusza és darabos, hogy egyszer csak elszakad az ékszíj, aztán valahogy nehezen, de elkap újra a gépszíj. Jó, jó, ez egy rossz szóvicc volt. Vannak részek, amiknek az újraolvasása kész kínszenvedés, tekintve, hogy Deon már a harmincas évei közepén jár a fejemben, meg hogy vannak olyan részek, amik húsz-harminc oldalasak. Ha visszamehetnék az akkori önmagunkhoz, szólnék nekik, hogy csajok, készítsetek vázlatokat, mi mikor játszódik, ki hány éves, mi mit követ, ÉS fejezzétek be a részletek nyújtását, mert javítani nagyon nem lesz vicces. De már mindegy.
Végre valahára decemberben Norbi publikálta a három éve húzódó novelláskötetet a FIOK csoportból és bár egyelőre csak drive-on érhető el, ha minden jól megy, Google Könyvekbe és hasonló platformokra is fel fog kerülni, sőt, tervez a kötet alkotóival interjút készíteni. Szóval ha olvasnál sci-fi és fantasy novellákat, amik illusztrálva is lettek, illetve érdekel az egyetlen sci-fi novellám, ami természetesen nem mentes a fő témámtól sem, akkor vesd rá magad a Történetek a F.I.O.K. mélyéről című antológiára.
Tavaly újrakezdtem a festést, ami tiniként szörnyen érdekelt és imádtam csinálni. Hát... a színvonal még nagyjából ott tart, de élvezem és egy-két munkámmal igencsak meg vagyok elégedve. Aztán tavaly novemberben kiléptem egy nagyon lélek- és idegölő munkahelyről, azóta állást keresek sajnos nem túl nagy sikerrel, közben újrakezdtem a LoLozást, amit nagyon élvezek. Kiderült, hogy csomó barátom, ismerősöm tolja, két hónap alatt 11 szintet emelkedett az accom, ami azért csodás, mert főképp a TFT-t szeretem játszani. A varázskönyvet most kivették, az a másik kedvencem, meg Ninja és Feri mostanság Arkoznak inkább, de nem baj, eljátszogatok én magamban is. Ha nem füstölne el Hajnau, valószínűleg beindítanám a Twitch csatornám még a lámpalázam ellenére is. Amúgy fun ötleteim voltak hozzá.
A háttérben írok egy het történetet. Gondoltam rá, hogy felpakolgatom a kész részeket Nuuvellára, de nem akarok túl nagy szüneteket tenni két rész közé, annyi meg még nincs kész, hogy hónapokra előre legyen heti egy részem. És bevallom, az elmúlt egy hónapban ott a folytatás a fejemben, csak nem bírom rávenni magam az írásra. Igazából elég meglepő, hogy ma össze tudok hordani egy egész posztra valót, az állandósult lehangoltságom meg szokott akadályozni ebben. Na mindegy. A háttérben íródó történetről annyit lehet még tudni, hogy low fantasy, a főhősöm pedig egy húszas évei elején járó boszorkány. Egyelőre a projekt címe Spirál, de még az sem biztos, hogy ez marad a végső cím, szóval ezért sem akartam még feltölteni.
