A katasztrofális nap rosszulléttel végződött, Bene le is szúrt, hogy miért nem hívtam fel, mikor hazajött és azt látta, hogy takaróba burkolózva, ijedten, valszeg sápadt fejjel nézek rá fel, aztán elmondtam neki, hogy kicsit beijedtem, mert rám jött a hányinger, de nem tudtam, miért és nem akartam hányni. Másnap már nem bírtam ilyen jól, fél négykor rám tört ez, hányinger, hasfájás, fejfájás, beöltözve is fázás, kilenckor felhívtam Tulkot, hogy a műhelyben van-e és ott van-e vele Bene, igen, jó, akkor mondja meg neki, hogy arra kérem, jöjjön haza. Nem akartam Tulkot beavatni, azt meg úgy gondoltam, Bene levágja, hogy megint nagyon rosszul vagyok, ha arra kérem, jöjjön haza. Persze visszahívott, mondta, hogy siet, kértem tőle kólát, aztán később megállapítottam, hogy büszkeségben, makacsságban és hülyeségben nagyjából verhetetlen vagyok. XD Nem hánytam, hiába mondta Nico is és Anyu is, hogy valszeg jobb kint, mint bent, nem, én szeretném tartani azt, hogy 9. óta nem hánytam és ez így is marad. Ehhez kapcsolódik két rohadt nagy megszólalás. Nico beszólt, hogy na majd a terhesség alatt fogok hányni, amin jót röhögtem, Anyám ennél jóval jobban odatette magát. Még hétfő este meséltem neki, mi van velem, erre, hogy ő úgy érzi, valami nőgyógyászati problémám van. Aha, mondom neki, menstruálok. Ja, jó, már azt hittem, elvetélsz. Kész, Anyu kiütéssel győzött! Ott ültem a gép előtt tátott szájjal, kiguvadt szemekkel röhögve, fulladva a röhögéstől és kábé ennyi ment a fejemben, mint a futó reklámcsík: Ezt nem hiszem el!
Nagy volt. =)
Kedden nagyon gondolkodtam, hogy másnap tudok-e menni dolgozni, úgy nézett ki, hogy nem, pedig szerdán tárgyaltunk és nem akartam cserben hagyni a bíróm, meg magamnak is gyártani a trágyát, ezért azt mondtam magamnak, mikor lefeküdtem, hogy rendbe jövök. És igen, szerda reggel munkakész állapotra hoztam fel magam. Első két tárgyalás gond nélkül megvolt, ki se mozdultam a tárgyalóból, mert minek arra a negyed órára, írtam a szünetben Timivel és Nicoval, aztán a harmadik tárgyaláson már majdnem felröhögtem, basszus. Meghallgattunk egy tanút, meg hülyeség volt kábé az egész perc, a bíróm ítéletet is hozott - azt kéne most írnom -, aztán eldarálta az indoklást, de éreztem benne, hogy elege van az egészből, mindannyiukból és ki is osztotta őket olyan formán, hogy a hivatalos szöveget használva, a tárgytól el nem térve minddel tudatta: hülye vagy, hülye vagy, meg te is hülye vagy. X"D Utóbb mondtam neki, hogy nagyon ász volt, ő meg röhögve válaszolt rá: "De el ne röhögd magad a tárgyaláson, azt nem szabad!". XD Mondtam, hogy ha még ilyen tárgyalásokat fog tartani, akkor majd megerőltetem magam, de nyugodjon meg, nem fogok a felek képébe röhögni.
A negyedik tárgyalásunk helyszíni volt. Ilyet még csak egyszer kellett magnóról leírni, tehát nagyjából fogalmam sem volt, mire számítsak, de megbeszéltük, hogy büntiből mennem kell, mivel az ítéleten elírtam az ügyszámot. Ez még csak a "vázlat", szóval nem nagy vétség, csupán valszeg kellett valamire fognia a bírómnak, hogy vele menjek. Egyébként nem bünti, mert ha vége, akkor onnan haza lehet menni. Benének egy kikötése volt és ezt én is mondtam a bírómnak, hogy olyan helyre vissza kell hozni, akárhova is megyünk, ahonnan hazatalálok, mivel közlekedési analfabéta vagyok. Emiatt eléggé parás voltam, meg kimentem a megbeszélt időpontra és azt se tudtam, hogy visznek minket, vagy a bíróm lesz-e a sofőr. Utóbbi esetén meglehetősen kellemetlenül éreztem volna magam, azonban a bíróságnak van autója sofőrrel külön erre a célra. =) Úgy azért jó volt, főleg, mert egy nyolc személyes + sofőr nagyságú kocsit kaptunk. XD Tetszett. ^^ Háromnegyed óra volt az út, odafele inkább felkészüléssel telt, de azért dumáltunk is, visszafele már inkább megeredt a nyelvünk és a sofőr is bele-beleszólt a beszélgetésbe. =) A helyszíni tárgyalás egész jó dolog, feltéve, ha pszichológiai szemszögből nézi az ember, mert ami ott volt... Vannak azok az emberek, akiknek olyan durva gyűjtőszenvedélyük van, hogy a szemetet a plafonig halmozzák... Na, a feleink ilyenek voltak. Oo" Ettől függetlenül másodjára már nem kéne bünti, vagy fenyítés, hogy menjek, mert jó volt az úgy, hogy mentem. Fogtam az aktát, segítettem a bírómnak, szemmel tartottam bizonyos dolgokat és a jegyzőkönyvet is ma jobban meg tudtam írni, tudtam, miről van szó. =)
Kettőre otthon is voltam, Benének és Timinek nagyvonalakban elmondtam, hogy jó volt a helyszíni tárgyalás, amúgy egy sarokra a háztól tett ki a sofőr, szóval könnyen hazataláltam, utána elkezdtem kigondolni, milyen karaktert akarok a magasabb szintű partira. Na. Amazont, méghozzá egy tigrissel az oldalán. Szépen elolvasgattam, hogy mi van hogy, két óra múlva lementem a helyre, előálltam Robinak a dologgal, erre beközölte, hogy kis szintű partit tervezett. Ne mááááár! XD De aztán meggyőztük. ^^ Tamás is harcost hozott, Benedek Shackorelt, Norbi Ront, Dávid egy erigowi számszeríjászt, Ákos egy törpöt. Jóformán csak harcosokból állt a parti, a megbízónk meg úgy tervezte, hogy lesznek velünk papok és varázslók. Hát ezt bukta. =) Tamás karaktere, Alantaf igyekezett minél közelebb kerülni a harcos nőmhöz, amivel nem járt igazán sikerrel, mivel Tira egész egyszerűen olyan férfinek nyilvánította, aki tud valamit, de nem elég jó őhozzá. =D Ellenben Shackorel elnyerte Tira tiszteletét, őt már alkalmasnak tartja arra, hogy gyermeket nemzzen egy olyan nőnek, mint ő, ám számára jelenleg még nem érkezett el az az idő, előbb vissza kell térnie szülőföldjére és túl kell esnie a próbán, s majd ha azt túlélte, a tigrisét sem kellett megölni, mert meg akarta védelmezni, akkor utána elmegy talán Shackorelért. Azért úgy végiggondoltam, Kahla kivel mit tenne, ha a férje, a gyermeke apja félrelépne. XD Természetesen ha nem önszántából tenné, hanem valamilyen női praktika, esetleg boszorkánypraktika miatt, úgy bocsánatos bűnnek tekintené Shackorel részéről a dolgot, ellenben a csábító asszonyt mindenképpen kardélre kívánná hányni, azonban ha drága férje megkívánna más nőt, nem valószínű, hogy sokáig tudhatná magát az élők soraiban. XD Gejzír nő, még mindig elveszti a fejét és nem lát a kénes haragtól, ha megharagítják, Shackorelben ráadásul annyira bízik, hogy ha ilyesmit tenne, az a legmélyebb árulás lenne. Persze ismerve Benedeket és a karakterét, nem feltételezem, hogy akármi lenne, főleg egy olyan nővel, mint Tira, de azért na, el kellett agyalnom a dolgon. =)
Vissza a kalandhoz. Gyakorlatilag az volt a feladat, hogy el kellett mennünk egy hegybe egy kardért. Ühüm, út közben ránk támadt egy hét méteres, kék gyík, mert kajának nézte a bandát, aztán másnap jött egy rinocéroszon lovagoló ork teljes páncélzatban, aki miután megtudta, hogy a kardot akarjuk, elszánta rá magát, hogy kipusztítsa kicsiny csapatunkat, csakhogy Ron tűzkardja, 14m/s-es futócipője és hátbatámadása eldöntötte a harc kimenetelét, főleg, mivel az orkon lévő páncél felrobbant a sérülés következtében, tehát az orkból nem sok maradt, Ron meg sérült 1Fp-t, hála valamilyen aurájának, ami védte. =D Egyébként a gyík Alantaf fél karját leharapta, amit a csapattal utazó pap visszateremtett, de szegény (pap) a rohamozó rinocérosz áldozatául esett, a szekérben maradt, miikor az egyetlen nekirohanással kettétépte azt. ^^;; Eltemettük. =) A faluban egy depressziós pasit kaptunk segítségnek, aztán indultunk is a hegybe. Találkoztunk felénk guruló golyókkal, amik közül az egyik, mint utóbb kiderült, illúzió volt, trollal, vízzel töltődő teremmel, végül meglett a kard, amit nagy nehezen a fiúk kihúztak a kőből, aztán egymás kezébe adtak megvizsgálásra. Alantaf úgy gondolta, eltenné, erre a fél brigád fegyvert fogott rá és be kellett látnia, kalandozótársai előbb ölik meg, minthogy öncélúan használja a kard egyelőre ismeretlen erejét. Nos... a barlang előtt találkoztak a depressziós exlovaggal, aki megmutatta, mire képes a kard. Aki megfogta, csak azzal volt képes akár csak megsebezni mást vagy magát, szóval ennek következtében van egy kalandozócsapatunk hat emberrel, akik közül egyetlen egy, Tira tud harcolni, mivel ő nem ért hozzá. Meg a tigrise, Malahit, de az más kérdés. =) Visszamentünk a megbízónkhoz és közöltük vele, hogy addig nem kapja meg a kardot, amíg nem oldja meg, hogy az öt fiúról lekerüljön a varázs, s én ugye nem nyúltam hozzá, valakinél meg mindig ott lesz a kard, szóval ha nem akar rácseszni, megoldja a problémánkat, aztán kifizet bennünket. =D
Jó kaland volt, tetszett és imádom az új karakteremet is. Komoly, megfontolt, önmagát felsőbbrendűnek tartó, kimért, távolságtartó, feminista nő. Első körben. Aztán aki túljut az első körön, megismerheti a vadabb, lobbanékonyabb, hevesebb bensőjét, esetleg azt, hogy tudása is van, ragadt rá ez-az az évek során. Egy érett nő, a tigris meg külön élvezet. =D Igazi hunter, ahogy Benedek mondta. ^^ Na igen, tényleg csináltam egyet magamnak és nagyon bejön. =D Korábban is akartam, de tegnap jött rá meg az ihlet és most azon agyalok, hogy fejlesszem tovább, mire költsem az 1000 Tp-m, ilyenek. Már netre tettem a könyvet és kinyomtatom magamnak bizonyos részeit, amikre szükségem van, mert amíg nincs rendes könyvem, is kell tudnom dolgozni valamiből és meguntam, hogy mindig mástól kell kölcsönkérnem a könyvét. Ez így nem állapot, én komolyan gondolom a szerepjátékosi létem és ahhoz elengedhetetlen egy könyv. Ez van. =) Ha majd elérhető áron lesz és pénzem is lesz rá, megveszem a könyvet, mert az az igazi, addig viszont abból élek, amiből lehet. =)
Mivel beteg voltam, nem akartam puszit adni a srácoknak, ne kapják el, főleg, mert nem tudom, mi a nyavalyám van. Ettől függetlenül Benedek percekig ölelgetett, ami nagyon jólesett, édes az a srác, Norbi úgyszintén nem bírta ki, nap végén letoltunk egy kisebb csetepatét is, ami velem ugye jár. Kekeckedett és hozzám fogta hátulról a kezeim, hogy na akkor szabaduljak. Igen? Oké. Nekem aztán nem kell több, imádok játékosan harcolni, a vége az lett, hogy rendesen megcsikiztem. =D Ákost is bírom, kicsit furcsán formálja a hangokat és azt hiszem, van egy kis beszédhibája, bár lehet, hogy csak izgul, de aranyos fiú és nem fogom neki elfelejteni, hogy kézcsókkal köszöntött, mikor megismert. Azzal nagyon belopta magát a szívembe. =) Tamás olyan oltásokat kapott tőlem... XD Nagyon csúnyán osztottam, Benedektől pacsit is bezsebeltem, meg volt, hogy az asztal azon röhögött, amivel beoltottam, Tamás meg elismerte, hogy ez szép volt. =) Ezt is imádom, a szívózást és van, akivel lehet és nagyon lehet. =D Igazán jól sikerült a tegnapi játék, mondtam is Robinak, aki mint kiderült a trolira várva, még ki se találta, pontosan mi a fene van a karddal és mi a megoldás az általa okozott problémára. XD Agyar megpróbált ötleteket adni, de aztán közölte a megmaradtakkal, hogy mindez szép és jó, de egyelőre olyan megoldást keresünk, ami nem létezik. XD De így utólag értem a lovag depresszióját, hiszen élete értelmét vesztette el és még csak végezni sem tud magával. =)
Benével megállapítottuk hazafele menet, hogy mióta frufrut vágtam magamnak, jobban odavan értem, jobban együtt vagyunk, ilyesmik és azt is, hogy ez az október nem tudjuk, mit csinál, de azt nagyon és igazán befejezhetné, mert rohadtul nem jól van ez így. Az utóbb éjszakáinkon valami nagyon van velünk - nem, nem úgy -, furcsa dolgok történnek velünk. Mindketten betegek vagyunk, s mindkettőnknél akkor jön ez ki, mikor eljön az este 8-10 óra, addig napközben kutya bajunk, nem fújjuk az orrunk, rendben a hangunk és a gyomrunk, de este...