Megyek, ahogy sodor az ár

Megvolt az unokatestvér találkozó tegnap. Felkeltem, kipakoltam a mosogatóból a cuccokat, utána zöldséget hámoztam mamának, apróságokban segítettem, mert természetesen a munka nagy részét már megcsinálta, mire felébredtem - odatette a húslevest és a póréhagymás húst jénaiba. Tíz után kicsivel jött tesóm, előkészítette a kacsamellet, közben beszélgettünk. Nem is maradt igazán dolga neki se, mama váltotta a póréhagymás husit a sütőben a kacsacombokra, gyorsan megcsinálta a rizst. Titokban felvettem anyunak, ahogy öcsém letisztítja a húst, bekockázza a bőrt, mert anyának nagy szívfájdalma, hogy nem láthatja tesómat akció közben, és megkért, hogy videózzam le. Anya azt gondolja, majd akkor fog minket rendesen főzni látni, ha ő már "kripli" lesz, de mondtam neki, hogy szerintem bármelyikünk szívesen megy ételeket készíteni hozzá, ha ez a vágya. Persze tudom, hogy igazából az, hogy vendégeskedhessen nálunk, csak öcsém most apuéknál lakik, én a nagyanyámnál... Szar dolog a válás, na.

Idősebb unokaöcsém érkezett meg előbb. Sajnos pont időre, de még benne voltunk a leves leszűrésében, a köretek szép tálakra helyezésében, úgyhogy nem tudtam átöltözni. Szerettem volna, de már nem szaladtam el, úgy voltam vele, már tök mindegy. A fiatalabbik unokatesóm késett, már megettük a levest, mire befutott. Annak azért örültem, hogy nem kell az üres tányérokat nézni, míg ő is megérkezik, mama elrendelte, hogy kezdünk és kész. Az ételek nagyon finomak voltak, nagyanyám azon csodálkozott, hogy a fiúk előnyben részesítik a rántott húst még mindig, hogy még mindig nem untak rá. =D Miután ettünk némi süteményt is, előkerültek régi fotók, albumok, beszélgettünk. Szerencsére nem volt annyira jó idő, hogy kimenjünk a temetőbe körbejárni, mert egyikünknek sem füllött hozzá a foga. Unokaöcséimet szerintem egyáltalán nem is érdekelte a dolog, tesóm már unja, én meg rengeteget kísértem mamát, mikor gyerek voltam. Az album nézegetés, sztorizgatás tartott vagy két órát, én Krisznek meséltem. Az előző napi eső miatt nem tudott menni fáért, úgyhogy ő nyomta szét a krumplit és keverte pürévé. =D Szegény nagyanyám kérdezgette, kivel mi újság, mit jelent számunkra a barátság, tudjuk-e, kik az őseink, de nem sok választ kapott. Tartok tőle, hogy előbb-utóbb történik valami, ami nagy csalódást fog neki okozni, mert bár nem szeretem ezt az unokatestvér találkozó-dolgot, azt a részét viszont nagyon is szeretem, hogy öcsémmel ott vagyunk a konyhában.

Késő délután eltörölgettem, amit mama elmosogatott, majd elmosogattam a másik felét a cuccoknak, utána filmet kerestem anyuval való telózás közben. Úgy volt, hogy a A tiltott királyságot nézzük meg, de ráakadtam véletlenül néhány részre a Discovery channel - Szexualitás című sorozatából. Remélem, megtalálom a többi részét is a sorozatnak, mert érdekes dolgokkal foglalkozik. A részek között beszélgettünk, szóval tök jó volt.

Pénteken elég dolgosan indult a nap, takarítottam egy kicsit, mostam és az udvarra teregettem, meg fát vágtunk. Mama felajánlott nekünk némi húslevest, mert mondta, hogy másnap fog főzni, ezt meg nem akarja lefagyasztani, szóval megettük azt. Csináltam - életemben először - mézes-mustáros tarját, és fincsi lett. Több sót és mustárt kell legközelebb beletenni a masszába, talán jót tenne neki, ha még többet pihentetném, de nem panaszkodhatunk. Hozzá kukoricás rizs volt. =D Hódoltam ebéd után a kávé istenének, és telefonon beszéltem egyik osztálytársammal angolról, mert van egy közös ügyünk az önkormányzattal. Nagyon durva, ami itthon megy. December huszadikán akarták elindítani az angol csoportot, de nem jött rá össze elég ember, ezért kitolták a kezdést január hetedikére. Január negyedikén szerződtünk, majd kiderült egy jó hónap múlva, hogy van, aki több pénzt kap az önkormányzattól, van, aki kevesebbet. Utánajártunk, miért van. Azért, mert megváltozott a juttatás alapja. Igenám, csakhogy a mi szerződésünk vissza van dátumozva december 28-ra. Ez nyilván okirat hamisítás, de egyelőre nem ezzel érvelünk, hanem azt próbáljuk elérni, hogy egyáltalán felfogják, hogy nem aszerint kell dátumozni, ők mikor döntötték el, hogy mehetünk a képzésre, hanem azt, hogy mikor szerződtünk. Blőd hülyeségekkel érvelnek, már két kört leveleztünk velük. És közben van, aki kétszer annyit kap, mint mi.... Mert ha ilyen tízezer forintról lenne szó, kepedjenek meg, de így azért eléggé bosszant. Főleg, hogy váratlanul megszűnt a szállítós munkánk. Nem mondom, jó itthon lenni vasárnaponként, de elég nagy anyagi kiesést jelent.

Miután megebédeltünk pénteken, bevittük a ruhákat, mert eléggé lógott az eső lába, majd elmentünk Dodihoz. Dodi a tesóm évfolyamtársa volt általánosban, és nyitott egy cukrászdát cirka két sarokra tőlünk. Isteni süteményei vannak, nem használ semmilyen adalékanyagot vagy színezéket, viszont készít cukormentes, időnként glutén- és laktózmentes finomságokat is. Gyönyörűek a tortái, ízlésesek a díszítései, szóval szeretjük. Előző este derült ki, hogy nyertünk egy fagyikelyhet nála. =D Fenséges volt! Félbevágott egy banánt, közé egy gombóc csoki, két gombóc vanília fagyi került, meglocsolta csokoládé és banán öntettel, jó sok tejszínhabot tett a tetejére, majd arra sült mandula reszeléket szórt. Kétszer, merthogy nem egy nagyot kaptunk, hanem egyet-egyet. XD Direkt keveset ettünk és vártunk is kicsit, hogy leülepedjen, de nekem Krisz be kellett segítsen. ^^ Aztán vettünk hat szelet tortát, mert anyuhoz voltunk hivatalosak névnapozni. Nem sokat töltöttünk itthon, miután hazaértünk, felvettük öcsémet, aztán anyunál teleettük magunkat frankfurti levessel és sült csirkecombbal. Szóval a hétvége igencsak nem volt diétás. =D

Angolon átment másik csoportba az a lány, akivel jóban vagyok. Ő volt az egyik legjobb nálunk és a tanár is látta rajta, hogy nem csupán szenved, hanem érezhetően visszafejlődik, úgyhogy átkerülhetett az erősebb csoportba. Nekem nemet mondott, ami elég rosszul esett, de aztán abban a pár órában, ami alatt leckét csináltam, beláttam, hogy több időre és szorgalomra van szükségem ahhoz a szinthez, hogy ne vérezzek el egy olyan csoportban, ahol két olyan személy is van, akik felsőfokú tanfolyamon kellene legyenek. Viszont így marad a falkaparás, mert kapásból három olyan ember van angolon, akiket kihajítanék. Nem tanul, nem igazán csinál leckét, nem is érdekli talán az egész... Faszér' van itt?! De ahogy összefogott az osztály tanárokkal együtt a titokban hangfelvételt gyártás ellen, úgy azt remélem, valahogy legyőzzük ezt a problémát is. Én azért vagyok ott, hogy megtanuljak rendesen angolul, nem azért, mert itthon nincs fűtés.

Az infóval kapcsolatban viszont nem akarok erőlködni. Megmondom, miért nem. Effektíve volt egy viszonylag erős első évünk, amiből szarra se emlékszem - de konkrétan, meg kellett kérdeznem, melyik programot indítsam el -, és volt egy második évünk, ami lehúzható a slozin. Most meg ugrálnak a fejemen, hogy írjak szakdolgozatot és menjek vizsgázni. Szóval pótoljam be szépen itthon azt, amit ők nem adtak le, szenvedjek egy új programnyelv megtanulásával a nulláról a szabadidőmben, miközben taníthatták is volna, ha a tanárunknak lenne tanári kvalifikáltsága, és nem olyan értelmetlen faszságokkal telt volna az idő, minthogy tizenkét darab alapszintű Word dokumentumot készítettünk el érettségi vizsgákból, és - részemről - hat Excelt. Nem elég, hogy fel kéne áldoznom a maradék szabadidőm és az idegeimet, de szereznék egy olyan papírt, ami részlegesen takarja a szakmát és pont azok a tételek hiányoznak belőle, amik kifejezetten érdekeltek. Na erre azt tudom mondani, hogy szarjon sünt mindegyik. Nyilván nem azt vártam, hogy profit faragnak belőlem a suliban, nem is azt, hogy mindent megtanítsanak az órákon és semmivel se kelljen foglalkozni itthon, de azt felháborítónak tartom, hogy most azért ugrálnak a fejemen, hogy a sulinak jobb legyen a sikerrátája. Mert mi másért?!

Igazából elég nagy rápacsálás ez így, mert nem elég, hogy eltelt két év az életemből ezzel, de cirkusz van a vizsgajelentkezésem körül. Mikor jelentkezni kellett, nem tudtam bemenni, de megadtam minden adatom, hogy jelentkezni tudjanak. Most nem tudom, végül aláírták-e helyettem, de ha igen, akkor okiratot hamisítottunk, ha nem, akkor meg érvénytelen a jelentkezésem. Ha érvényes és szeretném visszavonni, kiderülhet, mi módon jelentkeztem, de lehet, hogy vissza se lehet vonni, fene tudja, mert ofő összebalhézott azzal, aki kezébe vette az osztály ügyét, ofő meg semmit se tud. Kérdeztem szerdán, mifaszvan, erre full kiakadt, és nem elég, hogy választ nem kaptam, még játszotta ott a hattyú halálát. Kedvelem őt, de elhagyta magát, kicsit elszállt, és totál kikészítették a suliban. Elvileg úgy van, hogy ha sikertelen a vizsgám - tehát vagy elmegyek megbukni, vagy el se megyek -, akkor nem végezhetek ingyen több OKJ-t, de ezt se tudom, mert ofő erre se tud válaszolni, a jogszabályból meg nem tudtam kibogózni. Kénytelen leszek bemenni az irodába és felvállalni, hogy tüzes vassal csiklandoznak meg.