A piramis

Kaland, amiben egy asztalnál ültem Mókással... =) Volt két teljesen új fiú, Zsolt, Balázs, Norbi, meg ugye Mókás, a karaktereink egy kocsmában ültek, egy nagyon szép nő gyertyákat gyújtogatott, ettek-ittak a karakterek, aztán mindenki kidőlt. Én ezt a kalandot már játszottam, nem jöttem rá, hogy Robi mit ért a piramis alatt, de a mozgó kockákról már beugrott. Bár mint utóbb kiderült, egy másik kalanddal azért keverem... =) Hirako Mitsukot vittem, egy tűz stílust választott félelf harcművészt, akivel ugyancsak nem lehetett sziporkázni, mert rideg, komoly és megfontolt karakter. A jelleme Rend, Halál. ^^ A kocsmában teával kínálták, aztán odajött egy legény, hogy egy másfajta teával kínálja. Kérdezi Hirako, milyen tea, de a fiú nem tud válaszolni, mire mondta neki a nőm, hogy akkor nem kér. A legény ajánlgatta tovább, erre azt  mondta neki a harcművészem, ha nem tudja, mit kínál, itassa meg a kutyákkal. Még egy kísérletet tett szegény gyerek, erre Hirako laza kézmozdulattal egybekötve hűvösen: "Elmehetsz.". Robi elröhögte magát, meg nekem is voltak olyan helyzetek, mikor nem tudtam hitelesen adni a karakterem ridegségét, mert pukkadtam a röhögéstől. XD

Miután mindenki bekómált a gyertyákból párolgó gőzből, a karaktereink egy olyan helyiségben ébredtek, melynek minden oldala tükör. Középen egy világító gömb volt, amit a fejvadász karakter tőrrel megpróbált ledobni, azonban szegény 00 1-et dobott, ami ugye abszolút balsiker MAGUS-ban, szóval szerencsétlen harcost találta mellkasba, de úgy, hogy ha meg akarta volna ölni, akkor sikerült volna neki. xD Zsolt Arel papja füveskedett ott, de végül kiderült, hogy az egyetlen, aki valamennyire ért az orvosláshoz, az az én karakterem. Hát... Hirako szépen elfigyelte, ahogy bénáznak a többiek, végül odament, előszedte a kötszert, kihúzta a balul járt legényből a tőrt és ellátta. A tükörben közben azt látta, amint Zsolt Arel papja a földről nyalja fel a vért, azonban mint a kis közjátékból kiderült, ezt csak Hirako látta, még ő lett hülyének nézve, mikor megkérdezte a papot, ízlik-e neki ennek a szerencsétlennek a vére.

A csapat gyorsan ketté szakadt, a két Arel pap (Zsolt és Mókás), meg a fejvadász (az egyik újfiú) jobbra indult, az én vezetésemmel a többiek középre. Jártunk írásos teremben, Balázs shadoni varázslója, akivel Hirako remekül össze tudott dolgozni, megfejtette, hogy a kijutáshoz meg kell találnunk egy amund király koronaékszereit, jártunk olyan teremben, amiben nem hallottuk egymást, olyanban, amiben egy trónszék volt. Abból kilépve egy arannyal teli terembe értünk, ahol volt egy nagyobb drágakő, amit a karakterem simán leemelt és elindult vele a trónterem felé, mondván, az biztos oda tartozik és ebben Balázs varázslója is egyetértett. A harcművész beletette a trónszék egyik, majd másik kéztartójának üregébe a hatalmas vörös drágakövet, de nem történt semmi, úgyhogy ott hagytuk. Krisztián és Norbi karakterei ott rekedtek az aranytallérokkal teli teremben, aztán mikor visszatértünk, Norbi sötét bárdja elpanaszolta Hirakonak, hogy a fejükre zúdult egy csomó arany, amelynek nyoma sem volt. Hirako hozzá hűen kezelte a problémát: "Egy karcolás miatt nyavalyogsz nekem?". xD Norbi eléggé kilett ettől, magyarázta a bárdja, hogy nem, nem, nem, hanem a pénzérmék miatt, amik eltűntek, mintha ott sem lettek volna, de ő megsérült, ám Hirako füle mellett elhaladtak az információk és így válaszolt: "Értem, nem a karcolás a problémád, hanem a pukli a fejeden.", mindezt persze merő szánalommal a hangjában. xD

Megtaláltuk a kígyós termet, ahol a másik csapat is járt, aztán meg azt, amiben a semmi van néhány világító ponttal. Arra a karakterem kijelentette, hogy ő az égre nem lép, de a túloldalán a varázsló talált egy ajtót, s addig nógatta a nőt, míg átfutott a semmin. =) Végül egy olyan teremben futottunk össze a csapat többi tagjával, aminek közepén egy óriási asztal volt megrakva mindenféle jóval. Krisztián karaktere levett róla egy almát, beleharapott, majd elkezdett halványodni. Ezután szép sorban mindenki, míg el nem tűntek a karakterek. A kocsmában tértek magukhoz, velük szemben ott ült a csodás nő, aki korábban gyújtogatott és megkérdezte, elhoztuk-e neki a drágakövet és a jogart. Természetesen nem, a jogart meg sem találtuk. Nagy hangzavar lett, megint voltak páran, akik meg akarták ölni a nőt, végül Norbi ment utána, de a bárdja kapott egy Rettegés varázslatot, mögüle azonban kiválóan ki tudott ugrani Hirako és két pofont lenyomott a boszorkánynak nunchakuval. Annak még volt ereje elfutni, úgyhogy a harcművészem utána rohant és pszi-lökéssel talajra kényszerítette a nőt, majd leütötte, lecipelte a kocsmatérbe, miután a varázsló utána kérdezett, ugye nem akarja megölni, mire mondta Hirako, hogy nem, levetette a padlóra és elkezdte levetkőztetni. Ezután kiszögelte a padlóra, majd felöntötte vízzel, hogy megtudja, miért csinálta ezt velük. A válasz az volt, hogy kellett neki néhány ember, aki elhozza a holmikat, mert ő nem akart menni. Hirakonak ennyi elég volt, ment.

Közben Zsolt elf Arel papja bekattant, őt próbálták a többiek megfékezni, mivel öldökölni kezdett, kinyiffantotta azt, aki összecsődített minket, méghozzá azelőtt, hogy megkaptuk volna a pénzünket, végül meglógott, mikor jöttek a városőrök.