Az előző posztban összeszedtem az előző év eseményeit és élményeit, most haladok a megszokott módon a Yearcompass szerint tovább.
Erről szólt az előző évem:
- Magánélet, család:
Kissé úgy érzem, hasonló a helyzet, mint három évvel korábban - lezárult egy kapcsolatom és teljes újrakezdést igényel tőlem a magánéletem, rájöttem magammal kapcsolatban dolgokra, amiket nem érvényesítettem megfelelően, állok a pusztaságban, valamerre mennem kell, mert kifogyóban a vizem, de még ha a Nap állásából be is tudom lőni, melyik égtáj merre van, fingom sincs, merre induljak, mit hol találok. Csúcs. Mamával egész jól alakult a kapcsolatom, néha felhívtam, voltam nála kint sütni, bár az eléggé aggaszt, hogy azt mondta év végefelé, hogy elfáradt és valahogy az az érzésem, rám számít. - Karrier, tanulmányok:
Bevallom teljesen belefáradtam az álláspályázatokba, az év második felében már visszautasítást se kaptam, így a befektetett energia végképp bukottnak tűnik. Utólag megbántam, hogy programozást mentem tanulni angol helyett, a nyelvfrissítés valószínűleg előrébb vinne, bár közel sem annyira, mint amennyire a programozás vitt volna, hogy ha elérem vele a remélt sikert. Patthelyzet. - Barátok, közösség:
Az őrülten pörgő nyár ellenére úgy érzem, lejjebb redukáltam a barátságra fordított energiaszázalékom, ami kettős érzést vált ki belőlem. Egyrészt mindig a baráti bázis volt a védőhálóm és a menedékem, másrészt túl nagy arányban erre fókuszáltam ahhoz képest, magamra mennyi figyelmet fordítottam. - Pihenés, hobbik, kreativitás:
Kreativitás síkon eléggé leálltam, a Kettőből eggyel sem foglalkoztam úgy, ahogy szerettem volna, ami frusztrált, de képtelen voltam figyelni és nyomatni. A pihenéssel szélsőséges voltam, hol alig aludtam és egyik programról a másikra mentem, hol fél napot átaludtam vagy átlustálkodtam egy-két napot. - Fizikai egészség, erőnlét:
Nyáron az edzés nagyon jól esett és nagyon jót is tett, látható és érezhető volt a hatása, a suli viszont megvágta a salsához való kedvem. Ez valami, amivel csendben küzdök azóta is. A lady style órák nagyon hasznosak voltak, bármennyire is félhullaként értem haza utánuk, viszont miután átkerültek hétvégére és már nem csak Reni, vagy csak Reni és Bogi tartotta, elvesztettem iránta a lelkesedésemet. - Mentális egészség, önismeret:
Úgy érzem, fontos dolgokat túrtam elő a lelki földemből és sikerült elérni, hogy a zárolt részlegbe tett dobozok is felszínre kerüljenek. Az, hogy Ferivel oda és úgy futott ki a kapcsolatom, ahova és ahogy, példásan mutatja, hogy még mindig nem dolgoztam fel a traumáimat, nem javítottam eleget a mintáimon, az a két dolog pedig, ami az év utolsó hetén előjött, ijesztő volt és egy remek lehetőség rá, hogy végre ezzel is foglalkozzak. Imádtam családállításon a gyökereim mélyebb megismerését, a generációs traumák és minták oldását, szerintem abszolút szükségem volt rá, mert veszélyes irányba terelt a két nagyon emlékezetes eset. - Meghatározó szokásaim:
Felvettem a szokásaim közé a teázást, amivel ugyan nagyon sok cukrot viszek a szervezetembe, ami tudom, hogy nem jó, viszont maga a szertartás örömet és egy kicsi nyugalmat okoz számomra. Az Instagramom priváttá tétele rengeteg felesleges frusztrációtól kímélt meg, bár azt gondolom, ez nem marad így örökké. Sajnos nem angoloztam, ahogy azt elterveztem, ám bármennyire is bánom, belátom, hogy nem maradt rá kapacitásom, a kapcsolati és lelki folyamataim teljesen elvittek magukkal, amire szükségem is volt - persze nem a szartornádókra, lufira, körhintára... - Egy szebb holnap:
Lecserélni az éltető motivációmat.
Hat mondat az előző évemről:
- A legbölcsebb döntés, amelyet meghoztam... hogy elkezdtem követni a belső hangot, megyek a saját fejem után, hiszek abban, hogy az utak, amiket látok, léteznek.
- A legnagyobb lecke, amit megtanultam... hogy a lavírozás és a magam kára árán is más boldogságát szem előtt tartani a legrosszabb, amit tehetek.
- A legnagyobb kockázat, amelyet vállaltam... hogy lementem valakihez Balatonra, akivel addig egyszer találkoztam és hogy nem saját pénzből belevágtam egy tanfolyamba.
- A legnagyobb meglepetés az évben... Vas, ezt ragozni sem kell. Bár öcsém is odatette magát nyaraláson érzelmi téren.
- A legfontosabb dolog, amit másokért tettem... azt mondják meg ők, mert én nem érzem úgy, hogy 2023-ban különösképp odatettem volna magam ezen a téren.
- A legnagyobb dolog, amit befejeztem... azt elég nehéz elmagyarázni, de egy hozzáállásbeli változásra kell gondolni.
Hat kérdés az előző évemről:
- Mire vagy a legbüszkébb? Igazából arra, hogy ép ésszel kibírtam a tavalyi évet...
- Ki a három ember, aki a legnagyobb hatással volt rád? Timi, Robi, Vas
- Három ember, akire a legnagyobb hatással voltál: Vas
- Mi az, amit nem sikerült befejezned? Kettőből egy 2027-es évet.
- Mi a legnagyobb dolog, amit felfedeztél magadban? Elismerés magam irányába.
- Mi az, amiért a leginkább hálás vagy? Timi és Robi iszonyúan sokat tett értem tavaly is, nekik elmondhatatlanul hálás vagyok.
Az egyik a java suli, mert bármennyire is belebuktam, embertpróbáló volt lenyomni munka mellett, hiszen házit is írtam, programokat szerveztem, és finoman szólva nem volt a legjobb időszaka az életemnek. Szerintem elég jó voltam szervezésben, sok dolgot csináltam, jókat randiztunk a barátnőmmel, remek helyekre jutottam el. A másik nagy teljesítményem, hogy valahogy mindig felszínre jöttem, mikor beszívott a kürtőbe az áramlat.
Mit tettél azért, hogy ezeket az eredményeket elérd?
Kihoztam magamból, amit bírtam.
Kik és hogyan segítettek abban, hogy ezeket az eredményeket elérd?
Mellettem voltak, támogattak, segítettek, jó mondatokat mondtak ki jó időben, rávezettek dolgokra.
A három legnagyobb kihívásom: javítani a hozzáállásomon, szemléletmódomon, felvállalni a féltett érzéseimet, megtalálni a hitem.
Ki vagy mi segített abban, hogy ezeket a kihívásokat legyőzd?
Ugyanazok, akik az elért eredményeimben segítettek.
Mit tanultál magadról ezekkel a kihívásokkal való megküzdés közben?
Hogy még mindig túl makacs és büszke vagyok, ami nem mindig jó?
Megbocsátás:
Szörnyen haragudtam Ferire, mert a lavírozásával sokat elvett tőlem, de elkezdtem neki megbocsátani és továbblépni.
Megharagudtam a srácra, aki ghostingolt, viszont megbocsátás helyett egyelőre némi megvetéssel továbbléptem. Valószínűleg elveszik majd az ügy relevanciája, elmúlik teljesen a harag, ennyi.
Beles eléggé megbántott, számomra egy törést jelent ez a barátságunkban és mivel nem érzem fairnek a helyzetet, haragszom rá.
Neheztelek Vikire, mert kalapból előhúzható nyúlnak tart, az univerzális trükkre, amikor épp nincs kéznél más.
Megharagudtam a srácra, aki ghostingolt, viszont megbocsátás helyett egyelőre némi megvetéssel továbbléptem. Valószínűleg elveszik majd az ügy relevanciája, elmúlik teljesen a harag, ennyi.
Beles eléggé megbántott, számomra egy törést jelent ez a barátságunkban és mivel nem érzem fairnek a helyzetet, haragszom rá.
Neheztelek Vikire, mert kalapból előhúzható nyúlnak tart, az univerzális trükkre, amikor épp nincs kéznél más.
Elengedés:
Elsősorban a sikertelenség érzetét és azt a mondatot, hogy "nem vagyok elég jó", mert az komolyan gátol. Még lesz dolgom a tavalyi év elengedésével, de ez a fő csapásirány.
Az elmúlt évem három szóban:
Oldás, pokoljárás, életöröm.
Az elmúlt évem könyvének/filmjének címe:
Aki dudás akar lenni...
Búcsú a 2023-es évtől:
Legszívesebben elküldeném melegebb éghajlatra, de túl sokat adott is ahhoz, hogy egyértelműen utáljam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése