Kodama

A bal oldali kutyus a miénk. A neve Kodama lett, amit Bene választott, mivel a blökit én választottam. Egy tündérbogár, de tényleg. Visszahúhódó volt még a testvérei között, a kocsiúton szegényke hányt, de jól tűrte a kiképzést szerintem, bár a villamoson ölbe vettem, hogy ne nyavicskoljon. Volt lent velünk a Laborban, mindenkivel barátságosan viselkedett, amúgy meg az ölemben aludt. Az éjszaka már hangoskodott, óránként felébredt, csitítani kellett, szóval nem sokat aludtunk, de reggel megnyugodott, hogy meglátott. Fél egyedül a sötétben. Játszottam vele, majd félig befeküdt az ölembe, mikor gépeztem és ezzel ő ki is elégült.

Okos, értelmes kutya, gyorsan megérti, mit akarunk tőle, már most egész jól lövi be a pelenkát, pedig tegnap látott ilyet először, ért egy pár vezényszót, meg is teszi, és egyébként is imádnivaló. n.n Amúgy bichon-puli keverék, külsőre inkább bichon, értelemre puli, ragaszkodó, bújós öleb.