Ilyen még ebben a blogban nem volt, de valahogy szeretnék túladni azon a két éves kálvárián, amit végigcsináltam a Vodafonnal. Szeretném még az elején leszögezni, hogy aki elkötelezett híve a piros szolgáltatónak, az a 'jobb a békesség' alapon megkeresi a kis ikszet a jobb felső sarokban, mert én most mindennek el fogom hordani kilenc év után a Vodát.
Hajdanán a környezetemben én voltam az egyetlen, aki ezt a szolgáltatót akarta választani és engem a világért nem lehetett lebeszélni róla. Nem tudom, miért ragaszkodtam ennyire hozzá, de nagyon sokáig nem bántam meg. Azóta ugyanaz volt a számom, túléltem egy céges csomagba csatlakozást a feltöltőkártyás időszakom leváltása gyanánt, de onnan ki kellett lépni és az egy pokol volt, viszont utána lettem redes. Nagyon szerettem, mert bár én nem dumálok annyit, korlátlan sms állt a rendelkezésemre, sőt, végre nem kellett számolnom a perceket, ha egy hosszú beszélgetést akartam folytatni.
A gond ott kezdődött, hogy mikor beléptem a céges csomagba, a számom tulajdonjoga átvándorolt a páromra, majd miután szakítottunk tavaly, be kellett volna ballagnunk egy Voda-irodába visszahelyezni rám. Persze ez nem történt meg, helyette megbízási szerződést kaptam, és azzal nagy nehezen el tudtam intézni. Nekem Red Basicem volt, viszont mivel az megszűnt, mert lett helyette a Red EU, ezért hiába volt még egy éves hűségidőm, át kellett mennem erre az újra, sőt, ki kellett fizetnem 2.000.- forintot emiatt. Na ott már kérdeztem, hogy WTF?!, én miért fizessek, nekem nincs is szükségem országhatáron kívüli szolgáltatásokra, meg én aztán rohadtul nem tehetek róla, hogy évente változik minden és a régi megszűnik. Erre azt tudták mondani, hogy sajnálják, de nem tudnak vele mit kezdeni.
Folytatódott azzal, hogy kaptam egy laza 52.000.- forintos számlát. Nem írtam el, komolyan ötvenkét-ezres számlát nyomott elém a Voda. Na azonnal írtam az exemnek, hívta ő is, én is az ügyfélszolgálatot. Annyi történt, hogy a telefonos hölgy neki is, nekem is makogott, a betanult szöveget mondta el, de ő sem értett semmit, aztán a fölé álló segítő is csak magyarázott valamit, amit ő sem értett, miért úgy van. Napokig tartó eszmecsere után megállapítottuk így csoportos kóperációval, hogy benne van az előző havi részlet, a következő havi részlet, az ehavi részlet, a telefontörlesztő, az átírási díj, ami 7.000.- forint, meg az a 2.000.-, amit senki se tud, miért kell kifizetnem.
Lenyeltem a békát, kifizettem az ötvenkét-ezret. Gondoltam, majd a következő, vagy az azt követő hónapban alig kell fizetnem. Hát nem így lett. Jó, lenyeltem ezt a békát is, mert nem volt mit tenni, az ügyfélszolgálatos csak az ÁSZF-re, az ártáblázatra, meg a hülye vodás rendszerre tudott hivatkozni, én meg nem akartam még egyszer meghallgatni ezt a betanult faszságot.
Valamikor múlt év végén tehát egy fél fizetés kicsengetése után enyém lett az amúgy 2007 óta használt számom. Gondoltam, fellélegezhetek, még megy a törlesztőm, hűségidőm, minden oké. Ugye megvan, mennyit menőzik a Vodafon a 98%-os lefedettséggel? Töröljék ki vele, oké?! Egy rendes lakásban alig van, vagy nincs térerő, meg sok helyen, ahol más szolgáltatónak van, ott a Vodának nincs. A többieknél van egy x mennyiségű net, aztán lekorlátoz, Vodánál vége a dalnak. Szóval elkezdtem azt látni, hogy kifizetek egy valag pénzt, és a szolgáltatás nem annyira jó, mint amennyire menőzik vele. A HTC-m - tudom, ez nem a pirosak hibája - december óta nem kapott rendszerfissítést, emiatt a programok 95%-a nem működik rajta. Kérdeztem a vodásokat, ezmiez, mert hát én még csengetem rá a törlesztést, nincs másfél éves a telefon, és gyakorlatilag használhatatlan. Hát bocsika, de erről mi nem tehetünk. Fasza, mi?
Idén nyáron vettem egy új telefont, és a kettőt együtt törlesztettem - egy volt a szekrényben, mert hívni és sms-t írni még jó, meg amúgy semmi baja, még a gyári védőfólia is alig karcolódott rajta, annyira vigyáztam rá, és egy van, amit azóta is használok.
Októberben betelt a pohár. Szeptember 20-án letelt a hűségidőm, erre az októberre fizetendő számlámon is ott volt a törlesztő. Felhívtam azonnal az ügyfélszolgálatot, hogy rohadt gyorsan mondják meg, miért, mert nagyon mérges vagyok. Kiderült, hogy a rendszerük még annyira se képes, hogy felismerje, ha letelt a részletfizetés, és befejezze a levonást, ezért külön be kell fáradnia az ügyfélnek egy irodába és szerződést kell módosítania. Na és mi van akkor? Na mi? Hát persze, hogy az orrod alá tolnak egy újabb két éves hűségidőt és egy vadiúj csomagot, mert másképp a dolog nyilván nem megoldható. Mondanom sem kell, nemhogy nyugodtabb nem lettem, de úgy feltolta a dolog a pumpát bennem, hogy a telefonos rögtön jóvá íratott a következő számlára 5.000.- forintot.
Aztán jött a következő pofon. A fizetési határidőm 1-7-e közé esik. Ha módosítani akarom, a fordulónapot kell és azért fizetnem kell valamennyit. Úgy emlékszem, párszáz forintot, de úgy gondolom, ha a Redre kifizetek 9.990.- forintot, akkor a hozzá tartozó szolgáltatásra nem kéne külön kifizetnem minden hülyeséget, szóval ha egy irodában átmódosítanak egy időpontot, nehogy már többletköltségem legyen. Persze a túl korai határidő miatt csúsztam kemény 5 napot, erre kaptam 1.600.- forint késedelmi díjat. Rögtön megint hívtam az ügyfélszolgálatot, hogy ez mi a..., mert 500.- forint volt eddig, és hát egyébként is, hogy képzelik. Magyaráz ott nekem percekig, hogy ilyen ártábla, stb. Feltettem neki az egymilliós kérdést. Ha e-packem van, ami ugye a nyomtatás és postázás nélküli számlázási módszer, és senkinek semmi munkája nincs azzal, hogy a rendszer jelzi, hogy késedelemben vagyok, akkor mire fizetek plusz ezer-egyszáz forintot. Na ott nyelt egyet az ügyfeles, én pedig közöltem vele, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, a Vodafonnak a jó édes anyját is üdvözlöm.
Azonnyomban kértem a céges flottához engedélyt, és az első adandó alkalommal bementem egy Telekom üzletbe. A számhordozásos átigazolás három napig tart. Mondjuk nem tudom, miért ilyen sok idő, hogy két rendszer összehasonlítja az adatokat, s ha egyezik, akkor a réginél megszünteti a szolgáltatást, az újnál meg elkezdi, de mindegy, három nap, ez van. Persze a Voda rögtön hívott, hogy jaj-jaj-jaj, ők nem értik, miért, hogy marasztalhatnának, én meg hajthatatlan voltam. Annyi plusz költségem volt már velük, amiből vehettem volna egy komplett telefont, és ráadásul olyan faszságokra, ami mögött sem munka, sem papír, sem semmi nincs. Az ügyfélszolgálatos nő amúgy tök korrektül végighallgatott, felírta a bontási okaimat és továbbítást ígért a fejesek felé. Utóbb jöttem rá, hogy nem mondtam el, hogy bár az ügyfélszolgálatosok többnyire tudtak válaszolni a kérdéseimre és udvariasak voltak, azért a számvisszavétnél éreztem úgy párszor, hogy ők sem tudják, miért az kell mondaniuk, vagy egyáltalán mit kéne válaszolniuk a kérdéseimre, de mindegy.
Az első kísérlet meghiúsult. Azt hittük, az a gond, hogy a tartózkodási helyemmel próbáltak átvenni, ezért megkíséreltük az állandó lakcímemmel. Azt is visszadobta. Na, akkor nagy sebbel-lobbal megmint megjelentem a T-nél, hogy mi tart ez eddig, miért nem megy már végre. Hát ők nem tudják, megint a címmel van a gond. Jó, semmi baj, lehet, a Vodánál van valami, átmentem az üzletükbe. A csávó, aki foglalkozott velem, hót fáradt volt, azt se tudta, merre van arccal, folyton lepasszolt, a kéréseimnek egyáltalán nem tett eleget. Nem volt hajlandó címet módosítani, nem volt hajlandó nyomtatni nekem egy rohadt papírt, amin rajta vannak az adataim, csak megmondta, melyik címem van a rendszerben, utána ott hagytam a francba. Természetesen ez a kísérlet is megdőlt, megint gond volt a címmel.
Ma ott toporogtunk a T-ben az ügyintéző sráccal, aki amúgy múltkor is foglalkozott velem, és első blikkre nagyon szimpatikus volt. Nem értette, mi a frász van, a területi betanító is épp bent volt az üzletben, ő sem tudott mit mondani, úgyhogy hívta a hátteret, meg aztán egy másikat. Végül addig machináltunk a Voda honlapján, míg kinyertük az adataimat. Valamelyik inkompetens idióta állandó lakcímnek állította be a tavalyi ideiglenes tartózkodási helyemet, amit amúgy a lakcímkártyám alapján vett fel. Hogy, bazmeg, hogy?! Olvasni általános iskola első osztályában megtanítanak mindenkit, a rohadt életbe! Na ott fogtuk a fejünk, mondta a T-s ügyintéző srác, hogy ő ezzel a címmel nem tud engem felvenni a rendszerbe, mert az okmányomon más szerepel, ez amúgy is rossz. Volt két lehetőségem: átmegyek a Vodához címet módosítani, aminek az átfutási ideje 30 nap - ez is ilyen mifaszvan, mire kell harminc nap??? kérdés, de mindegy -, vagy pedig új számmal kezdek a T-nél, és átmegyek megszüntetni mindent a Vodánál. Ez lett, mert én nem akarok még egy hónapot tökölni, és ez alatt fizetni egy olyan szolgáltatónak, aki már a gatyát húzza le rólam lassan.
Azt hinné az ember, átmegy, lemondja, írnak valami papírt, vége van. Nem. Ha az elmúlt egy év szarakodása nem lett volna elegendő, még egy dobást megengedtek maguknak. Ha kapcsolatot akarsz velük bontani, nem írnak papírt, hanem az ügyintéző felhív valami háttérmagaslatot, akivel az ügyfélnek beszélnie kell. Megkérdezte tőlem mindkettő, miért akarok mindent lemondani, megindokoltam azzal, hogy szolgáltatót váltottam, egy hónapja elmondtam telefonon a problémáimat már, erre a telefonban a nő még ajánlott lehetőséget, hogyan maradjak vodást. Kicsit akkor már paprikás voltam, mert arra is vagy tíz percet kellett várni, hogy felvegye a telefont, úgyhogy közöltem vele, hogy semmilyen kapcsolatot nem akarok fenntartani tovább a céggel. Erre olyan bunkó lett, hogy kikerekedtek a szemeim. Az ügyfélszolgálatos selyemfiú stílusa is hagy maga után kivetnivalót, mert udvariatlan volt, sőt, alig lehetett érteni, amit mond, szóval úgy jöttem el, hogy vörös volt a fejem az indulatoktól.
Ja, és slusszpoén. Nem úgy megy ám a dolog, hogy beszólsz, hogy vége és már bontva is vagytok, de nem ám. Nyolc napon belül majd valamikor, amikor sorra kerülsz, megszakítják a szerződésedet, addig meg fizetsz egy olyan szolgáltatást, amit nem használsz. A pofátlanság netovábbja!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése