A várva-várt játék...
Hollódombival már egy éve csetelünk, hála a pofakönyvnek, azon belül is egy csoportnak, ahol like-oltam a bemutatkozóját. Nem volt szándékom semmire, csak tetszett, amit leírt, aztán megkeresett és én borzasztóan hálás vagyok ennek a két momentumnak, mert egy nagyon rendes, értékes fickót ismertem meg benne, akitől jócskán van mit tanulni. Olyan szempontból muris a mi kapcsolatunk, hogy jó régóta próbálok vele nyélbe ütni egy személyes találkozót, de szegény annyit dolgozik, hogy még időpontegyeztetésig se jutottunk el. Főleg, miután "elszólta magát", hogy neki van egy játszható koncepciója Kránra, én meg egyből ráharaptam a lehetőségre. Bevontam Benedeket is, mert tudtommal mindigis szeretett volna a birodalomban játszani, azonban a nagy szerelem beütött és a srác eléggé korlátozottan vált elérhetővé, így kimaradt a január elején indult játékszervezésből. Bizony, hét hónapba telt megírni a szabálykönyvet, megalkotni a karaktereket és négy embert egy időpontban elérhetőnek találni. Izgalmas folyamat volt.
Ha Krán, akkor meg kell említenem, hogy ármennyire zseniális elme is volt, én sosem fogom elfelejteni azt a gőgöt, amivel Gáspár András kijelentette egy könyvhéten, amikor promózták az új MAGUS könyvet, hogy Krán az övék és nem hajlandóak kidolgozni, mert az az ő játszóterük és nem adják. Személy szerint az gondolom, ennyi erővel egy térképen nem látszódó sziget is lehetne a homokozójuk olyan lényekkel és civilizációval, amit nem osztottak meg sehol, sem regényekben, sem szabálykönyvekben, hogy ne lobogtassanak egy elérhetetlen álmot, félig faszságot a rajongók szeme előtt, de mindegy. Ehhez mérten Kránnak nincs igazán canonja, egymással szembemennek, amit tudunk róla és önmagában játszhatatlan. Hollódombi ezt szerette volna kiküszöbölni és egy nagyon realista, összetett, életszagú várost épített nekünk kultúrával, nagyhatalmakkal, érdekes helyszínekkel.
Életterületünk egy Krushenígorod nevű, meglepően gazdag, többnyire emberlakta város, azon belül is a Falak Városa nevű rész, annak is a Horog nevű területe, mely nevéhez híven elég csalogatónak tűnik, hogy letelepedjen ott egy jobb sorsra vágyó, azonban a továbblépési lehetősége majdnem a nullával válik egyenlővé ezután. Ez abból fakad, ahogy én látom, hogy minden városrésznek megvan a maga öröksége, előnyei és hátrányai, így ha valahová beilleszkedsz, viszed magaddal az attitűdöt, kapod automatikusan máshol a régi lakhelyednek járó a közönyt, ellenszenvet vagy rokonszenvet. Nekem ez az irány nagyon tetszik. Bonyolulttá teszi megtanulni a helyszínt és a sajátságait, de ha sikerül, akkor viszont összetettebbé válik, mint alapból a MAGUS-ban egyes extra fajok megítélése a különféle régiókban. Horog amúgy mai szóval élve gettó, a kisstílű bűnözés egyik központja, itt nem marad életben, csak aki rátermett, erős, vagy nagyon jól bánik az emberekkel.
Csapatunk három főből áll; egy Patkány ragadványnevű csúnya, gyáva, kissé sötét humorú, de furfangos fiúból, akit Andris hoz; egy Galdan nevű, varázserővel bíró, megfontolt, önutáló, ok-okozatban hívő fiúból, akit Johnny hoz és egy fiús, rövid hajú, nagyravágyó, elszánt, nagydumás lányból, Regéből, aki nagyon úgy tűnik, hogy a vezetője lesz ennek a kis triónak. A karakteralkotás nem a szokványos módokon történt, nincs egy előre legyártott karakterlapunk, sőt, nem is a need a gerince a karaktereknek. Hollódombi azt kérte első körben, hogy gyengepontokból, rossz tulajdonságokból induljunk ki, majd azt, hogy határozzuk meg, mi teszi vonzóvá karaktereinket mások számára, illetve hogy mire van szükségük ahhoz, hogy barátság vagy szövetség alakuljon ki számukra mással. Találkozásuk pár hónapja történt, Patkányt átverte a Farkasok nevű bűnbanda és mikor ezt szóvá tette, a csetepaté végén a folyamba dobták, ahonnan Galdan halászta ki. Rege ezt messziről látta, és pont útjába esett a Farkasok vonulásának, de ő túl büszke, hogy meghunyászkodva félrehúzódjon, hát verekedésbe torkollott a dolog. Nagy volt a fölényük, csúnyán helyben hagyták Regét, Patkány és Galdan meg valamiféle együttérzéstől tán, de segítettek rajta, helyre rakták a vállát, majd az előbbi fiú vezetésével visszavonultak Horogba.
A játék kezdetén, egy bedőlt erőd leégett romházában él a trió, ami nyújt némi fedezéket, külön szobáik is vannak, ahova félre tudnak vonulni, be is lehet gyújtani egy kandallóban, azonban a szigetelés nem túl jó finoman szólva, így nem lesz tartós a meleg. Az egyik szoba falai tele vannak festve egy bámulatos freskóval, ami egy kislány élettörténetét örökíti meg abban az egy évtizedben, amíg itt élt, a megmaradt cölöpökből könnyű tűzifát kibontani, védelemre amúgy sincs már ebben a formában szükség, de érezhető, hogy a telet ebben a romhalmazban nem fogják tudni kihúzni, tovább kell állniuk. Amúgy sem szeretnének a Falak Városában ragadni, melyről azt érdemes tudni, hogy bár jó alapokon indult fejlődésnek, mint önellátó gazdaságok közössége, ám hamar elzárt, egymással leigázásig harcoló részegységekké váltak. Jönnek a fagyok, a kis csapat már kénytelen az éjszakát együtt, a kandalló körül tölteni, kezd fogyni a tűzifának való, ezért már egy közeli, szétkorhadt viskó szétbontásának állna neki, mikor Patkány egy ismerőse, a Meztelen Penge nevű fogadó és bordély egy szajhájának fia érkezik meg hozzájuk egy üzenettel. A helyi főhajjakend, Ida néni ajánl nekik munkát. Mindent eldobnak a kezükből és már szaladnak is a Meztelen Pengébe, mert Ida néninél bevágódni nagyobb életbiztosítást jelent bárminél, amit önerőből elérhetnek.
Folytatás hamarosan, hadd izguljatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése