Rövid tolcsvai beszámoló

Ha tegnap le tudtam volna ülni írni, rém hosszú bejegyzés született volna, annyi gondolatom volt. Ma már egy kicsit el vagyok fáradva, nyom ez az esztelen meleg és az érkező vihar. Várom a vihart, imádom, mikor zeng és villámlik, de késhetne egy napot. Tavaly is szar is idő volt, amikor meg akartuk ünnepelni a baráti társasággal a szülinapomat, idén az első időpontra lebetegedtem, holnapra meg mondja az égi háborút. Most komolyan, fenn az égbe, mi bajotok azzal, hogy a barátaimmal szeretnénk megünnepelni engem úgy, ahogy a többieket is szoktuk?!

Múlt hét végén ellátogattunk Feri családjához Tolcsvára. Borfesztivál volt és mivel a család azon része foglalkozik borászkodással, hát rendbe kellett tenni a pince körül, felállítani a sátrakat, padokat, asztalokat, előkészülni a vendégek fogadására. Jól éreztem magam. Tartottam tőle a sátorban alvás, az ismeretlen emberek és hely, meg a jó bor miatt, de király volt és nagyon tanulságos. Az első este egy kicsit magamra hagyva éreztem magam. Ahogy mentünk haza éjszaka a pincétől, besétáltunk a főtérre, ahol még DJ Szatmári zenélt. Tetszett, meg is álltunk, a fiúk ittak, a lányok táncoltak. Aztán a fiúk menni akartak, én meg mivel nem tudtam, hogy jutok haza, mentem. Pedig egyedül is maradtam volna, jó volt a zene, a hangulat. Másnap Hooligans koncert volt este, arra nagyon szerettem volna menni és Feri bevállalta, hogy elkísér. Egyrészt szerintem még tartott tőle, hogy eltévedek, másrészt egy koncerten mindig vannak hülyék, meg nem is jó egyedül annyira. Nagyon cuki volt, végig védelmezett és hát volt is két idióta húsz körüli fiú, akik azt se tudták, milyen rendezvényen vannak. Az egyik pogózni akart, a másik meg annyira be volt cuccolva, hogy a világát nem látta, és bizony ráugrott Ferire, aki nemes egyszerűséggel oldalba b.szta. Én nem tudom, mi van a mai fiatal srácokkal, de ha egy programot csak berúgva/bekábszerezve tudtok élvezni, inkább maradjatok otthon, jó? Ez csak pénzkidobás, mert úgysem fognak emlékezni a programra, meg mások zavarása, mert tényleg halvány lila gőzük sincs, mit művelnek. Koordinálatlanok, nem veszik észre, hogy ráugrálnak másra, fejbe verik a körülöttük lévőket... Nagyon ciki. Este a sátorban felhoztam azt a kellemetlen érzést Ferinek az előző estéről és megkérdeztem tőle, érezte-e ő is így magát, amikor becsobbant a baráti társaságomba. Jó volt megbeszélni ezt, úgy érzem, épül tőle a kapcsolatunk és erre vissza is tértünk tegnap, hogy ő is így érzi.

A pszichológussal jól haladunk, nagyon sok összefüggést hozunk fel és lassan-lassan az átláthatatlan, gubancos indák oldódnak. Én tényleg javaslom, hogy ha elakadás van, egy helyzet újra és újra megjelenik, valamin nem tud valaki túllépni, keresse meg a megfelelő szakembert. Mázsás súlyok esnek le. Én a kapcsolataimat is kezdem átértékelni. Sok változás, változtatás van még előttem...

Anno elkezdtem egy posztot írni a közelgő Hollódombi-féle Kráni kalandról, de nem volt meg a bejegyzés teljes koncepciója és elvesztem az információadagolásban. Szerdán megültük az első játékalkalmat online, nagyon király volt, hamarosan érkezik róla beszámoló is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése