Munkahelyen kaptunk nyers anyagokból (leginkább fából) készült virágot. =) Úgy örültünk! =D Azt kiállítottam az asztalomra. Az asztalom lassan megtelik ilyen kis csecsebecsékkel. Itt van Nevenincsnyuszi, a Sangotól kapott fekvő angyalos kis mécsesem, Morli cica, egy nagy fehér patkány és most már ez a virág is. =D
Este Tomi is írt egy nőnapi köszöntő sms-t, aminek láttán majd kiugrottam a bőrömből örömömben. =) Igazából az volt az egyik fénypontja a tegnapomnak.
~ ~ ~
"A búzaszem csak sokadmagával képez igazi értéket - s egymaga képes a kalász átal megsokasodni. Ezért a magját vető apa jelképe. Milyen volt az apád? Férfiként te milyen apa vagy / lennél? Vagy milyen férfit választanál? Hasonlítana édesapádra?"
Nem gondolok apura. Néha eszembe jut, de olyan, mint egy visszatérő álomkép. Játszott velem gyerekkoromban, de a kamaszkor beköszöntekor elveszítettük a jó kapcsolatunkat. Az utóbbi két évet negatív energiák uraltak, mostanában nincs igazán kapcsolatunk egymással, heti max egyszer látogatom meg őt, s akkor se beszélgetünk sokat. Nincs meg köztünk a közös húr, vagy hang.
Azt hiszem, ha apa lennék, imádnám a gyerekem és mindent biztosítanék neki, amire csak szüksége van. Szorgalmaznám, hogy sportoljon és/vagy tanuljon zenélni, de nem erőltetném rá. Igyekeznék minden nap részt venni az életében, nem engedném, hogy bármi kifogás miatt kimaradjak. Hiába lesz kamasz egy gyerek, hiába dilizik be, a szüleire, a családjára mindig szüksége lehet. Biztos vagyok benne, hogy a pocakban kezdődő időtől kezdve szeretném, rajonganék érte és vágynék arra, hogy megismerjem az anyák misztériumát, tudva, hogy ezt csak nőként ismerhetném meg. Következetes lennék és nem túl szigorú. Az a tipikus vajszívű.
Részben olyan férfit választottam, mint az apám. Sötét, dús hajú, barna szemű fiút. Magasabb, vékonyabb típust. Abszolút ez az ideálom. Apu régen megbízható és figyelmes volt. A szeretetét sosem tudta érzelmekben kifejezni, ezért ajándékokat hozott, s igyekezett hasznos ajándékokat választani, és egyébként tudta magáról, hogy nem nagyon jártas a csecsebecsék ajándékozásában. Bene szerencsére ki tudja fejezni a szeretetét szavakkal és érintésekkel, még a pillantásával is, de jellemző rá, hogy folyton ajándékot hoz, ha gondolt rám. Kedveli a hasznos és a funkciónélküli ajándékokat is, legtöbbször édességgel lep meg, mert tudja, hogy imádom az édes dolgokat. Bene megbízható és figyelmes, jobban olvas az arcomról, mint bárki és sokszor jobban tudja, mi a bajom, mint én. Ezt úgy csinálja, hogy megfigyelte, mikor milyen képet vágok és ebből összerakja, én meg mivel mindig csak érzek, de megfigyeléseket, következtetéseket ritkán vonok le, mindig újra meg kell fejtenem, mit érzek, hogy vagyok. =) Apu céltudatos, dolgos. Bene kevésbé céltudatos, néha egészen úgy látom, hogy nincs is komoly célja, viszont amikor kitűz maga elé egyet, azt gőzerővel rohamozza meg. Apunak fanyar humora van, keserű, mégis kellemes. Bene, ha akar, bármiből viccet tud csinálni, méghozzá jó viccet. =) Apuval nehéz beszélgetni, mert nagyon zárkózó, nincs ötlete, hogyan tartson fenn egy beszélgetést, aminek nincs funkció, az információk, amiket kér, nem igazán fontosak. Azt kérdezi meg, milyen napod volt, mi újság veled, mi van a munkahelyeden, esetleg kell-e valami a boltból, nem tudod, ez hova lett, s nagyvonalakban ennyi. Ezzel szemben Benével nagyon jókat lehet beszélgetni, meghallgatja az én yaois őrületeimet, az elmebeteg kis karaktereim gondolatmeneteit, az én nyafimat, az élménybeszámolóimat, szinte mindenről kikéri a véleményemet és ő is rengeteget mesél. Apu abszolút racionális, materialista, inkább vallásos és földhöz ragadt, Bene ellenben egy igazi művész, kedveli az ezotériát, a spiritualitást, nagyon sok minden érdekli, szeret új dolgokat megtanulni, megismerni. Bene nyitott személyiség, érdeklődő, kíváncsi, mozgékony, életvidám és lelkes.
1 megjegyzés:
Remélem, jót töröltem. És ezt nagyon nem értettem, hogy mi fáj, megint miért vagy te csak egy szőke... Oo'
Megjegyzés küldése