Amikor Thezia sír

Korábban szúrtam be egy képet telóról, de az valahogy nem jött össze, aztán elfelejtettem újra megcsinálni, úgyhogy később majd kaptok. Most végre dumálós posttal jövök. =)

Amikor Thezia sír...

Thezia sosem találkozott az apjával, nem tud róla semmit. Elképzelései szerint anyja választott egy erős, jó képességekkel rendelkező férfit és "elfelejtette" alkalmazni azt a gyógynövényt, mely megakadályozza a teherbe esést. Aztán a férfi vagy meghalt, vagy ugyanúgy élheti mindennapjait, mint Thezia lányának apja, egy dwon herceg. Nem tudja, hogy van egy lánya, hiába látta viszont a nőt, melybe szerelmes volt, némi egészséges kíváncsiságon kívül mást nem tapasztalt Theziából. Meg kellett volna halnia, csakhogy az udvara papjai még időben észrevették a szívébe ültetett gyilkos szándékot és megtisztították őt öngyilkos vágyától. Ezek alapján mondható, hogy Theziát még azok a férfiak sem fogták meg, akikkel a vér köti össze. Ellenben van egy varázsló... egy Thezia szerint jó értelemben vett bolond, jószívű, őszinte férfi, akit megkedvelt hosszú-hosszú évekkel ezelőtt. Talán akkor fészkelt szeretettel a szívébe, mikor mókus alakba változtatták őt az istenek és elvállalta, hogy vigyáz rá. Igaz barátsága, ha jól rémlik, egyidős Thenezával. =) Ignatio és Theneza az a két ember a világon, akiket Thezia szeret. Még anyját sem, a nőtől életet, tudást, ambíciómagokat és jó kapcsolatokat kapott, gondosságot, szeretetet keveset, hiszen egy olyan boszorkányszektába csatlakozott, aminek tagjaként még annyira sem tarthatja meg az érzelmeit, mint a boszorkák egyébként, különben szétőrli a bűntudat, az undor, a szánalom vagy a gyűlölet.

Krán Ynev pokla, főleg azok számára, akik kívülről jöttek. Karaktereink egy hete vannak ott, az elmúlt két-három napban belekóstoltak már a finomságokba, de érzik, most indul be igazán az élet, hiszen a Thezia által hozott ló már odaveszett, találkoztak egy tápos mackócsaláddal, aztán lejutottak egy föld alatti városba, ahol megtudták a rájuk váró sorsot. Theziának egy vonító farkas volt.

Másnap reggel valamilyen fénnyel találkozott Borkir, a gladiátor. Ez a fénycsóva kiégette egy szemvillanás alatt a hálózsákját. Sőt, Thezia tükrét megolvasztotta, a nyelvész tükrét pedig átégette a kezével együtt. Gyorsan továbbálltak a csillogás célpontjától, s egy hat sátorból álló táborba jutottak, ahol egy nyelvetlen, kopasz férfi a saját jurtájába invitálta őket. Volt ott mindenféle, üvegcsék, könyvek, tekercsek, amik érdekelték Theziát, azonban nem akarta ellenségessé tenni vendéglátójukat, ezért elfogadta, hogy nem olvasgathat, nem osztja meg vele tudását, s helyet foglalt Ignatio jobbján a tűz körül, a férfivel szemben. Miután Borkir és Anonimus is helyet foglalt, megjelent még négy ember. Az egyiknek hiányzott mindkét szeme, először sötétség volt a helyükön, később Thezia meglátta, hogy mintha átlátszó volna a szeme, a mögötte lévő érhálózat látható. Megjelent egy csuklyás, akinek nem voltak fülei, egy márványnak látszó, töredezett bőrű fickó, meg egy olyan, akinek nem volt kitülemkedés az orránál, de gézbe volt csavarva az egész feje, csak egy pici pipaféléje volt és kék füstöt eregetett vékony ajkú szájából. Ezt a füstöt felénk fújta, melyet Thezia nem fogadott el, a mágia nem hatott rá azonban. Később derült csak ki, mikor már pipák kerültek elő különféle színű füsttel, hogy ez a levegő az ötük beszédét hivatott segíteni megérteni. Mi shadoniul kommunikáltunk Fischerrel, azt az ötök nem értették látszólag, ellenben anyanyelvünket igen. Kiderült, hogy öten valami jövőmondók, feltehettünk nekik személyenként egyetlen kérdést a sorsunkkal kapcsolatban, melyet már a föld alatti koboldfélék is boncolgattak, Thezia azonban azt mondta, őt nem érdekli a jövő, őneki célja van, amiért mindent megtesz, hogy elérje, s hogy ez sikerül, vagy sem, nem mondhatja meg más, nem akarja előre tudni, hiszen nem akar belenyugodni semmibe, őt hajtja előre valami. Elfogadták ezt, az orrnélküli fickó lecsavarta a fején lévő gézlapot és odadobta Theziának. Egy szó állt rajta akvírul, ha jól emlékszem: SZÍV. Volt még rajta másik öt, SZEX, ÉLVEZET, BÉKA, FEGYVER, CSONT. Még nem tudjuk, mit jelent, de meg fogjuk fejteni. =)

Ignationak azt jósolták, hiába mondta, hogy őt nem érdekli a jövő, hogy Ranagol szolgálója lesz, amin Thezia hangosan röhögött. Borkir és Anonimus alaposan bepipáztak, aztán minden eltűnt, mintha csak egy illúzió volna. De nem volt az, a kezükbe maradt a pipa, Theziáéban pedig a géz, amit felcsavart és elrakott. Thezia erre olyasmit mondott: Kérdést vártak, válaszoltam, tudást akartam, de nem kértem. =D Ezután tábort vertek, Ignationak Thezia takaró, Theziának Ignatio párna lett, ahogy azt már jó egy hete megszokták, mivel egyikük se gondoskodott magának hálózsákról vagy sátorról, így viszont egymást melegíteni tudják, aztán beszélgetni kezdtek. Thezia elárulta, hogy több varázslatot akar tudni, aztán mivel Ignatio szerint ez neki nem fog menni, a boszorkám felvetette, mi lenne, ha tanítaná őt Ignatio, aki persze hátrálni kezdett. Ja, meg jól ráijesztett merő heccből Thezia egy olyan megszólalással, hogy "Szeretnék egy olyan férfit, mint amilyen te vagy, nyugodt, csendes, hűséges...". XD Lélektan 5, Színészet 4, bizalmi, remek kapcsolat a két karakter közt, Asztrál 15, Karizma 18, Ékesszólás 2 - szóval Ignatio majdnem bepánikolt, hogy Thezia kiszemelte őt magának. =D Ez volt a cél, Thezia imádja szívatni, szekálni, játszani vele, de sosem tesz olyasmit, ami a varázsló ellen volna, ha az elveivel nem egyezőre készül, előre szó, hogy fordítsa el a fejét, vagy úgy intézi, hogy Ignatio ne tudjon róla. =D

Az idillt egy felénk hulló valami rontotta el. Egy wiever (korcssárkány) indított támadást ellenünk fejvadász lovasával, meg megjelent egy warg is grohag lovasával. A korcssárkányt Ignatio választotta, Thezia a farkast - a jóslat alapján -, a fejvadász kiszemelte magának Anonimust, a harcos pedig Borkirt. Thezia elrohant a csapattól, Ignatiora lecsapott a sárkány és elragadta, Anonimus elküldte a jövőbe a fejvadászt, majd mikor visszatért, fejbe lőtte számszeríjjal, Borkir ledarálta pajzzsal, karddal, pusztakézzel a grohagot, Theziám pedig szemmel verte a felé rohanó farkast, majd egy ördögkórós méreggel ellátott tőrt hajított belé. A szemmelverés eléggé fájdalmas cucc tud lenni, de szegénykémnek nagyon nem jött össze, ellenben az ördögkóró olyan növény, amely elkezdi felemészteni az áldozatát, kinő belőle és addig fogyasztja, míg el nem tűnik. Ez élve igen kínos... =D Utána pszi-lökés, azzal újra megtorpantotta a fájdalomtól feldühödött fenevadat, majd 99-et dobtam tőrrel való dobásra, szóval erősen megdöglött a warg. Hátramaradt belőle egy véreres fog lyukkal a közepén, amit Thezia eltett. A fiúk is begyűjtöttek valamit, aztán egy hatalmas robbanás rázta meg Kránt. A hegy, melyre a korcssárkány vitte Ignatiot, egy hatalmas vízrobbanás hatására eltűnt a föld színéről. Thezia nem tudta, hogy a sárkány elégedetten el óhajtotta fogyasztani zsákmányát és leharapta a varázsló fejét, mellyel minden benne lévő erőt - manát, pszit - pusztító energiává alakított, csak abban volt biztos, hogy szeretett barátja nincs többé. És ekkor Thezia olyasmit érzett, amit még soha. Lesújtottságot. Embereket ölt halomra, kímélet nélkül, különös kegyetlenséggel vagy kiszámíthatatlan alattomossággal pusztított el bárkit és bármit az útjából, de ez a váratlan haláleset megrázta őt, térdre rogyott és sírni kezdett.

Egyelőre csökkent az asztrálja ideiglenesen, Ignatio elvesztése egy kissé megbénította, de az is biztos, hogy pozitív jellemtorzulást fogok bejelenteni nála, ugyanis feltörtek belőle az emberi érzések és ezáltal vallást is fog váltani. Azért volt orwellánus, mert olyan rettegetté akart válni, mint maga Orwella, kis ó-pyarrony senkiből hatalmas boszorkány akart lenni, aki előtt még a Maida Saluquas (a rendje) küldöttje is meghajol, azonban Ignatio és a halála olyan nagy hatást tett rá, hogy elhatározza, kijut Kránból, mert tanulni akar, minél többet akar megtudni a mágiáról, minél több félét akar ismerni, örök fiatalságot akar nyerni és Ignatio tiszteletére részben folytatja azt, amit a varázsló képviselt, szüntelen kutatni fogja a tudást. Dani azt mondta, a sorsistennő és az élvezetek istennője illik a karakteremhez, de én úgy érzem, másik istent kell választanom és Thezia fog is akarni vallásismeretet tanulni. =) Ignatioval rengeteg filozofikus vitájuk volt, játékosan piszkálta őt, szívesen hallgatta a tudásáról, hitéről, teóriáiról, gondolatairól és véleményéről tartott beszédeit, számára Ignatio intellektuális társ volt és sosem fogja elfelejteni, hogy többször megvédte az életét, ezért is gondolja úgy Thezia, hogy az, amit a varázsló tudott, számára is ismertnek kell lennie, hogy új célját teljesíteni tudja: képes legyen megvédeni magát, örök fiatal és szépséges maradjon. Így is ambiciózus a nőcim, csak nem egy rettegett személlyé akar válni, hanem egy emelkedetté. Olyanná, akit tisztelnek és nem félnek. =) Nagy különbség. Félhetnek is tőle, de hatalmát nem gonosz vagy önző céljaira akarja használni. Megkockáztatom, belefér a karakterébe, hogy új boszorkányrendet akar majd létrehozni. =D Az első kis boszorka már meg is van hozzá... =D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése