Vicces Bián lenni. Ismerem ezt a várost, de sokkal jobb, mint régen volt, viszont az emberek már nem ismernek engem. Sok olyan arcot látok, akit gyerekkoromra akár vissza tudok követni, akinek emlékszem a fiatalabb arcára, rá is köszönök néha olyanra, akire úgy gondolom, rá akarok köszönni és figyelem, visszaköszön-e, van-e fogalma, ki vagyok, vagy úgy megy el mellettem, mintha pesti lenne. Ma az egyik általános iskolás volt osztálytársam anyukájával találkoztam, ő mindig megismer és olyan kedvesen mosolyog. Szinte látom azokat a vonásokat, amiket a fia örökölt tőle. Rettentő jó az arcmemóriám. =)
Szeretem az ősz látványát, lesz is jó néhány kép a blogban még, ami színesedő fákról, égboltról készült, mert szerintem csodálatos, ahogy pihenni tér a természet. A pénteki eső is kellemes volt, tiszta lett tőle a levegő, meg a visítozó, vetkőző fiatalokat is elűzte. Furcsa volt az a banda, a lányok simán melltartóra vetkőztek nyilvános helyen, fetrengtek a földön és hangosan sikítoztak meg röhögtek, csak néztünk rájuk, hogy mit szedtek.
Anya tojáslevest csinált, benyeltem két tányérral belőle, aztán két virslit ettem, utána egy gránátalmát. Először ettem ilyesmit és egyöntetűen kijelentettük Anyával: Vicces. Majd egy vörösebb kiadást is megkóstolok, de nem volt rossz amúgy. =) Anyu mostanában kísérletezik a gyümölcsökkel, vett mangót is, amit én imádok, bár szerinte nem egy nagy durranás, meg ki akarja próbálni a papaját, asszem, én meg a pomelót ajánlottam, amit Taly mutatott és nekem nagyon bejött az is. =)
A gránátalma után úgy voltam vele, még mindig vágyom valami kakaósra, úgyhogy összedobtam egy 3 perces sütit. Mikróban kell megsütni, nem igényel túl sok alapanyagot és munkát, hamar meghűl és tejet kortyolva hozzá totál eltölt. Lehet variálni, hogy tesz bele az ember például gyümölcsöt, de én nem igénylem, nekem natúran ízlik. =) Ezt a receptet próbáltam ki, ha érdekel valakit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése