Heti összefoglaló

Végre a patkányaim zizegését hallgathatom. Marcipán csak a kezemben fél, amúgy kíváncsi dög, első dolga volt elhagyni a ketrecet és körbekíváncsiskodni az asztalomat, ablakpárkányt, majd leesett, úgyhogy összeszedtem, mielőtt meglép. Nagyon puha a szőre, ami kifejezetten tetszik, kár, hogy nem nagyon hagyja magát simogatni, de igyekszem megszerettetni vele a dolgot. Játékos, imádom, ahogy ráugrik Kusamira és ugrál rajta, ahogy pattog a ketrecben és néha odakoppan a feje. Meg elég akaratos is, simán elveszi Kusamitól a falatot. XD Mikor legutóbb itthon voltam, kaptak egy kis paradicsomot is, amit nem adtam oda azonnal, hanem a kezemben tartottam. Kusami megfogdosta a fogaival a kezem, aztán megnyalogatott, mikor rájött, hogy az ujjam csupán paradicsomleveses, amúgy nem étel, míg Marcipán simán végigrágta az ujjam, mikor már meg mert közelíteni. XD Édesek voltak nagyon.

Csütörtökön sétáltunk egyet Benével a városban. Közösen ettünk, elmentünk ruhát nézni, lett is egy kockás szoknyám és egy kötött egyberuhám, amiknek nagyon örülök. Vittem lolit, méghozzá a zöld őszi darabot, de annyira beleszerelmesedtem a két új cuccba, hogy csak vasárnap vettem fel. Jó volt megint látni a srácokat, noha Ákos késett, amiért meg is dorgáltam picit. ^^ A játék megint nem haladt gyorsan, azon gondolkodtam, Hariana milyen indok alapján gyilkolná meg a barbárt és az íjászt, de aztán lemondtam a szenyózásról. A boszorkányom elfogadta Nizen ajánlatát, szeretne a Vérebek közé tartozni, szeretne papnő lenni, az orkfarkas pedig marad vele, megegyeztek. Ezután elindultunk felderíteni a bárdot, mivel Meridustól végre eljutott hozzám a hír, miszerint az Antoh papnő (aki a két varázsló segítségével visszanyerte a teste épségét) zenét hallott, mielőtt lefeküdt volna. Út közben sajnos eltereltek minket, négyen rátámadtak a barbárunkra és az íjászunkra, akiket megvizsgáltunk Nizennel, de én szándékozom folytatni a keresgélést, mivel már kezdjük sejteni, ki áll a dolgok hátterében, mi történik, s Hariana minél többet meg akar tudni, mert lenyűgözik dolgok.

Szombat reggel olyan hét tájt Bene felriadt és rám szólt, hogy ugye állítottam-e be ébresztőt. Mondtam neki, hogy minden reggel tízkor csörög a telefonom, ez megnyugtatta és visszaaludt, én viszont annyira megijedtem, ahogy a semmiből letámadott, hogy képtelen voltam elaludni. Nekiültem írni, és csak írtam, írtam, írtam, írtam és írtam, méghozzá egészen másnap hajnal négyig. Közben kétszer rendesen kajáltam, teát és csokoládét ettem, tehát végre nem felejtettem el közben energiát bevinni sem. ^^ Befejeztem a sztorit, ami 7 fejezetből, Times new roman 12-vel 47 oldalból áll, szóval még apróságnak sem mondhatom. Van benne minden, humor, szerelem, bánat, ami kell és úgy érzem, minden szálat elvarrtam, de később majd átnézem, mivel amikor az ihlet megszáll, csak pötyögöm, ami jön, ami megy, később meg jókat röhögünk az elírásaimon. XD

A vasárnapi ÁsványBörze jól sikerült, egész kis csapattá nőttünk. Körbejártunk, beszélgettünk, volt kígyósimogatás, hoztak egészen kis pici szépségeket, meg volt két nagyobb példány is. Láttam frenetikus dolgokat, de mielőtt bármit vásároltam volna, felmentünk az emeletre is körülnézni. Ott voltak a bonsaiok, törpehörcsögök nagyon szép színváltozatokban és kétféle süni. Kicsit leültünk dumálni a Delfin játszóházban, ahol volt egy nagyon édes kisfiú, öröm volt nézni, ahogy ugrabugrál és játszik a plüssökkel, aztán feljöttek utánunk, hogy menjünk. Nem nagyon akartam még és már majdnem kint voltam az ajtóban, amikor eszembe jutott, hogy hát de én még nem is vettem semmit, pedig akartam. Végül mentem, mert IchiGo így is vagy egy órája várt ránk kint, ez meg nem ilyen ki-bejárós dolog volt, aki egyszer kiment, kint is maradt. Ezután a Mammutban császkáltunk, IchiGo lecsapott egy béka süteményre, amivel kapcsolatban Bene heccelte, hogy eleszi előle, majd beültünk egy KFC-be. Ott előkerült a 3DS-e IchiGonak és én beleszerettem a Pokémon X-be, meg szeretnék egy eredeti Goldot is pokéwalkerrel. Megint rájöttem, hogy túl sok mindenre vágyom, ami nagyon elszomorított, úgyhogy hazamentünk.

Munkafronton sajnos semmi változás, még mindig csak várom a kj asszony hívását, de úgy döntöttem, ezen a héten újabb önéletrajzokat passzolok el. Vicces, mert amiket júniusban dobtam szét, arra augusztusban, szeptemberben és októberben válaszoltak, már aki. Na mindegy.

Én nem vagyok amúgy egy kütyüs ember, de őszintén szólva a HTC Desire C-t szeretettel ajánlom. Megbízható, néha picit lassul, de kárpótol a jó hangzásért és a csodálatos képekért, amiket készít. Méretét tekintve szerintem kényelmes, nem pici, nem nagy, a szoftveres felépítését szeretem. Nemrég jöttem rá, hogy szeretnék néhány kütyüt. Ilyen például egy netbook, mivel a Lapost hurcolni baromi nehéz és nagy, nincs is rá szükségem, hogy egy ekkora tudású gépet hordozzak, ha elmegyek otthonról, de vinni akarok valamit, amin írhatok, nagyjából elég, ha netezni és pötyögni tudok rajta. A DS Lightom mellé egy 3D-t is szeretnék majd, mert bár a 3D-t nem látom, erre fognak valószínűleg kiadni olyan játékokat, amikkel szeretnék játszani, viszont a Lightom is szeretem, bár a hibáját orvosolni jó lenne, csak passzolom, ki ért hozzá. Néha nem akar bekapcsolni, néha megfagy és utána sem akar elindulni. Semmi más baja nincs, szeretem is. Ezen kívül szerintem említettem már, hogy könyvolvasót szeretnék. Könnyebb, jobban lehet rá vigyázni egy rumlis táskában, mint egy könyvre. Asszem, ennyi. =D

Megnéztük Benével a Burok című filmet. Engem a könyv is érdekelt volna, de már tudom, hogy nem fogom elolvasni. Meyer néni beleszeretett a szerelmi háromszögekbe és bár nagyon jó alapötlet jutott eszébe, a sci-fihez nem nagyon ért. Ha eltekintünk az alaphibáktól, miszerint egy annyira életképtelen létforma hogyan marad életben, táplálkozik és főleg, hogy hogyan utazik a világűrben, nem foglalkozunk azzal, hogy magyarázatot nem mindenre adnak, csak a történetet és az érzelmi vonatkozást vesszük, akkor tetszett a film. Látványos és a Radioactive című szám, amit hozzá írtak, zseniális, egyszerűen imádom. Megnéztük a Szemfényvesztők című filmet is, amire megérte volna beülni a moziba, mert igazán látványos és kiadtam volna érte a mozijegy árát. Akartunk is menni, csak lecsúsztunk róla, asszem, már nem vetítik, de ha igen, is mindegy. ^^ Őszintén szólva azt gondoltam, a film nem tud újat mutatni, a Tökéletes trükk és a Lopott idő kellemes, látványos egyvelege lesz, de nem, szórakoztató, újszerű. =) A négy lovas mind szimpatikus, meg voltam elégedve a színészgárdával, a Hulkként berögzült Mark Ruffalo számomra egészen megdöbbentőt játszott, Morgen Freeman és Michael Caine mindig szeretetreméltó, egyszerűen zseniálisak, Dave és Jesse nagyon cukik, szerintem fogok még nézni olyan filmet, amiben szerepelnek, Woody egyre szimpatikusabb, Az éhezők viadalában is jó karaktert kapott, tetszett a játéka, Isla pedig gyönyörű, egyszerűen jó nézni, már a Mindenképpen talánban is imádtam, csak ott Ryan teljesen lefoglalta a figyelmem (mindkét alkalommal O^^O ). Szerintem érdemes megnézni a filmet, jók benne a csavarok, szépen működik a film. A háttér is tetszik, az alapötlet is nagyon jó szerintem, szóval szerettem. ^^