John Butler Trio - Ocean

Ez a szám valami fantasztikus. Látom az óceánt, a hullámzását, a felette szálló sirályt, a hullámait, ... Sosem tudom eldönteni, hogy ez a szám megnevettet vagy megsirat, de sokszor olyan heves érzelmeket kelt fel bennem, hogy kicsordul a könnyem és mosolygom, mint egy idióta. Ez a dallam megérint bennem valamit és az utána nem bír nyugton maradni, mozognom kell valamilyen módon a ritmusra. Főleg az a pillanat a katarzis, amikor kettébomlik a dallam és egymást átfedve halad tovább a negyedik percben. Az a vihar (bennem?), amely megéled, majd összecsapnak a hullámok, s hirtelen elnyugszik. Imádom. Őszintén és teljes mértékben. Máshogy, mint a Shinee - Helloját - amit egyébként meg akartam hallgatni, de már látom, hogy a ma reggelem az Oceanról fog szólni. =)

Figyelem ezt a férfit és azt gondolom, annak ellenére, hogy viszolygok a rasztától, ijesztőek a körmei és nem vagyok különösen oda semmilyen arcszőrzetért, vonzónak találom. Az, ahogy átéli, amit csinál, amit játszik, valami elképesztő. Az érzelmek az arcán...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése