Idebent nem engedi használni a kommentet a böngésző, úgyhogy így válaszolok neked, Gigi. ^^
Ez részben igaz, részben meg nyom a latba a személyes érzelmi kavalkádom. =(
Tudom, hogy máshogy csinálnám és gondolkodom ezen az egészen - még dolgozni sem tudok, most annyira lefoglalnak a gondolataim és azon gondolkodom, hogy egy órával előbb elmegyek, kivéve a heti egyszeri lehetőségemet, de mivel az nem érné meg és haladnom kell a munkámmal és egyébként is holnap jobban jönne ez a lehetőség, szóval -, mégsem jutok dűlőre.
Alszom rá egyet-kettőt, s higgadtabban, már remélhetőleg érzelmileg mentesen végiggondolom újra ezt az egészet.
---
Ha valaki a véleményemre kíváncsi önmagáról, vagy másokról, engem kérdezzen meg, legyen olyan jó, mert a 'valaki azt mondta rólad, hogy ...' kezdetű mondatoknak általában a fele sem igaz, vagy pedig a pletykálkodás folyamatában átalakult és már nem tükrözi a "mondó" eredeti szavait.
Másodkézből kapott információ már nem érték, ezt közgazdaságtanból is tanították - az más kérdés, hogy megtanultuk-e. =D Úgyhogy kérek mindenkit, ne osztogassa helyettem a névjegyem, mert azt nem szeretem.
Végszónak pedig a mottóm:
Inkább gyűlöljenek azért, aki vagyok, mintsem szeressenek azért, aki nem vagyok.
Köszönöm a figyelmet!
1 megjegyzés:
Igen, tanultam közgazdaságtant.
Nem, nem fogok gyűlölködni, nekem elegem van a gyűlölködésből. Konkrétan.
Szeretnék boldog lenni, és ha másoknak is jó lenne, ha kinevetnek a hátam mögött, azt nem érzem jónak se magamnak, se másnak. Kivéve akit ez boldoggá tesz, de nem sok ilyen személyt ismerek.
Ha nincsen elsőkézből infója az embernek, akkor másodkézből kapott infóra hagyatkozik.
Megjegyzés küldése