Nem volt jó, sőt, ez volt életem legrosszabb conja

Hatkor keltem, elintéztem a lovazást, pár sort írtam, aztán felöltöztem, kisminkeltem magam, parókát húztam, majd kábé időben Benével ketten elindultunk, IchiGoval és Gergővel meg találkoztunk útközben. Gergő felajánlotta, hogy vesz nekünk is kaját, mi meg előre mentünk, mert sietnünk kellett, legkésőbb kilencre ott kellett lennünk, hogy le tudjanak minket cosplayeseket zsűrini. A lolitündérrel indultam, ha még nem árultam volna el. =) Odaérünk úgy negyvenre, már állt a sor, pedig tízkor kezdődött minden, addig ki se nyitottak, minket meg nem engedtek be, ezért felhívtuk Rajmondot, hogy jöjjön ki értünk. Húsz percet álltunk kint a hidegben, még Benét is alig engedték be, hiába mondtuk, hogy ő az öltöztetőm, ezért IchiGot és Gergőt kint kellett hagynunk, aztán a női öltözőbe nem mehettünk Bene miatt, a férfibe meg miattam, úgyhogy mindennek a közepén kellett kábé felvennem a szárnyaimat és rendbe tenni a külsőm. Nem volt nagy kunszt, semmi olyasmi, ami miatt szégyenlősködnöm kellett volna, de ez akkor is gáz volt. Bár valszeg jobban jártam így, mivel az öltöző pici volt és zsúfolásig telt meg.

Jó fél órát ácsorogtam elkészülve, mikor elkezdték összeszedni a bandát. 31 egyéni nevező volt és 6 csoport, ha jól emlékszem, voltak különféle kategóriák, én original voltam és helyben nevezős, ezért zenét azt ott kellett választani nekem. Sok versenyző a sorakozóra meg sem érkezett, ráadásul ott ácsingóztunk már vagy másfél órája, mikor eszébe jutott a szervezésnek, hogy talán le kéne valahova ültetni minket és hoztak két padot. Nem kommentálom a dolgot. Ott ácsorogtunk fél tizenegyig, mikor is meguntam, leültem enni, mert aznap még csak egy kis sárgarépa levet ittam. Na, akkor hirtelen eltűnt az egész cp-s brigád, csak annyit tudtam, hogy a zsűrizésre mentek, én meg az egész épületen körbementem, három-négy embert kérdeztem és még az infópultnál se tudták, hova kéne mennem. Sikerült találnom valakit, aki nagyjából sejtette, hova kéne mennem, aztán leesett az állam, mert egy nagyjából húsz 20m2-es helyre kívántak bezsúfolni 40-45 embert, ráadásul úgy, hogy alig volt ülőhely.

Egyedül voltam, mert Bene maciban rohangált, IchiGoék meg 11-ig vagy meddig a kapu előtt álltak. Körülbelül fél 12 volt, mikor végre elkezdték a zsűrizést. Késett a zsűri. Utóbb derült ki, hogy mindegy, milyen sorrendben megyünk hozzájuk be, ráadásul két tag is idegenajkú volt, Nem tudtak tőlem sok mindent kérdezni, mivel a ruhát Bene álmodta meg és készítette el. Lefotóztak a gyors beszélgetés után, ami alatt az egyik külföldi zsűri - amúgy nem értem, miért volt külföldi a zsűri - nem volt biztos benne, hogy a párom férfi. X"D Olyan bizonytalanul beszélték meg, hogy "boyfriend"-em van-e, vagy sem, hogy elröhögtem magam. XD Nagyon gáz volt, ha Bene nem "kötelez", hogy ha már eljöttünk, órák óta várunk, akkor csináljuk végig, biztos, hogy hazamentem volna. A várakozás utolsó x percében dumáltunk igazán egy sráccal, akit Bene kung fu edzésről ismer. Jófej volt, de kb ennyi.

Lyonával találkoztunk fent, de mesélte, hogy egy katasztrófa volt a szervezés, már kipakoltak valahova, amikor rájött talán a szervezőség, hogy nem fog senki se arra menni, ezért ezután cipelték át mindenen keresztül az asztalukat. Sokan nem jártak arra, senki se nézett rájuk, ...

Kettő után felsorakoztam én is a cp-sekhez. Volt egy svéd fiú a sci-fi kategóriában, ő állt előttem. Egy mukkot nem értettünk abból, amit a másik mond, ezért erős késztetést éreztem rá, hogy elkezdjek angolul tanulni. Iszonyat cuki volt, de komolyan. =) Volt egy másik srác is, akin farkasos póló volt, ő magyar volt és már nem is tudom, hogy kerültünk kapcsolatba, talán készített rólam fényképet, de beszédbe elegyedtünk. Aranyos és kedves volt, elhívott kávézni is, de mondtam neki, hogy a vőlegényemmel vagyok itt és nem vagyok benne biztos, hogy hozzátettem, vagy csak akartam, hogy tíz perc múlva a színpad mellett kell lennem a cosplayes fellépés miatt. ^^;;

A színpad mellett összebarátkoztam egy lánnyal, aki golgotavirág volt. Nem is emlékszem a keresztnevére, talán Nikolett és a párja, aki a fotós volt a zsűriszobában, Gabriel, de nagyon aranyosak és kedvesek voltak ők is. Golgotavirággal - nekem már csak így marad fenn a leányzó - elbeszélgettünk, amivel sikerült elterelni a figyelmünket az izgulásról. Luluval és Elyonnal is viszonylag sokat beszélgettem a nap folyamán, jó volt látni őket.

Angyalka ragadott kézen amúgy valamivel a színpadra lépésem előtt, hogy kell nekem számot választani, a Nana - Rose-ját kaptam, de fogalmam sem volt, melyik részét, mennyi időt, csupán sejtettem, hogy egy percet, de halvány lilám sem volt, hogy abba mennyi fél bele a számból, ezért felmentem, integettem, mosolyogtam, megcsináltam három pózt és lementem a színpadról, mert rám jött a lámpaláz. Ezután megkerestem a tömegben Benét - úgy gondoltam, ott lesz és ott is volt -, vége lett a felvonulásnak, elköszöntünk, és megindultam hazafele. Le akartam vetkőzni, fürdeni akartam, elfáradtam, ki voltam akadva. Na, Gergő is, úgyhogy úton hazafele jól leosztott, szörnyűnek és hisztisnek nevezett, ezért egészen hazáig azon voltam, hogy el ne bőgjem magam az utcán, mivel tündérként, nyuszis kabátban, mellettem egy hatalmas mackóval már nem is lehetnék feltűnőbb, azt meg nem akartam, hogy sírni lássanak. Ha egyedül vagyok, megoldom, de így nem. Velünk volt Róka is, meg útközben egy picike fiúcska nagy örömmel jött oda a macinkhoz. Iszonyatosan édes volt az a picúr, fogta Bene mancsait és csillogó szemekkel nézett rá fel. Végül az anyukája kézbe vette és meg tudta simogatni a maci fejét is. =) Tündéri gyerkőc volt, mind imádtuk.

Összességében, ahogy a címben is szerepel, ez volt életem legrosszabb conja és komolyan elgondolkodtam, hogy többet HoldfényConra nem is megyek, mert az elsőhöz képest, amin voltam, egy nagy rakás semmi volt, hiába mondta Rajmond, hogy mekkorát fejlődtek. Én visszafejlődést látok, a programok snasszok voltak, nem volt ülőhely, az infópultnál alapvető kérdésekre nem tudtak válaszolni, szervezetlennek tűnt az egész, a cosplayezést nem is értem, minek hirdették meg, mivel kábé a kutya nem törődött velünk, úgy lettünk besuvasztva kis helyekre, hogy ellegyünk, ezért nem tudtunk részt venni semmin, nem tudtunk játszani, a barátainkkal lenni, amit én különösen sérelmezek, mert ha azt mondják, x órakor legyek valahol, ott leszek, de hogy x órát álljak várva valamire, mikor a közösségért járok elsősorban conra... na neeeem.

Csalódott voltam, de nagyon. IchiGo és Gergő miattunk jöttek, de én spec nem tudtam velük lenni, ami nagyon bánt még most is. Mindig figyelek arra, hogy ha IchiGo jön valahova, akkor amennyit lehet, foglalkozzak vele, hiába vagyok benne egy szerepjátékpartiban, stb. és most nem tudtam.

Amiben biztos vagyok, hogy HoldfényConon többet fellépni nem fogok, szóval a cosplay-kedvem teljesen azért nem ment el, de ezzel a connal nagyon hadilábon állok magamban.