"Ezt érzem egy nő iránt, mikor szerelmes vagyok."

 Ákos - Óda

A szélkarcolta felhők alatt
A város felragyog,
Tócsák tükre mélyén
Szikrázó csillagok,
Ha tőled jövök, hozzád megyek,
Mindig új vagyok.

Sokat ígér az éjjel ,
De tőle több itt nem kell már,
Semmi nem hiányzik,
Minden hatalmamban áll.
Ha tőled jövök, hozzád megyek,
Örök váratlanság vár.

Minden lépésed tánc ,
Minden hangod egy dallam,
Dolgozik bennem a hajlam,
Hogy mindig birtokoljam
Azt, aki vagy,
Csak ilyen maradj!
Én keményen élek,
De szelíden cselekszem,
Síromban párnám vagy,
Vess ágyat,
Lefekszem!

Meztelen és hevült szavakban
Feszülő hatalom,
Egymásra zárt karok között
Szenvedni szabadon,
Ha tőled jövök, hozzád megyek,
Te vagy az otthonom.

Minden lépésed tánc ,
Minden hangod egy dallam,
Dolgozik bennem a hajlam,
Hogy mindig birtokoljam
Azt, aki vagy,
Csak ilyen maradj!
Én keményen élek,
De szelíden cselekszem,
Síromban párnám vagy,
Vess ágyat,
Lefekszem!

Ez egy óda a nőhöz ,
Az örök jelen időhöz,
Ez egy óda hozzád,
Te legszebb földi ország.

Annyira letaglóztak az érzései, a tekintete, az előttem megjelenő képek, ahogy Noémyre gondol... Olyasmiket láttam, amit soha nem láthattam, csak ő, olyasmiket éreztem, amiket ő érzett és képtelen voltam levegőt venni, annyira magával ragadott. Most tudnék csak rajta sírni, most, mikor visszhangzik a fülemben ez a dal, amit tegnap éjjel hallottam először, s amit ő is énekelt. Mindig lazának akar tűnni, olyannak, akinek bár van lelke, sebezhetetlen, erős, olyannak, aki magabiztos és minden helyzetet kezelni tud, de nagyon-nagyon képes szeretni. Talán csak én látom így, talán másoknak ennyit sem mutat meg, vagy én látok túl a tigris ragadozópillantásán, nem tudom, de sok jót és érdekeset kaptam tegnap tőle, amiért hálás vagyok, ugyanakkor érzem, hogy össze van zavarodva és én is kezdem elveszíteni a fonalat.