Nehézkesen döccen előre a szekér az idő tejútján

Kezdődik egy újabb hét és már 08:10-kor hívott a bíróm, hogy az utó nem lett szerelve, miért marad el. Megint úgy beszélt velem, mintha a seggéből rántott elő, lefele menet az aktával a kezemben bennem volt, hogy kiosztom, aztán végülis nem tettem meg. Nincs igazán magyarázat rá, tegnap sem tudtam értelmes választ adni arra, hogy miért nem vetettem véget annak a kínos helyzetnek, ami kialakult és megalázva éreztem benne magam. Most ezen gondolkodom főként. Közben plusz három fő cseveg a szobában, ez már egy visszafogott csirkeólnak befér, én pedig legszívesebben hazamennék aludni, aztán csinálnám a dolgaimat.