Tegnap már nem volt net itthon, ezért nem írtam meg az élményeimet. Most meg Mino nem hagy blogolni. XD Mindig talál valami finom illatot a kezemen, ami miatt lefogja az ujjam és meredten kapaszkodik bele, hogy nyalogasson és óvatosan megcsócsáljon. XD Imádom.
Úgy kezdtem, hogy szépen eldöntöttem, hogy nem a masnisat veszem fel, hanem a buggyos ujjúm. Kitaláltam, hogy mivel rossz az idő, egy ujjatlan, hosszú pólót veszek az egész kombó alá, hogy melegítsen. Meg azt, hogy az ujjatlan szürke garbóm veszem fel. Így máris biztosítottam magamnak felül egy réteget, ami védett. Aztán felvettem két nejlonharisnyát, rá egy térdzoknit. Nem állítom, hogy melegem volt, de legalább nem fagyott be a fenekem. =) Szerencsére maradt fél órám a hajamra és a sminkre. Na, mondom, milyen frizurát csináljak? Semmiképp se olyat, amit nehéz szétszedni, valami egyszerűt. Kedvem lett ahhoz, hogy két csigát csináljak, úgyhogy az lett. Még nagyjából jól is jött, hogy felfogtam így az egész hajam. Persze a próba után szét kellett szedni, mert totál tönkrement, de legalább addig nagyon rendben volt. =) Sminket gyorsan fabrikáltam, halványat, egyszerűt.
Buszon ülök, hív a Párom. Felveszem, beleszól: „Mondd, hogy nem három ötvenre beszéltük meg!”. Lesek egyet, mondom neki, hogy de. Erre elkezd bocsánatot kérni a késésért, meg minden. Aztán kiderült, hogy elállítódott a telefonja, s azt hitte, négy óra van. Még csak három óra volt. =)
Elvitt az Oktogonra, hiába mondtam neki, hogy emlékszem, hogy a bolt „bejáratától” láttam a Nyugatit. Végül elsétáltunk egy varrógépbolt előtt. Sóvárgó szemekkel nézte a kitett darabokat, aztán gyorsan mondta: „Na menjünk!”. Lassan jönnek csak le az álmainkból a földre a vágyaink, de már egész sok mindent elértünk idén. =) Végül megtaláltuk a boltot.
Egy leányka volt bent, fiatalabb volt nálam, de nagyon segítőkész volt, sokat beszélgettünk. Amennyire nem akartam menni, annyira jól éreztem magam. Komolyan vettem, hogy nekem kell irányítanom ezt a műveletet, felelősséget kell vállalnom és nem adhatom át a szócsőt a Páromnak. Általában, ha nem muszáj nekem, őt ugrasztom, hogy intézkedjen. =) Egész jól sült el. =) Megtudtam, hogy a vöröses, meleg tónusú színek állnak jól és a vörössel igazán nem nyúlok mellé. Többféle vörös is jól áll nekem, és hát őszinte leszek: IMÁDOM a vörös hajat. =D Volt rajtam egy rövid piros is, meg egy frufrus hosszú kék. Komoly volt! =D
Meg is tetszett három darab, pedig úgy voltam vele, hogy: Nekem? Dehogy kell!. Úgy tűnik, mégis kell. Jó érzés másnak lenni, miközben tudod, hogy nem lettél igazán más. =) Talán a lolita ruhákban is ezt találtam meg. Olyan, amit azelőtt sosem próbáltam. Bár azt azért tegyük hozzá, hogy a 18.-19. század divatát nagyon szeretem, bár inkább a fiatal nőkét. A csinos fűzőket és a hatalmas szoknyákat, a kontyokat, azt a széles és nőies skálát, amiből akkoriban válogathattak a nők. Elkeserít, hogy ma akkor jó nő valaki, ha kidobja, amije van (mondjuk így finoman). Nem beszélve a sok szilikonozott mellről, szájról. Elképesztően gusztustalan szerintem. A szoliban odaégett pipikről aztán tényleg még csak szót sem lenne érdemes említeni.
Ötleteltünk Párommal még tegnap. Kitaláltuk, hogy az íróasztalt kipakolás után lefedjük, meg a komódot is. Azt viaszos vászonnal, hogy az állatok kiszórt dolgait könnyen le lehessen takarítani róla. Viszont alá kerül valami anyag, amire hosszú csipkét varrunk, s akkor nagy rés, ami van a komódon ilyen pakoló rész céljából, az eltűnik. A cél az, hogy minél több sötétbarna részt lefedjünk a szobámban. =) Nekem egyelőre még nem nyerte el teljes tetszésem az ötlet, de Párom azt is ajánlotta, hogy a fenti polcot ürítsem le, takarítsam meg, kerüljön rá valami anyag és ültessem sorban végig oda a plüsseim. Így is kevésnek érzem a pakoló helyet a szobámban, de hát oké. Végülis ha jól csinálom, akkor a fél kacatállomány kikerül a szemétbe. =D Az íróasztalomból pipereasztalt óhajtunk csinálni, a jelenlegi ékszeres részt pedig kicsit átrámolni és oda is keríteni valami szép anyagot. Gyertyabolond vagyok, úgyhogy egy szentélyfélét is szeretnék, a gépezés valszeg átkerül a gépasztalra, meg ilyen apróságok. A szürke szőnyegre pedig valami kisebb szőnyeget fogunk keresni, hogy abból is elfedjünk egy részt. =)
Egyelőre ennyi. Mai nap a pakolás jegyében kell(ene), hogy teljen. =)
2 megjegyzés:
Végül vettetek parókát? Milyen színűt?
Végül nem vettem. Eredetileg nem is akartam venni, de aztán ott valahogy úgy jött, hogy vissza fogok térni és venni. :D
Még nem tudom, melyiket, az a baj. XD Egy természetes hatású, egyszererű barnát néztem ki, az frufrus és hosszú. De van egy rövid, rókavörös is, amiért nagyon odavagyok. A harmadik pedig melírozott vörös, hosszú és göndör. *.*
Megjegyzés küldése