Ó, és nem utolsó sorban...! Igazából most érzem azt, hogy kezdek visszatalálni magamhoz. Illetve... nem is tudom, biztosra... Olvasom az Újholdat, s abban ugye Bella összeroppan és úgy érzi, Edward távozásával kiürült nem csak az élete, de a bensője is. Ezt valahogy nagyon meg tudom érteni, s valahogy... Nem ürességet érzek, de az összeroppanás megvolt. Azon vagyok, hogy összerakosgassam a darabokat, de igazából nem tudom, hogy ha ez sikerül, össze tudom-e forrasztani őket, vagy csak utoljára egyben akarom látni az egészet, aztán kidobni és újat tenni a helyére. A töröttből csak beolvasztással lehet újra sima, egy. Igazából azt sem tudom, hogy a vidámságom, szétszórtságom és dinkaságom megin csak egy múló állapot, vagy jó jel. Mindenesetre ez az interjú dolog nagyon feltöltött. Talán, ha sikerülne megszereznem az állást, könnyebben túljutnék a problémáimon, melyek egy része természetesen a munkanélküliségemből adódnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése