Két éve nem beszéltünk Sasával. A nyakába borult a koli, a főiskola és a munka, nekem is a tanulás, majd a munka, végül úgy alakult, hogy a régi keringős párom eltűnt, annyira nem volt ideje. Most se sok van, de annyira jó volt beszélni vele...! És olyan volt, mintha az a két év, ami eltelt, csak két nap lett volna. =)
Szeretem az életet... ott van benne az üröm és az öröm is. ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése