Az öt legenda

Tényleg gyerekmese, de szerintem jó lett. Nekem tetszett, jó volt az alapgondolat, bár Bene szerint a történet lapos volt, ami igaz, de mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ez gyerekeknek készült animációs film, nem pedig a mi korosztályunknak.

IchiGoval, Gergővel, Zolival, Démonnal, Csigusszal néztük meg a filmet és a többségünknek a húsvéti nyuszi volt a kedvenc karaktere. =) Nagy fej volt az a plüss, szerintem is menő volt. =) Sandman homokembernek lett fordítva, ami elég gáz, tekintve, hogy az nálunk álommanó, a homokember meg egyáltalán nem volt érthető, hogy jön össze az álommal - gyerekszemmel -, de ettől eltekintve rendben voltak a karakterek. Szépen ki volt dolgozva a jellemük, mozgásuk és életterük is, volt min nevetni a film alatt, szórakoztató volt. =)

Benének a yetik és a manók voltak a kedvencei, én a nyuszi mellett szerettem Dér Jankó karakterét is. Tény, hogy ha a mi korosztályunk a célközönség, jobban oda kellett volna tenniük magukat az alkotóknak, s el is kéne ezen gondolkodni, de ma valahogy híján vagyok az ihletnek, azt hiszem.

Mozi után lementünk a helyre, ahonnan aztán hárman Csigusszal jöttünk haza. A dinka bedugdosta az ujját az állatokhoz, amivel mindhárom esetben rosszul járt. A malac kikapott a körméből egy darabot, Kusami lecsípett a körméből, Max pedig csak kinyúlt az ujjáért és megkaparászta. XD Nagy gyerek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése