Már tegnap is elég ramatyul voltam, minden bajom volt, így utólag örültem is, hogy sehova se mentem és senki se jött hozzám, de ma reggel már igazán nyomorultul érzem magam. Fáj a fejem, az orrom, nyelni, a derekam, az alkarom és a lábszáram, folyton orrot kell fújnom és úgy érzem, a levegő sehogy se akar elég párás lenni, hogy ne fulladjak meg. Emellett mikor elfeküdtem, elkezdtem rágörcsölni, hogy másnap hétfő, Bene meg is ijesztett, mert alám rakta a mancsát, hogy magához tudjon ölelni, úgyhogy volt sírás is, pláne, hogy mielőtt sikerült vízszintbe kerülni, még jól kiosztott, hogy nem tud tőlem filmet nézni, mert ha én is lefekszem, akkor ő elalszik a film közben, nem lesz letéve a gépe a földre és heringként kell aludnia mellettem, merthogy én mindig elfoglalom az ágy nagy részét. Ennek eredményeképpen éjszaka többször felébredtem, hogy ellenőrizzem, összenyomom-e, a nyafis malacunk is beindult, nekiállt kúrjongatni, úgyhogy megmondtam neki, hogy még egy ilyen éjszaka és ő kint alszik a hideg konyhában. Maxnek is használt a bünti, bár őt nem kitettem.
Abban a fél órában, ami óracsörgésig hátravolt, azon gondolkodtam, hogy ha holnap kimegyek Biára az orvosomhoz és kiíratom magam betegszabira, az mennyire éri meg nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése