Thezia kalandról kalandra bizonyítja kettősségét - a csapatnak angyali jóságát, az ellenfeleinek ravaszságát, állhatatosságát és ügyességét, akik többnyire nem maradnak életben, hogy elmeséljék bárkinek is ördögi terveit. =) A tegnapi kaland egy levéllel indult, aztán a boszorkám ismét találkozott régi barátjával, Ignatioval, s persze Ynalisszal - aki számára Thezia szerencsétlenséghozó, rossz ómen XD -, a kaszás udvari orkkal. Utóbbi most már inast is szerzett magának, amin Thezia magában jót kuncogott. Emellett feltűnt egy másik udvari ork (Zöld), aki fele annyira sem volt kiművelt, mint Ynalis, ugyanis tele nadrággal érkezett és sokáig szaglott, mint egy pöcegödör. Mókás Eeli, a bárd is bevetette magát, aki ismét - a külsejéből ítélve idősebb kora ellenére - is célul tűzte ki maga elé, hogy befűzi Theziát, ám ezzel felébresztette a boszorkány félelmét, ugyanis elég kitartó egy félelfnek bizonyult. Az éjszaka Thezia egy férfivel ment fel szobára, aztán miután Mókás lefeküdt két kéjhölgy társaságában - immár aludni -, Thezia betett hozzá egy gyertyát, amelyből halálos gáz párolgott ki fél óra leforgása alatt. Ezután persze visszatért eltávolítani a nyomokat és remélte, hogy a három személy közül legalább a bárd meghal, nem csak idegkárosodás éri. Persze szépen gondoskodott az alibijéről, satöbbi.
Másnap nagy kiabálásra ébredt, majd megtudta, hogy három áldozata görcsökben, habzó szájjal hever az ágyon. A sors fintora, hogy Ynalis pont őt kérte meg, hogy orvosolja a baját, de szerencsére Thezia őszintén mondhatta, hogy az ilyesmihez nem ért. Ment a nagy hepaj Mókás Eeli élete megmentéséért, addig a boszorkám legendaismerettel és ékesszólással történeteket kiderítéséért, s meg is tudta, hogy egy Tharr pap lehet a buliban, akitől rettegnek. Ignatio is végül belátta, hogy járulékos veszteség egy kalandozó, nem az ő élete, hanem a fél világ sorsa a fontos, ám végül Zöld orkja csak megoldotta a kérdést, így a bárd folytathatta munkálkodását. Míg Thezia növényekért kutatott, addig a bárd igyekezett megtudni, hogyan került olyan állapotba, sőt, Ignatiot - legnagyobb mentoromat a kalandozók közül XD - megpróbálta meggyőzni, hogy mivel boszorka, ő mérgezhette őt meg. Ignatio erre azt válaszolta, hogy igen, Thezia boszorkány, de ő még nem látta őt rosszat tenni, folyton javasasszonyt játszik, segít és amikor ő védtelen kis mókuska volt, akkor ez a picike nő vigyázott rá - cirógatta az állát és füle tövét, csacsogott vele -, nem egy fárasztó kaland után ültek le beszélgetni, enni-inni, és vagy tíz éve ismeri. =D
Egy dwon faluban szálltunk meg, s a fogadóban Mókás többször is fennhangon megjegyezte, hogy boszorkány Thezia, így a nőm Ignatiohoz fordult és a fülébe súgta, hogy ha úton-útfélen ezt fogja kántálni, azzal veszélybe sodorja őt, valszeg a csapatot és a küldetést is. Ignatio igazat adott Theziának és azt mondta, ha történik a bárddal valami, ő szemet huny felette. Ezután hagyta, hogy félrehívja, ámítsa, s mivel Mókás Eeli a boszorkányságról, a praktikáiról és tudásáról érdeklődött, Thezia biztosra vette, hogy ki akarja deríteni vagy igazolni akarja, hogy melyik rend tagja, így amint szobát szereztek és felmentek, biztosra ment és az összes manapontját arra használta, hogy halálos csókban részesítse a bárdot, aki mivel kezdeményező volt, nem volt jogosult mágiaellenállásra sem. Isteni gyönyörben volt része egyetlen csókjától a boszorkámnak, akkorát élvezett, hogy belehalt a gyönyörbe. =D Egy biztos, ilyen szép halála keveseknek van. =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése